„Növények/M/Madár keserűfű” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | M
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
a KeFe átnevezte a(z) Növények/Madár keserűfű lapot a következő névre: Növények/M/Madár keserűfű
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
7. sor: 7. sor:
[[Kép:|thumb|200px|right|]]
[[Kép:|thumb|200px|right|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|}}
{{latin|Polygonum aviculare| }}
{{drog|Polygoni herba|}}
{{népies|}}
{{népies|Porcsinkeserűfű, porcsinfű, keserűfű, disznóporcsin, disznópázsit, madár keserűfű, parsfű, porcfű, porcing, porcingfű, porcinkulafű, porcogófű, porcogópázsit, porcsin cikkszár, szárbütykű fű, tetemtoldó, térdkötőfű, úti porcsinfű, vérállató fű, vérgyökér, vidéki porcsinfű}}


:A '''madárkeserűfű''' a keserűfűfélék családjába tartozó kozmopolita faj, az egész Földön elterjedt gyakori egyéves gyomnövény. Rendkívül alak gazdag, változatos morfológiájú növény. Számos tudományos feldolgozása ellenére rendszertanilag nehezen elemezhető csoport. Gyakran a vitatott kis fajokat, alfajokat a könnyebb kezelhetőség miatt a Polygonum aviculare agg gyűjtőfajba sorolják.


:Előfordul szántóföldeken, parlagos, taposott területeken kis kertekben, pázsiton, utak mentén Bár gyakori igénytelen gyom kártétele nem jelentős. Ritkábban fordul elő trópusi és szubtrópusi területeken.

:Orsó alakú gyökere erősen elágazó, mélyen hatol a talajba. Szárai rendszerint elfekvők, csomósak, hosszuk elérheti a 60 cm-t is. Levelei szórtan állnak 1-3 cm hosszúak, tojásdad-lándzsásak, ép szélűek. A levelek alapjának módosulása a pálha fehéres-hártyás, körülöleli a szárat /pálmakürtő-ochrea/ és kezdetben így védi a fejlődő hajtáscsúcsot. Ezt később a növekedő hajtás áttöri és a visszamaradó rész lényegében a sallangos pálhakürtő.

:A felső levelek hónaljában ritkán magányosan, gyakrabban kettesével-ötösével ülnek a 2-3 mm hosszú, zöldes-fehér, rózsaszín vagy pirosas virágai, melyek a nyár elejétől az ősz végéig folyamatosan nyílnak. A lepel öttagú , a porzók négyesével két körben állnak. Termése 2-3 mm hosszú, 3 termőlevélből kialakuló háromélű, fénylő fekete apró makktermés, melyet az érés folyamán a lepellevelek teljesen betakarnak.

{{tartalmaz| 1,2% vízben nem oldódó kovasav, 0,24% vízben oldódó kovasav, 3,5% cseranyag, C-vitamin, gyanta, viasz, zsír, cukor, nyálka, nyomokban illóolaj, antrakinon-származék, kvercetin, glikozida}}

{{gyógyhatása|'''Belső alkalmazása''' (főzetként) a vér tisztítására, májbetegségek, vesebajok, húgyhólyaggondok kezelésére, reuma és köszvény gyógyítására ajánlott. – A cserzőanyagok összehúzó hatása segítséget nyújt gyomorhurutban, bélhurutban és hasmenésben. – Csillapítja a legkülönfélébb eredetű vérzéseket (fekélyek, erős menstruáció, szülés, vetélés stb.). – Gyulladáscsökkentő és sebgyógyító hatása miatt kiválóan alkalmazható nőgyógyászati gyulladások, heveny vagy idült légúti gyulladások, valamint asztma kezelésében. – Korábban tbc-re is javasolták, ám ezt a klinikai vizsgálatok nem igazolták. – Segíti a hurutoldást, a váladék felköhögését, és azon kevés gyógynövények közé tartozik, amelyek emelik a vérnyomást. – '''Külsőleg''' fürdők, borogatások formájában hatásos. – Vérző vagy nehezen gyógyuló, gennyesedő sebek és fekélyek (lábszárfekély) gyógyításában ugyancsak segítséget nyújthat. – Kötőhártya-gyulladásra és a fáradt, bevörösödött szem kezelésére egész éjszakán át alkalmazott madárkeserűfű borogatás ajánlott.}}
:
:


:
:
{{ellenjav|A mellékhatásai nem ismertek, viszont magas az oxálsavtartalma, nagy mennyiséget nem ajánlatos belőle fogyasztani.}}
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}

{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/M/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/M/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
20. sor: 32. sor:
{{Kert fejezetek}}
{{Kert fejezetek}}
{{portál|Növények}}
{{portál|Növények}}
{{commonskat|Polygonum aviculare|{{SUBPAGENAME}}}}

A lap 2020. december 8., 07:46-kori változata

A lap mérete: 3952 bájt

Növények

Madár keserűfű

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

[[Kép:|thumb|200px|right|]]

Madár keserűfű
(Polygonum aviculare, Syn: )
Drog Polygoni herba,
Más neve(i): Porcsinkeserűfű, porcsinfű, keserűfű, disznóporcsin, disznópázsit, madár keserűfű, parsfű, porcfű, porcing, porcingfű, porcinkulafű, porcogófű, porcogópázsit, porcsin cikkszár, szárbütykű fű, tetemtoldó, térdkötőfű, úti porcsinfű, vérállató fű, vérgyökér, vidéki porcsinfű
A madárkeserűfű a keserűfűfélék családjába tartozó kozmopolita faj, az egész Földön elterjedt gyakori egyéves gyomnövény. Rendkívül alak gazdag, változatos morfológiájú növény. Számos tudományos feldolgozása ellenére rendszertanilag nehezen elemezhető csoport. Gyakran a vitatott kis fajokat, alfajokat a könnyebb kezelhetőség miatt a Polygonum aviculare agg gyűjtőfajba sorolják.
Előfordul szántóföldeken, parlagos, taposott területeken kis kertekben, pázsiton, utak mentén Bár gyakori igénytelen gyom kártétele nem jelentős. Ritkábban fordul elő trópusi és szubtrópusi területeken.
Orsó alakú gyökere erősen elágazó, mélyen hatol a talajba. Szárai rendszerint elfekvők, csomósak, hosszuk elérheti a 60 cm-t is. Levelei szórtan állnak 1-3 cm hosszúak, tojásdad-lándzsásak, ép szélűek. A levelek alapjának módosulása a pálha fehéres-hártyás, körülöleli a szárat /pálmakürtő-ochrea/ és kezdetben így védi a fejlődő hajtáscsúcsot. Ezt később a növekedő hajtás áttöri és a visszamaradó rész lényegében a sallangos pálhakürtő.
A felső levelek hónaljában ritkán magányosan, gyakrabban kettesével-ötösével ülnek a 2-3 mm hosszú, zöldes-fehér, rózsaszín vagy pirosas virágai, melyek a nyár elejétől az ősz végéig folyamatosan nyílnak. A lepel öttagú , a porzók négyesével két körben állnak. Termése 2-3 mm hosszú, 3 termőlevélből kialakuló háromélű, fénylő fekete apró makktermés, melyet az érés folyamán a lepellevelek teljesen betakarnak.


Tartalmaz:→ 1,2% vízben nem oldódó kovasav, 0,24% vízben oldódó kovasav, 3,5% cseranyag, C-vitamin, gyanta, viasz, zsír, cukor, nyálka, nyomokban illóolaj, antrakinon-származék, kvercetin, glikozida
Gyógyhatása(i): Belső alkalmazása (főzetként) a vér tisztítására, májbetegségek, vesebajok, húgyhólyaggondok kezelésére, reuma és köszvény gyógyítására ajánlott. – A cserzőanyagok összehúzó hatása segítséget nyújt gyomorhurutban, bélhurutban és hasmenésben. – Csillapítja a legkülönfélébb eredetű vérzéseket (fekélyek, erős menstruáció, szülés, vetélés stb.). – Gyulladáscsökkentő és sebgyógyító hatása miatt kiválóan alkalmazható nőgyógyászati gyulladások, heveny vagy idült légúti gyulladások, valamint asztma kezelésében. – Korábban tbc-re is javasolták, ám ezt a klinikai vizsgálatok nem igazolták. – Segíti a hurutoldást, a váladék felköhögését, és azon kevés gyógynövények közé tartozik, amelyek emelik a vérnyomást. – Külsőleg fürdők, borogatások formájában hatásos. – Vérző vagy nehezen gyógyuló, gennyesedő sebek és fekélyek (lábszárfekély) gyógyításában ugyancsak segítséget nyújthat. – Kötőhártya-gyulladásra és a fáradt, bevörösödött szem kezelésére egész éjszakán át alkalmazott madárkeserűfű borogatás ajánlott.
Ellenjavallat: A mellékhatásai nem ismertek, viszont magas az oxálsavtartalma, nagy mennyiséget nem ajánlatos belőle fogyasztani.

Lásd még: Madár keserűfű

Magyar Wikipédia: Madár keserűfű

A Wikimédia Commons tartalmaz Madár keserűfű témájú médiaállományokat.