„Növények/K/Kerti laboda” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | K
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
__NOTOC__
__NOTOC__
[[Kategória:Dísznövények]]
[[Kategória:Ehető növények]]
[[Kategória:Ehető növények]]
[[Kategória:Festőnövények]]
[[Kategória:Gyógynövények]]
{{Növ-főcím}}
{{Növ-főcím}}
{{Növ-fejezetek}}
{{Növ-fejezetek}}
{{növény-abc}}
{{növény-abc}}


[[Kép:|thumb|200px|right|]]
[[Kép:Atriplex hortensis cleaned Sturm.png|thumb|200px|right|Kerti laboda]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|| -}}
{{latin|Atriplex hortensis| -}}
{{népies| -}}
{{népies| -}}
<br />
:A '''kerti laboda''' a disznóparéjfélék családján belül a libatopformák alcsaládjába tartozó növényfaj, mely korábban kedvelt tápláléknövény volt. Egy korábbi elképzelés a fényes labodából ''(Atriplex sagittata)'' keletkezett kultúrszármazéknak tartotta, de manapság önálló fajnak tekintik. Közép-Ázsiából származik, korábbi széles körű termesztése folytán Európa mérsékelt övi részén sokfelé elterjedt.

:Felálló, többnyire elágazó szárú, 40–50 cm széles, 30–150 cm magas egyéves növény, de nem ritkán 2–2,5 m magasra is megnő; megjelenése erőteljes. A váltakozó állású, dúsan növő, 10–15 cm hosszúságot is elérő, zöld vagy vörösesbarna, néha lilás színű, fénytelen levelei nyelesek, válluk hegyes, lekerekített vagy dárdás. Az alsó levelek szív vagy dárdás-háromszög alakúak, szélük finoman fűrészes, sűrűn fogas vagy ép, a középsők alakja hosszúkás, a felsőké hosszúkás vagy hosszúkás-lándzsás. A fiatal levelek szürkészöld színűek, apró pikkelyektől „lisztesek”, később lekopaszodnak.

:A hajtásvégi fürt, illetve buga virágzatban álló virágai nyáron (júniustól szeptemberig) nyílnak, színük pirosas zöld, nem feltűnő. A virágok redukáltak, hiányzik a párta. A termős virágoknak két, a kocsányra is ránövő elő-levele van, melyek 5–15 mm hosszúak, kerekded vagy szíves-tojásdad alakúak, szélük ép, csúcsuk tompa vagy hegyes.

:Termései felállók vagy oldalt állók, lapítottak, barna színűek, bennük a fekete mag vízszintesen is, függőlegesen is elhelyezkedhet.


:Magyarországon kertekben már ritkán fordul elő, gyakoribb, hogy kertekből kivadulva ruderális – azaz elhanyagolt, nem művelt – területeken, utak mentén, szőlősökben találunk rá. A teljesen napsütötte helyeket kedveli, s magjai télen a -23 °C-os, hosszan tartó hideget is kibírják
{{haszn-rész|}}


:Kerti dísznövény, több színváltozata is ismert, melyeket változatoknak vagy fajtáknak tekintenek:
{{gyógyhatása|}}
:- Atriplex hortensis var. rubra (Atriplex hortensis cv. Rubra) – vörös laboda vagy vörösparéj;[4] lilás levelű változat.
:- Atriplex hortensis 'Cuptorosea' – nemcsak levelei, hanem a szára is piros, rézfényű.
:- Atriplex hortensis 'Rosea' – halványabb színű leveleiben a levélerek, továbbá az előforduló leplek sötétpirosak.


:Régebben a kékfestők használták indigó helyett.
:


:Termésének vizelet- és hashajtó hatását alkalmazták korábban.
:


{{ellenjav|-}}
{{ellenjav|-}}
27. sor: 41. sor:
{{Ehető növények-trt}}
{{Ehető növények-trt}}
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}
{{commonskat|Atriplex hortensis|{{SUBPAGENAME}}}}

A lap 2020. november 30., 16:23-kori változata

A lap mérete: 3211 bájt

Növények

Kerti laboda

Kerti laboda
Kerti laboda
(Atriplex hortensis, Syn: -)
Más neve(i): -


A kerti laboda a disznóparéjfélék családján belül a libatopformák alcsaládjába tartozó növényfaj, mely korábban kedvelt tápláléknövény volt. Egy korábbi elképzelés a fényes labodából (Atriplex sagittata) keletkezett kultúrszármazéknak tartotta, de manapság önálló fajnak tekintik. Közép-Ázsiából származik, korábbi széles körű termesztése folytán Európa mérsékelt övi részén sokfelé elterjedt.
Felálló, többnyire elágazó szárú, 40–50 cm széles, 30–150 cm magas egyéves növény, de nem ritkán 2–2,5 m magasra is megnő; megjelenése erőteljes. A váltakozó állású, dúsan növő, 10–15 cm hosszúságot is elérő, zöld vagy vörösesbarna, néha lilás színű, fénytelen levelei nyelesek, válluk hegyes, lekerekített vagy dárdás. Az alsó levelek szív vagy dárdás-háromszög alakúak, szélük finoman fűrészes, sűrűn fogas vagy ép, a középsők alakja hosszúkás, a felsőké hosszúkás vagy hosszúkás-lándzsás. A fiatal levelek szürkészöld színűek, apró pikkelyektől „lisztesek”, később lekopaszodnak.
A hajtásvégi fürt, illetve buga virágzatban álló virágai nyáron (júniustól szeptemberig) nyílnak, színük pirosas zöld, nem feltűnő. A virágok redukáltak, hiányzik a párta. A termős virágoknak két, a kocsányra is ránövő elő-levele van, melyek 5–15 mm hosszúak, kerekded vagy szíves-tojásdad alakúak, szélük ép, csúcsuk tompa vagy hegyes.
Termései felállók vagy oldalt állók, lapítottak, barna színűek, bennük a fekete mag vízszintesen is, függőlegesen is elhelyezkedhet.
Magyarországon kertekben már ritkán fordul elő, gyakoribb, hogy kertekből kivadulva ruderális – azaz elhanyagolt, nem művelt – területeken, utak mentén, szőlősökben találunk rá. A teljesen napsütötte helyeket kedveli, s magjai télen a -23 °C-os, hosszan tartó hideget is kibírják
Kerti dísznövény, több színváltozata is ismert, melyeket változatoknak vagy fajtáknak tekintenek:
- Atriplex hortensis var. rubra (Atriplex hortensis cv. Rubra) – vörös laboda vagy vörösparéj;[4] lilás levelű változat.
- Atriplex hortensis 'Cuptorosea' – nemcsak levelei, hanem a szára is piros, rézfényű.
- Atriplex hortensis 'Rosea' – halványabb színű leveleiben a levélerek, továbbá az előforduló leplek sötétpirosak.
Régebben a kékfestők használták indigó helyett.
Termésének vizelet- és hashajtó hatását alkalmazták korábban.


Ellenjavallat: -


Lásd még: Mit-mihez


Magyar Wikipédia: Kerti laboda


A Wikimédia Commons tartalmaz Kerti laboda témájú médiaállományokat.