„Kertészet/Lepkefélék/Fehérszárnyú molyok” változatai közötti eltérés
< Kertészet | Lepkefélék
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: Visszaállítva |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
__NOTOC__ |
__NOTOC__ |
||
__NOEDITSECTION__ |
|||
[[Kategória:Lepkefélék]] |
[[Kategória:Lepkefélék]] |
||
{{ |
{{K-főcím}} |
||
{{Kert fejezetek}} |
{{Kert fejezetek}} |
||
[[Fájl:Leucoptera malifoliella2.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] |
|||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
|||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #339966;" {{!}} |
|||
: |
|||
* [[Kertészet/Lepkefélék/Lombosfa-fehérmoly|Lombosfa-fehérmoly]] |
|||
| ⚫ | |||
{{latin|Leucoptera malifoliella|-}} |
|||
:A lombosfa-fehérmoly a valódi lepkék alrendjébe tartozó ezüstös fehérmolyfélék családjának egyik, Magyarországon is ismert faja. |
|||
| ⚫ | |||
:A Krím, a Közel-Kelet és Közép-Ázsia hegyvidékei felől terjeszkedik észak és nyugat felé; mostanra Közép- és Dél-Európában általános. |
|||
| ⚫ | {{Forrás |
||
:Kártétele Bulgáriában 1961 óta, Olaszországban 1955 óta, Jugoszláviában 1967 óta feltűnő. Magyarországon kártevőként először 1812-ben említették. Az 1950-es évek óta állandóan előfordul gyümölcsöseinkben, és kártétele a '80-as évektől folyamatos. |
|||
:Rendkívül kis termetű lepke: szárnyának fesztávolsága mindössze 6–8 mm; szárnyai élénk mintázatú ólomszürkék. |
|||
:Egy-egy évben változó nemzedékszámú moly fejlődik ki: |
|||
* Dél-Olaszországban többnyire öt; |
|||
* Dél-Európa többi részén három vagy négy; |
|||
* Magyarországon általában három; |
|||
* Angliában csak egy. |
|||
:Báb állapotban, sűrű fehér gubóban telel át a fák törzsén, vastagabb ágain, esetleg a lehullott leveleken, az almatermésűek (Malus) csésze- és kocsánymélyedéseiben. A hernyó apránként 10–18 mm átmérőjűre bővíti foltaknáját a tápnövény levelében. Az akna alakja határozóbélyeg; a széle hólyagos, belsejében csigavonal formájában látható a hernyó ürüléke. |
|||
:A polifág hernyó a lombkorona- és cserjeszinten él. Legkedveltebb tápnövénye az alma és a meggy, de a többi gyümölcsfán is megtelepszik. |
|||
'''Kedveli még:''' |
|||
* az égert, |
|||
* a nyírt, |
|||
* a fanyarkát, |
|||
* a madárbirset, |
|||
* a galagonyát és |
|||
* a berkenyét is. |
|||
:Kártétele időnként jelentős lehet, a hernyók a lombfelület nagy részét elpusztíthatják – ilyenkor egy-egy levélbe akár 20–40 foltaknát is rághatnak. A magyarországi almások és meggyültetvények egyik jelentős kártevője. |
|||
:'''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] |
|||
<br /> |
|||
</div></div> |
|||
{{K-tünethat}} |
|||
{{Kert-sbl}} |
|||
{{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} |
|||
{{commonskat|Leucoptera malifoliella|{{SUBPAGENAME}}}} |
|||
| ⚫ | |||
{{Forrás|Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935| }} |
|||
A lap 2020. november 24., 04:27-kori változata
Fehérszárnyú molyok
- (Leucoptera malifoliella, Syn: -)
- A lombosfa-fehérmoly a valódi lepkék alrendjébe tartozó ezüstös fehérmolyfélék családjának egyik, Magyarországon is ismert faja.
- A Krím, a Közel-Kelet és Közép-Ázsia hegyvidékei felől terjeszkedik észak és nyugat felé; mostanra Közép- és Dél-Európában általános.
- Kártétele Bulgáriában 1961 óta, Olaszországban 1955 óta, Jugoszláviában 1967 óta feltűnő. Magyarországon kártevőként először 1812-ben említették. Az 1950-es évek óta állandóan előfordul gyümölcsöseinkben, és kártétele a '80-as évektől folyamatos.
- Rendkívül kis termetű lepke: szárnyának fesztávolsága mindössze 6–8 mm; szárnyai élénk mintázatú ólomszürkék.
- Egy-egy évben változó nemzedékszámú moly fejlődik ki:
- Dél-Olaszországban többnyire öt;
- Dél-Európa többi részén három vagy négy;
- Magyarországon általában három;
- Angliában csak egy.
- Báb állapotban, sűrű fehér gubóban telel át a fák törzsén, vastagabb ágain, esetleg a lehullott leveleken, az almatermésűek (Malus) csésze- és kocsánymélyedéseiben. A hernyó apránként 10–18 mm átmérőjűre bővíti foltaknáját a tápnövény levelében. Az akna alakja határozóbélyeg; a széle hólyagos, belsejében csigavonal formájában látható a hernyó ürüléke.
- A polifág hernyó a lombkorona- és cserjeszinten él. Legkedveltebb tápnövénye az alma és a meggy, de a többi gyümölcsfán is megtelepszik.
Kedveli még:
- az égert,
- a nyírt,
- a fanyarkát,
- a madárbirset,
- a galagonyát és
- a berkenyét is.
- Kártétele időnként jelentős lehet, a hernyók a lombfelület nagy részét elpusztíthatják – ilyenkor egy-egy levélbe akár 20–40 foltaknát is rághatnak. A magyarországi almások és meggyültetvények egyik jelentős kártevője.
- Magyar Wikipédia:Fehérszárnyú molyok
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége
Forrás: Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1
A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma, Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.
Forrás: Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935