„Növények/S/Spenót” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | S
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
a KeFe átnevezte a(z) Kertészet/Fűszerek/Spenót lapot a következő névre: Növények/S/Spenót
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
__NOTOC__
__NOTOC__
[[Kategória:Fűszerek]]
[[Kategória:Fűszerek]]
{{Kert-főcím}}
{{Növ-főcím}}
{{Növ-fejezetek}}
{{{!}} cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{növény-abc}}
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #339966;" {{!}}
{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }}
[[Fájl:Spinacia oleracea Spinazie bloeiend.jpg|thumb|200px|right|Spenót]]
[[Fájl:Spinacia oleracea Spinazie bloeiend.jpg|thumb|200px|right|Spenót]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }}
A '''spenót''' vagy '''paraj''' ''(Spinacia oleracea)'' a [[disznóparéjfélék]] ''(Amaranthaceae)'' (korábban: [[libatopfélék]]) családjába tartozó, világszerte elterjedt kultúrnövény. Közép- és Délnyugat-Ázsiában őshonos. Ismert nevei még: spinót, spenát, spinát, spinác, barátparéj.
{{latin|Spinacia oleracea| -}}
{{népies|paraj, spinót, spenát, spinát, spinác, barátparéj.}}
<br/>

A '''spenót''' a disznóparéjfélék (korábban: libatopfélék) családjába tartozó, világszerte elterjedt kultúrnövény. Közép- és Délnyugat-Ázsiában őshonos.


Valószínűleg [[Perzsa Birodalom|Perzsiából]] származik, innen vitték a [[mórok]] Spanyolországba. Angliában a 16. században, [[Medici Katalin]] udvarában vált népszerűvé.<ref>[http://www.whfoods.com/genpage.php?tname=foodspice&dbid=43 World's Healthiest Foods]</ref> Magyarországra korán eljutott, [[Szikszai Fabricius Balázs]] ''Nomenclaturájában'' (1590) már említi a spinácz nevű levélzöldséget.
Valószínűleg Perzsiából származik, innen vitték a [[mórok]] Spanyolországba. Angliában a 16. században, Medici Katalin udvarában vált népszerűvé.<ref>[http://www.whfoods.com/genpage.php?tname=foodspice&dbid=43 World's Healthiest Foods]</ref> Magyarországra korán eljutott, [[Szikszai Fabricius Balázs]] ''Nomenclaturájában'' (1590) már említi a spinácz nevű levélzöldséget.


A [[parajszövőmoly]] fő gazdanövénye, de az nem okoz érdemleges kárt kultúráiban – annál inkább a [[levéltetű|levéltetvek]] és a spenótperenoszpóra ''(Peronospora spinaciae)''.
A [[parajszövőmoly]] fő gazdanövénye, de az nem okoz érdemleges kárt kultúráiban – annál inkább a [[levéltetű|levéltetvek]] és a spenótperenoszpóra ''(Peronospora spinaciae)''.

A lap 2020. augusztus 11., 04:02-kori változata

A lap mérete: 7647 bájt

Növények

Spenót

Spenót
Spenót
(Spinacia oleracea, Syn: -)
Más neve(i): paraj, spinót, spenát, spinát, spinác, barátparéj.


A spenót a disznóparéjfélék (korábban: libatopfélék) családjába tartozó, világszerte elterjedt kultúrnövény. Közép- és Délnyugat-Ázsiában őshonos.

Valószínűleg Perzsiából származik, innen vitték a mórok Spanyolországba. Angliában a 16. században, Medici Katalin udvarában vált népszerűvé.[1] Magyarországra korán eljutott, Szikszai Fabricius Balázs Nomenclaturájában (1590) már említi a spinácz nevű levélzöldséget.

A parajszövőmoly fő gazdanövénye, de az nem okoz érdemleges kárt kultúráiban – annál inkább a levéltetvek és a spenótperenoszpóra (Peronospora spinaciae).

Jellemzői

Egyéves, néha kétéves növény, a mérsékelt égöv alatt képes áttelelni. Mintegy 30 cm magasra megnövő, szára egyenes, levelei változatos méretűek (2–30 cm hosszúak, 1–15 cm szélesek, a nagyobb levelek alul, a kisebbek a növény teteje felé haladva találhatók), váltakozó állásúak, hosszúkás-oválisak vagy háromszögletű-nyíl formájúak, szélük ép vagy öblös, végük hegyes. A tőlevelek állománya húsos, a magszáron növő szárlevelek hosszúkásak, rostosak. Kétlaki növény, a nővirágos egyedek hosszabb élettartamúak, a hímvirágúak az elvirágzás után elszáradnak. A sárgászöld, 3–4 mm átmérőjű, nőivarú virágok a levélhónaljakban nőnek, a hímivarúak gomolyvirágzatot (rövid kocsányú álernyős virágzat) alkotnak/álfüzérben állnak. Hosszúnappalos növény, napi 12 óránál rövidebb megvilágítás esetén nem képes a jarovizációra.

Termése gyakran tüskés felületű, 5–10 mm-es makkocska, melyben számos mag található. A magok tömege 8-10 milligramm, csírázóképességüket 4-5 évig megőrzik.

Felhasználása

A spenót leveleiben triterpén-szaponinok, betain, vitaminok, oxálsav, nitrátok találhatók. Leggyakrabban főzeléknövényként vagy salátaként használják fel, iparilag pedig klorofill előállítására. A leveléből készült szerek az emésztésre (a hasnyálmirigy-elválasztásra és az epeképződésre) jó hatással vannak, valószínűleg a szaponinok miatt. A talajtól függően nagy mennyiségű vasat tartalmazhat, azonban ennek nagy része nehezen felszívódó formában van jelen, és az oxalátok is gátolják a felszívódását. Magas oxalát- és nitráttartalma miatt nem szabad túl sűrűn fogyasztani.

Környezeti igénye

A fejlődéséhez optimális körülmények között 16 °C-ot igényel, de csírázása már néhány fokkal a fagypont felett megindul. Vannak fajták, amelyek a hideget (-5 °C) jól elviselik. A nagy meleget nem bírja, gyorsan felmagzik. Az árnyékot és a félárnyékot nem tűri. Talajban nem válogat, tápanyagigénye közepes. Vízigénye közepes, csak szárazság esetén szoktuk öntözni.

A fajták felosztása

Leggyakrabban a termesztési idő alapján csoportosítják, ennek megfelelően megkülönböztetnek téli és nyári fajtákat. A téli fajták gyengébb fényviszonyok mellett is jól hajtanak, de nyáron gyorsan magszárba mennek. A nyári fajták kevésbé hajlamosak a magszárképzésre, de télen nem fejesednek, könnyen kifagynak.


Fajtáit télállóságuk alapján két csoportra osztják.

Téli spenót fajták:

- Viroflay,
- a Matador,
- Eszkimó (Gaudry).

Nyári spenót fajták

- Dánia királya,
- Julianna.

Fontosabb kártevők és betegségei

A parajszövőmoly (Heliodines roesella) fő gazdanövénye, de az nem okoz érdemleges kárt kultúráiban.
leggyakoribb kártevői a levéltetvek, legveszedelmesebb betegsége a spenótperenoszpóra (Peronospora spinaciae).
A betegség alacsony hőmérsékleten (8-18 °C) és csapadékos években jelentkezik
A levél színén elmosódó szabálytalan alakú sárgászöld, majd sárga foltok jelennek meg
A folt fonáki részén lilásbarna penészgyep
A levelek megvastagodnak, begörbülnek, törékenyek lesznek

Védekezés

Rezisztens fajták (mindhárom rassz - A,B,C ellenállóak)

4 lombleveles korban, majd
8 lombleveles korban állománypermetezés RÉZOXIKLORID 50 WP

Szaporítása

Kizárólag helyrevetéssel szaporítjuk. 25-30 cm-es sortávolságra, 4-5 cm-es tőtávolságra vetjük, nagy- üzemben, ahol kaszálják, szokás gabona sortávolságra 12 cm-re is vetni. A korai fajták már február végén vethetők, a talaj kötöttségétől füg-gően 2-3 cm mélyre. Az áttelelő fajtákat szeptember elején vetjük el.

Ápolási munkák

A gyomláláson és kapáláson kívül más ápolási munkát nem igényel, ha a talajt a vetés előtt legalább jó közepes szintig tápanyaggal feltöltöttük. Öntözni csak szárazság esetén szoktuk április végétől, májustól. Egyszerre csak 15-20 mm vízadagot adjunk.

Hajtatása

Ősszel és tavasszal fűtetlen fólia alatt - megfelelő fajta esetén - jól hajtatható.
Célszerű sávosan vetni , négy 12-15 cm-es sor után egy szélesebb művelő utat hagyni.
Sokat kell szellőztetni a betegségek miatt. A paprika, a paradicsom vagy az uborka jó elővetemény .

Spenót a kultúrában

  • Popeye, a tengerész, egy fiktív hős aki nagyon szereti a spenótot és fogyasztásakor emberfeletti erőre tesz szert.
  • A spenótot (a kelkáposztával és a tökfőzelékkel együtt) gyakran a gyerekek számára nem kívánatos ételként ábrázolják a kultúrában.

Hasonló növények

Források

  1. World's Healthiest Foods

Külső hivatkozások


Lásd még: Spenót

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Spenót, 2011. március 14., 03:29 (CET)