„Növények/T/Tarackbúza” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | T
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
a KeFe átnevezte a(z) Növények/Tarackbúza lapot a következő névre: Növények/T/Tarackbúza
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor: 5. sor:
{{Növ-fejezetek}}
{{Növ-fejezetek}}
{{gyógynövény-abc}}
{{gyógynövény-abc}}
[[Kép:|thumb|200px|right|]]
[[Kép:Kweek Elytrigia repens.jpg |thumb|200px|right|Tarackbúza]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|}}
{{latin|Elymus repens|}}
{{drog|Agropyri repentis rhizoma| }}
{{népies|}}
{{népies| közönséges tarackbúza, ebgyógyítófű, tarackfű, tarack.}}


A tarackbúza az egyszikűek osztályának perjevirágúak rendjébe, ezen belül a perjefélék családjába tartozó faj.

Alfajai
:- Elymus repens subsp. arenosus
:- Elymus repens subsp. atlantis
:- Elymus repens subsp. calcareus
:- Elymus repens subsp. repens

: A tarackbúza évelő szálfű, töve messze kúszó tarackokkal terjed. Magas növésű, részben nem virágzó hajtásaival nagy csoportokat képez. Egy-egy tőnek 10-200 hajtása van. Minél idősebb, hajtásai annál sűrűbbek. A szárak 40-150 centiméter magasak, felállók, alul olykor hajlottak, simák. Levelei a szárral együtt tompazöldek, néha kékesszürke deres bevonattal, ami letörölhető. A hegyes levélfülecskék röviden pillásak körülölelik a szárat. A nyelvecske 1 mm-nél kisebb, hártyás szegély alakjában fejlődik ki. A levélhüvely hengeres, kopasz vagy szőrös. A levéllemez kihegyesedő, 6-18 centiméter hosszú, 3-10 milliméter széles, felül rövid szőrös, ezért kissé érdes. A levélerek áteső fényben fehér csíkok.

: Kalásza 8-12 centiméter hosszú, felálló vagy elhajló, ritkábban bókoló. A kalásztengelyen két oldalon ülnek a füzérkék, ezek lazák, vagy tömöttebben állóak, 10–20 milliméter hosszúak, 3-8 virágúak, többé-kevésbé elliptikusak, laposan összenyomottak. A füzérke szélesebbik oldala néz a szár felé. A pelyvák 12 milliméter hosszúra is kifejlődhetnek, lándzsásak, ormósak, az ormók a csúcsuk felé érdesek is lehetnek, ereik száma 3-7. Csúcsuk szálkaszerű csúcsba fut ki. A külső toklász elérheti a 13 milliméter hosszúságot, ereinek száma 5, gyakran rövid szálkaszerű csúcsa van. A belső toklásznak két ormója érdes.


: A tarackbúza mérsékelt égövi területeken gyakori. Magyarországon felhagyott kultúrák, erdőterületek és szántók gyomtársulásainak tömegesen előforduló, társulásalkotó gyomnövénye. A tarackbúza legelőkön, réteken, kopár területeken igen gyakori. Gyakori és kifejezetten terhes gyomnövény. Közismertek a föld alatti, világos színű tarackjai, amelynek minden darabja újból teljes értékű növényt képes kihajtani.
Gyűjtése

: Több méter hosszú és elágazó tarackjait, virágzás (Agropyri repentis flos) idején (június–augusztus) gyűjtik, rendszerint gyomos területekről szántás után boronával szedik össze. A tarackos gyökértörzset (Agropyri repentis rhizoma), a levélmaradványoktól és gyökerektől megtisztítva napon szárítják. (beszáradás 2,5:1).
Hatóanyagai

{{tartalmaz|3-8% polifruktán (inulinszerű triticin), 10% nyálka-poliszacharid, szaponin, 2-3% cukoralkohol (mannitol, inozitol), 0,01-0,05% illóolaj, agropyren poliin, vanillosid, fenilkarbonsavak, kovasav, szilikátok.}}

{{gyógyhatása| A népgyógyászatban is használt vizelethajtó, vizeletképzést fokozó szer (diureticum) hólyaghurut, hólyag- és vesekő megbetegedések valamint köhögés és légcsőhurut ellen. Külsőleg hámosító, főleg pattanásos bőr kezelésére használják.}}


:
:
{{ellenjav|-}}
:
<br/>
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}

{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/T/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
{{lásd|[[Növények/Növények gyógyhatása/A/{{SUBPAGENAME}}|Gyógyhatása]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | | }}
: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
</div></div></div>
<br/>
{{Kert fejezetek}}
</div></div>
{{portál|Növények}}
{{Dísznövények-trt}}
{{Gyógynövények-trt}}
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
{{commonskat|Elymus repens|{{SUBPAGENAME}}}}

A lap 2020. június 20., 02:31-kori változata

A lap mérete: 3846 bájt

Növények

Tarackbúza

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

Tarackbúza
Tarackbúza
(Elymus repens, Syn: )
Drog Agropyri repentis rhizoma,
Más neve(i): közönséges tarackbúza, ebgyógyítófű, tarackfű, tarack.

A tarackbúza az egyszikűek osztályának perjevirágúak rendjébe, ezen belül a perjefélék családjába tartozó faj.

Alfajai

- Elymus repens subsp. arenosus
- Elymus repens subsp. atlantis
- Elymus repens subsp. calcareus
- Elymus repens subsp. repens
A tarackbúza évelő szálfű, töve messze kúszó tarackokkal terjed. Magas növésű, részben nem virágzó hajtásaival nagy csoportokat képez. Egy-egy tőnek 10-200 hajtása van. Minél idősebb, hajtásai annál sűrűbbek. A szárak 40-150 centiméter magasak, felállók, alul olykor hajlottak, simák. Levelei a szárral együtt tompazöldek, néha kékesszürke deres bevonattal, ami letörölhető. A hegyes levélfülecskék röviden pillásak körülölelik a szárat. A nyelvecske 1 mm-nél kisebb, hártyás szegély alakjában fejlődik ki. A levélhüvely hengeres, kopasz vagy szőrös. A levéllemez kihegyesedő, 6-18 centiméter hosszú, 3-10 milliméter széles, felül rövid szőrös, ezért kissé érdes. A levélerek áteső fényben fehér csíkok.
Kalásza 8-12 centiméter hosszú, felálló vagy elhajló, ritkábban bókoló. A kalásztengelyen két oldalon ülnek a füzérkék, ezek lazák, vagy tömöttebben állóak, 10–20 milliméter hosszúak, 3-8 virágúak, többé-kevésbé elliptikusak, laposan összenyomottak. A füzérke szélesebbik oldala néz a szár felé. A pelyvák 12 milliméter hosszúra is kifejlődhetnek, lándzsásak, ormósak, az ormók a csúcsuk felé érdesek is lehetnek, ereik száma 3-7. Csúcsuk szálkaszerű csúcsba fut ki. A külső toklász elérheti a 13 milliméter hosszúságot, ereinek száma 5, gyakran rövid szálkaszerű csúcsa van. A belső toklásznak két ormója érdes.


A tarackbúza mérsékelt égövi területeken gyakori. Magyarországon felhagyott kultúrák, erdőterületek és szántók gyomtársulásainak tömegesen előforduló, társulásalkotó gyomnövénye. A tarackbúza legelőkön, réteken, kopár területeken igen gyakori. Gyakori és kifejezetten terhes gyomnövény. Közismertek a föld alatti, világos színű tarackjai, amelynek minden darabja újból teljes értékű növényt képes kihajtani.

Gyűjtése

Több méter hosszú és elágazó tarackjait, virágzás (Agropyri repentis flos) idején (június–augusztus) gyűjtik, rendszerint gyomos területekről szántás után boronával szedik össze. A tarackos gyökértörzset (Agropyri repentis rhizoma), a levélmaradványoktól és gyökerektől megtisztítva napon szárítják. (beszáradás 2,5:1).

Hatóanyagai


Tartalmaz:→ 3-8% polifruktán (inulinszerű triticin), 10% nyálka-poliszacharid, szaponin, 2-3% cukoralkohol (mannitol, inozitol), 0,01-0,05% illóolaj, agropyren poliin, vanillosid, fenilkarbonsavak, kovasav, szilikátok.
Gyógyhatása(i): A népgyógyászatban is használt vizelethajtó, vizeletképzést fokozó szer (diureticum) hólyaghurut, hólyag- és vesekő megbetegedések valamint köhögés és légcsőhurut ellen. Külsőleg hámosító, főleg pattanásos bőr kezelésére használják.
Ellenjavallat: -


Lásd még: Gyógyhatása Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Tarackbúza


A Wikimédia Commons tartalmaz Tarackbúza témájú médiaállományokat.