„Szerkesztővita:KeFe/Wiki/Wiki-1” változatai közötti eltérés

Az oldal más nyelven nem érhető el.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
a KeFe átnevezte a(z) Szerkesztővita:KeFe/Wiki-1 lapot a következő névre: Szerkesztővita:KeFe/Wiki/Wiki-1
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
223. sor: 223. sor:


…és tedd ki a userlapodra a {{sl|Userbox/Saját wikije van}} sablont. {{)}}
…és tedd ki a userlapodra a {{sl|Userbox/Saját wikije van}} sablont. {{)}}

[[Szerkesztővita:KeFe/Wiki/Wiki-2|Wiki-2]]

A lap jelenlegi, 2020. február 25., 06:36-kori változata

Ez az útmutató azt írja le, hogyan telepíthetsz egy saját wikit az otthoni gépedre (esetleg egy pendrive-ra). Alapvetően windowsos környezetre készült, a linuxosok értelemszerű módosításokkal használhatják. Ahol többféle lehetőség is van, ott csak az egyiknek a leírása alapul a szerző tapasztalatain, a másik megemlíttetik. Az útmutató felhasznál részleteket a lap alján említett más útmutatókból, de azért azokat is érdemes elolvasni.

Miért?

Mert a wiki nagyszerű eszköz az információk rendszerezésére. Két fő előnye a könnyű szerkeszthetősége és a fejlett kategóriarendszere (amit persze neked kell majd kialakítanod). A saját gépeden a saját dolgaidat igen áttekinthetően tudod tárolni, és még szócikkeket is írhatsz benne offline módban.

A szövegszerkesztődbe bármit leírhatsz, és tehetsz bele képeket meg táblázatokat, de nagyon nehéz megszervezni a különböző dokumentumok közötti kapcsolatot; a webböngésződ könyvjelzői nagyon jól szervezhetőek, de nem nagyon tudod járulékos információkkal, saját tartalommal ellátni őket; a weblapok pedig mindent tudnak, de nem lehet olvasás közben egy mozdulattal szerkeszteni őket a böngészőben. Gyakorlott wikipédistának a wiki a kézenfekvő megoldás, amely a három előnyeit egyesíti.

A kész wikiben tárolhatod a Wikipédiával kapcsolatos dolgaidat, linkeket, készülő szócikkeket éppúgy, mint a személyes és szakmai adataidat, szövegeidet, linkjeidet, képeidet (receptjeidet, naplóidat, ismerőseid folyton elfelejtett születésnapját…), és felhasználhatod a Wikipédia közössége által már kifejlesztett eszközöket és tartalmat is.

Alapfogalmak

  • A wiki az informatikában általában a wikiwikiweb-rendszereket jelenti.
  • A MediaWiki a wikieszmét megvalósító egyik szoftver, amelyet a Wikipédián és társprojektjein használunk, és amelyet valószínűleg mindannyian a legjobban ismerünk.
  • A Wikipédia tulajdonnév, amely csak a Wikimédia Alapítvány által fenntartott online enciklopédiára használható; nincs tehát értelme saját Wikipédiáról beszélni (hacsak nem akarod az egészet tükrözni a gépeden), helyette saját wikit mondhatunk.

Abból a gondolatból kiindulva, hogy az útmutató olvasói a Wikipédia szerkesztői, akik az itt megszokott rendszert szeretnék otthon is látni, az útmutató további részében e szavakat az általánostól kissé eltérő értelemben használjuk:

  • A wiki (kisbetűvel) a saját gépedre telepített MediaWiki-példányt fogja jelenteni, amelyről ez a leírás szól,
  • a Wikipédia pedig a Magyar Wikipédiát.

Áttekintés

A MediaWiki egy PHP programnyelven írt, adatbázist használó szoftver. Ahhoz, hogy üzemeltetni tudd, először szükség lesz egy adatbázisszerverre és az azzal kommunikáló, PHP-t futtatni tudó webkiszolgálóra, hogy a wikit a böngésződben megjeleníthesd. Ne ijedj meg, a mai világban ez nagyon egyszerűen megy, és nem kell hozzá sok részletet tudni. Ha ez megvan, kapni fogsz egy nyers wikit, ami már működik és használható. A szerkesztőablakokban és a beállításaidnál még nem fogsz mindent megtalálni, amit itt megszoktál, ezek majd menet közben kerülnek oda. Viszont azonnal beszúrhatsz képeket a Commonsból!


- (A leírás szerint telepített adatbázis- és webszerver biztonsági szintje személyes használatra alkalmas. Ne tedd elérhetővé az internetről, ha nem akarsz bajt.)


A telepített wikiben automatikusan megerősített felhasználó, adminisztrátor és bürokrata leszel, így kipróbálhatod az adminisztrátorok és bürokraták eszközeit is, és megnézheted, milyen lehetőségeik vannak. (Ne lepődj meg, ha pontosan azt fogod látni – illetve bizonyos kiterjesztések híján még kevesebbet is –, mint ami nyilvánosan is le van írva a Wikipédiában; ez nem véletlen. :-) IP-ellenőr és adatvédelmi biztos nem leszel, mivel ahhoz további kiterjesztések telepítésére van szükség (aminek valószínűleg nincs értelme egy saját wikin). A különbség a Wikipédiához képest az, hogy a saját wikidben bürokrataként el is veheted az admin- és bürokratajogot. (Ne vedd el a fő felhasználótól!)

Testreszabás

Nyilvánvaló, hogy szeretnéd ugyanazt a kényelmet elérni a saját wikidben is, amit a Wikipédián megszoktál. Ehhez néhány további lépésre lesz szükség, de ezek menet közben folyamatosan is megtehetők, miközben már használod a wikit:

  • kategóriák kialakítása,
  • common.css/js és vector/monobook/stb.css/js adaptálása,
  • kiterjesztések telepítése,
  • segédeszközök telepítése,
  • sablonok másolása,
  • egyes lapok testreszabása.

Ez az útmutató azért készült, hogy mindez könnyű és egyszerű legyen.

Hozzáférés

Az útmutató fix háttértáras (w:merevlemezes vagy (SSD)-s) telepítéshez készült, de igen valószínű, hogy pendrive-os telepítéssel is működni fog, és így akár egy hordozható wikid is lehet!

A saját wikidet a hálózati beállításoktól függően a saját gépedről vagy akár a lakás többi gépéről és a kerti nyugágyból is elérheted. Az otthoni hálózat konfigurálása túlmegy ezen leírás keretein, szükség esetén kérjél meg egy hozzáértőt. A telepítés közben határozhatod meg a biztonsági szintet (kell-e bejelentkezés, lehet-e szabadon regisztrálni, a géphez hozzáférő más személyek tudjanak-e olvasni, illetve szerkeszteni).

Az is könnyen megoldható, hogy két vagy több különböző wikid legyen egymás mellett, ha szükségesnek látszik elkülöníteni a tartalmukat vagy a beállításaikat (akár minden családtagnak egy saját), és ezek interwikikkel hivatkozhatnak egymásra.

Offline wiki

A telepített wikinek túlnyomórészt működnie kell internetkapcsolat nélkül is, de előfordulhat, hogy egyes részei (pl. segédeszközök, amelyek más wikiből importálnak javascripteket, illetve a Commonsból betöltött képek) nem fognak rendesen működni. A szerző állandó internetkapcsolattal rendelkezik, az offline működésről nincs gyakorlati tapasztalata.

Mi az, ami hiányozni fog az élő Wikipédiából?
  • a szerkesztési háborúk és véleménykérések, valamint a tiédtől eltérő vélemények,
  • a licencekkel/szerkesztési összefoglalókkal/kategorizálással/forrásmegadással kapcsolatos problémák,
  • a trollok és vandálok,
  • a figyelőlista és a friss változtatások izgatott nézegetése – amíg alszol, senki nem fogja átírni a cikkeidet és bekékíteni a piros linkeket,
  • a botok, amelyek szóközöket tesznek a szakaszcímeid és az egyenlőségjel közé,
  • a narancssárga csík a képernyő tetején és a szerkesztési ütközés (ezeket azért ki lehet provokálni, ha nagyon nem bírod már),
  • az olvasók,
  • rengeteg megírt szócikk, útmutató és sablon – ezekre vagy hivatkozhatsz interwikivel, vagy átmásolhatod őket magadnak.

Mi, a szerkesztőtársaid viszont itt vagyunk, és továbbra is egy kattintással elérhetsz bennünket. És ha akarod, a Wikipédia, illetve az enwiki/dewiki/satöbbiwiki cikkeit is. Sőt, akár bemásolhatsz cikkeket a Pallasból, és kiemeltté nyilváníthatod őket. ;-)

Biztonsági másolatok

Végül megjegyzést érdemel, hogy a wikiben tárolt adataid biztonságáról ugyanúgy neked magadnak kell gondoskodnod, mint bármely más állományéról, amit a számítógépeden tárolsz!

Letöltések és előkészületek

A portok felszabadítása

Sokféleképpen lehet webszervert, adatbázisszervert és PHP-t telepíteni egy gépre; itt most egy bevált módszert követünk végig. A webszervernek illik Apache-nak lennie. Windows alatt esetleg a beépített IIS szervert használtad idáig (amely a szócikke szerint a világ második legnépszerűbb webkiszolgálója); mostantól nem lesz rá szükséged, dobd el. Megkapod az elsőt. :-) Ha mégis meg akarod tartani, akkor ügyelj rá, hogy a két szervered közül csak az egyik használhatja a 80-as portot, a másik mondjuk a 8080-ast. Ha eddig nem volt webszervered, akkor ezzel nem kell foglalkoznod. Az adatbázisszervernek sem kötelező w:MySQL-nek lennie, de ez bevált és biztosan működik, egy egyszerű telepítéshez a legjobb.

Ha w:Skype fut a gépeden, a beállításainál választ ki a kapcsolat menüpontot, és vedd ki a pipát abból a négyzetből, hogy a Skype használhatja a 80-as és a 443-as w:portot. A frászt használhatja, az a webszerveré. ;-)[1]

Ahhoz, hogy legyen egy működő wikid, összesen két programot kell letöltened: az egyik a w:XAMPP (amely egyben tartalmazza az Apache-t, a MySQL-t és a PHP-t), a másik a MediaWiki. Ezen programok hardverigényéről nem sikerült információt találni a letöltőoldalakon; valószínűleg olyan csekély a mai gépekhez képest, hogy nem is érdemes foglalkozni vele.

Az alábbiakban leírt telepítésnek alternatívája lehet a Bitnami használata, amelyről a w:Wikipédia:Wikipédia-tükör telepítése lapon olvashatsz egy tömör leírást. A telepítés utáni konfigurálás ugyanúgy megy.

A XAMPP letöltése

Nagy levegő, és katt!. (Ha nem Windows van a gépeden, akkor ide.) A XAMPP / XAMPP Add-Ons / XAMPP USB Lite hármasból válaszd az elsőt, ha számítógépre akarod telepíteni, és az USB Lite verziót, ha pendrive-ra. A középső nem érdekes. A kívánt változatra kattintva kapsz egy telepítős változatot (a XAMPP-nál .msi, a XAMPP USB Lite-nál .exe), és kétféle tömörítettet. Itt most a .zip változat használatát mutatjuk be, ugyanis ehhez nem kell telepíteni, és amit nem telepítesz, az nem nyúl a registryhez, és nem kell később eltávolítani sem, csak egyszerűen letörölni a könyvtárat, ha meguntad; illetve telepítés nélkül sokkal hordozhatóbb lesz.

A MediaWiki letöltése

Ezt a mw:Download_from_SVN/hu oldalon teheted meg. A lap jelenleg még azonos a mw:Download_from_SVN lappal, de nincs ráírva, hogy nem fogja senki lefordítani. A legfrissebb verzió 2011 októberében az 1.17. Kétféleképpen lehet letölteni: vagy az SVN-nel (ez részletesen le van írva a lapon), vagy egyszerűen tömörített állományként az infoboxból. Ez utóbbi esetben jelenleg a mediawiki-1.17.0.tar.gz állományhoz jutunk, amelynek a kettős kiterjesztése kettős tömörítésre utal. Windows alatt a w:Total Commanderrel vagy a 7-zippel csomagolható ki. (Total Commanderben ne a kicsomagolást válaszd, hanem nyisd meg könyvtárként, mert két lépés mélységben van, amit keresel. Ezután egyszerűen másolni kell.)

A fenti letöltőoldalról a legfrissebb stabil verziót érheted el. 2011. október 9-i állapot: az 1.18-as MediaWikit a magyar Wikipédián is bekapcsolták, de még elég sok a hiba (ld. a műszaki kocsmafalat és a Pywikipedia levelezési listát). Az új verziót folyamatosan hegesztgetik, egyelőre nem nagyon érdemes telepíteni. Ha mégis szeretnéd, akkor a fenti oldalon leírt módon SVN-en keresztül érhető el.

Update: időközben áttértek az SVN-ről a gitre, a fenti oldal továbbra is kattintható, és az infoboxban megtalálod a legfrissebb letölthető változatot; ha szeretnéd a későbbiekben gittel frissíteni, ez az oldal továbbvezet (de ez valószínűleg nem fog érdekelni).

A logó elkészítése

Beláthatjuk, hogy saját logó nélkül nem wiki a wiki. Ugye nem akarod örökké a linkelt napraforgót nézegetni? Készíts a kedvenc grafikai programoddal bármilyen logót maximum 135*160 pixeles álló méretben. A Wikipédia a w:PNG formátumot részesíti előnyben, de lehet w:GIF vagy w:JPG is – nagyszerűen működik egy kis fényképpel is! (Ha mégis logó nélkül telepíted a wikit, akkor se bízz benne nagyon, hogy ez örökké így marad, mert bármikor rajtakaphatod magad, hogy éppen ezt a hiányosságot pótolod.)

A XAMPP telepítése

A telepítésekhez természetesen rendszergazdaként kell bejelentkezned.

Egyszerű telepítés a C: meghajtóra

Miután tehát letöltötted a XAMPP tömörített változatát, egész egyszerűen csomagold ki. A legegyszerűbb a C: meghajtó gyökérkönyvtárába, de lehet máshova is; a Program Files Vistán biztosan nem jó, és talán máshol is célszerű elkerülni. Van benne egy setup_xampp.bat nevű program. Ezt futtasd le, ha nem a gyökérkönyvtárba csomagoltad ki, és ne futtasd le, ha oda. Ezzel a telepítés kész is van. (Hamis vírusriasztás elképzelhető közben.)

Ha pendrive-ra akarod telepíteni a XAMPP-ot (célszerű az USB Lite verziót letölteni), akkor ugyanúgy csomagold ki a gyökérkönyvtárba, de készülj fel rá, hogy a sok apró állomány miatt ez nem két perc lesz. Addig vacsorázz meg, vagy írj egy szócikket. A pendrive-ra telepített verzió nem feltétlenül fog működni egy olyan gépen, ahol nincsenek rendszergazdai jogaid! Ilyen esetben konzultálj a gép rendszergazdájával. Mégiscsak szervereket akarsz futtatni.

A xampp könyvtáron belül találod az apache, a mysql és a php alkönyvtárakat; ezekkel csak akkor lesz dolgod, ha valamit át akarsz állítani vagy parancssori SQL-re van szükséged. (Ha csak wikizni akarsz, akkor nem nagyon.) Viszont a jó hír, hogy most a wikitelepítéstől teljesen függetlenül is van egy webszervered meg egy adatbázisszervered, amit bármi másra is használhatsz… De még nem működnek.

A szerverek elindítása

right|200px 250px|right Keresd meg a xampp könyvtárban a xampp-control.exe nevű jószágot, és böködd meg az egereddel. Erre ő köteles a felső képen láthatóhoz hasonló arcot vágni (egyelőre zöld csík és pipa nélkül). Nincs más dolgod, mint a két első Start gombot az Apache és a MySQL mellett megnyomni, és már futnak is a szerverek. A többivel most nincs dolgunk, a dokumentáció ír róluk részletesebben.

Az első indításkor valószínűleg bejelentkezik a tűzfal, és engedélyt kér. Add meg, de csak az otthoni hálózatra, ne az internetre, mert akkor teljesen kiszolgáltatottá teheted a gépedet! Ha ez a lépés kimarad, akkor lehet, hogy ki van kapcsolva a tűzfalad, és akkor már amúgy is elég kiszolgáltatott vagy.

Most arasd le a győzelmi babérokat: kedvenc böngésződ címsorába írd be a http://localhost/ vagy a http://127.0.0.1 címet (vagy akár innen is rákattinthatsz), és ha minden sikerült, akkor az alsó képen látható szép weblap jelenik meg, ami a XAMPP kezdőoldala. Ez a két egyenértékű cím definíció szerint a saját gépeden futó webszerver w:URL-je, tehetsz rá könyvjelzőt is. A XAMPP-kezdőoldal bal oldali menüjéből a felső szekcióban ismerkedhetsz magával a XAMPP-pal, és alul a Tools szekcióban található a phpMyAdmin, amivel még lehet dolgod a későbbiekben. (Ha erre rákattintva baloldalt egy csomó adatbázisnév látszik, mint pl. information_schema, mysql, phpmyadmin, test, akkor a webszerver és a MySQL-szerver is rendben működik.)

Térjünk vissza az előbb látott XAMPP-vezérlőpulthoz. Bár a szervereid most üzemelnek, de csak amíg ki nem kapcsolod a gépet. Ha újraindítod, újból be el kell indítani a xampp-control.exe-t, és azon belül a szervereket. Hogy ezt elkerüld, kattints mindkét szerver neve mellett az SVC négyzetbe, ami Windows-szolgáltatásként telepíti a szervereket, azaz elvileg most már maguktól kell indulniuk minden alkalommal (ezt a localhost megnyitásával ellenőrizheted). A vezérlőpultból most már akár ki is léphetsz. (w:Windows 7-ben az Exit teljesen kilép, a kis x a jobb felső sarokban pedig a tálca jobb szélén az értesítési terület rejtett ikonjai közé helyezi a vezérlőpult ikonját.)

Windows 7 alatt az automatikus indítás kicsit bonyolultabb, bár a pipát itt is beteheted a négyzetekbe, de az eredmény csak látszólagos lesz, a szerverek nem indulnak el a következő bekapcsolásnál. Hogy ne kelljen mindig vacakolod az indítással, a következőket lehet csinálni:

  1. Nyisd ki a Start menüt, és alul a keresés/futtatás ablakába írd a cmd betűket (ez a parancssor neve). Fontos, hogy ctrl shift entert nyomjál utána!
  2. Ha jól csináltad, feljön a Windows pajzsos üzenőablaka, és megkérdezi, hogy a program végrehajthat-e módosításokat a számítógépen. Miután engedélyezted, elindul a parancssor. Most nem a megszokott C:\Windows\system32\cmd.exe feliratot fogod látni az ablak címsorában, hanem a Rendszergazda: C:\Windows\system32\cmd.exe szöveget.
  3. Gépeld vagy másold be a következő parancsokat, és mindegyik után nyomd meg az entert. Ha megváltoztattad a telepítés könyvtárát, akkor értelemszerűen módosulnak a parancsok is:
    1. cd \xampp\apache
    2. apache_installservice
    3. cd \xampp\mysql
    4. mysql_installservice

A második parancs után efféle kimenetet kell látnod:

Installing Apache2.2 as an Service
Installing the Apache2.2 service
The Apache2.2 service is successfully installed.
Testing httpd.conf....
Now we Start Apache2.2 :)
A szolgáltatás (Apache2.2) elindul..
A szolgáltatás (Apache2.2) sikeresen elindult.

Ez azt jelenti, hogy mostantól magától fog indulni, ha bekapcsolod a gépet. A negyedik parancs után valami hasonlót látsz majd a MySQL-lel kapcsolatosan is:

Service successfully installed.
Try to start the MySQL deamon as service ...
A szolgáltatás (mysql) elindul.
A szolgáltatás (mysql) sikeresen elindult.

Ha pendrive-ra telepítetted a XAMPP-ot, akkor természetesen hagyd ki ezt a lépést!

Most már készen állsz a wiki telepítésére.

A webszerver használata egyéb célokra

A webszerveredet nemcsak a telepítendő wikihez használhatod, hanem bármilyen más webtartalmat is elhelyezhetsz rajta (beleértve a PHP vagy a Perl programozás gyakorlását is). A fenti egyszerű telepítés esetén a C:\xampp\htdocs könyvtárban lesz a weblapod. Alapértelmezés szerint mindig az index.php, ennek híján pedig az index.html állomány lesz a kezdőlap. Ha átírod a meglévőt, a XAMPP kezdőlapját továbbra is eléred a xampp alkönyvtárban.

Biztonsági kérdések

  • A telepített szerverek alapértelmezett jelszavát (beleértve azt a tényt is, hogy a MySQL-szervernek root az adminfelhasználója, jelszó nélkül) a xampp könyvtárban a passwords.txt és a readme_en/de.txt is tartalmazza, valamint az interneten is több helyen megtalálható.
  • Bárki, aki a gépedet eléri, és el tud indítani egy webböngészőt, láthatja a webkiszolgáló kezdőlapját, ezen keresztül a phpMyAdmint a teljes adatbázissal (ahol jelszó nélkül admin lehet, ha nem adtál jelszót a rootnak), valamint a wikid teljes tartalmát is, ha nem privátra állítottad. Kicsit lehet nehezíteni a dolgán, ha a XAMPP-kezdőlapot a phpMyAdminnal és a wikid kezdőlapját egy kicsit elrejted, és nem teszed egy kattintással elérhetővé a kezdőlapról.
  • A XAMPP kezdőlapján találsz egy security linket, azt is érdemes tanulmányozni. Ugyanott állíthatod át a MySQL root jelszavát is és védheted le a xampp könyvtárat a webes elérés ellen. Olvasd el az útmutatót is.
    Frissítés, 2014. december: a jelenleg legfrissebb 1.24-es MediaWiki megakad a telepítés közepén, ha nincs jelszava a rootnak, és nem hajlandó folytatni. A fenti security linken a táblázat alatt kattints a http://localhost/security/xamppsecurity.php linkre (innen is megnyithatod, csak akkor nem a keretben nyílik meg), és állítsd be. Sajnos onnantól fogva a phpMyAdmin folyton ki fog dobálni, ha úgy gondolja, hogy számára túl régen kattintottál, ezellen is beállításokkal kell védekezni.
  • A próba során sikerült a webszerver teljes tartalmát, a phpMyAdmint és a wikit interneten elérhetővé tenni külső felhasználó számára a w:routeren beállított w:port forwardinggal. Ilyen beállítást véletlenül úgy lehet felejteni, ha valamiért szükség volt rá, vagy létrejöhet a tudtunkon kívül w:trójai program, könnyen feltörhető w:wifi-router vagy más ok miatt. Jobb a többszörös védelem.

Összetettebb telepítés: a programok és az adatok elválasztása

Bölcs gondolat elválasztani a programokat az adatoktól; egyrészt könnyebb látni, hogy mit érdemes archiválni, másrészt egy rendszerösszeomlás kevesebb kárt okoz. Manapság terjed az SSD használata az operációs rendszer és a fontosabb programok tárolására, de nem biztos, hogy a drága és jellemzően nem túl nagy kapacitású meghajtót érdemes az adatainkkal is telepakolni. Magát a XAMPP-ot azonban érdemes SSD-re tenni, mert szervereket tartalmaz, és nagyon sok kicsi állomány van benne.

Jelen esetben a C:\xampp\htdocs helyett jelölünk ki egy másik dokumentumkönyvtárat a webszerver számára. Egyszerűen helyezd át máshová a könyvtárat alkönyvtáraival együtt, majd nyisd meg szerkesztésre a C:\xampp\apache\conf\httpd.conf állományt, és keresd meg benne a DocumentRoot változót, és írd át. Ne feledd, hogy az elérési útban \ helyett / karakterek vannak (az Apache-ot nem windowsosok találták fel). Ha másik meghajtón van az új könyvtár, akkor a betűjelet is eléírhatod. Ugyanott a <Directory "/xampp/htdocs"> sorban is végezd el a javítást. Ha az Apache újraindítása után ugyanúgy bejön a localhost, akkor a siker teljes.

Ha pendrive-on van a XAMPP, akkor természetesen a megfelelő betűvel helyettesítsd a C-t; áthelyezni ilyenkor csak meghajtón belül érdemes, hogy pl. könnyebben tudd az asztali gépedre menteni az adatokat. Betűjelet ilyenkor nagyon nem érdemes írni, mert az gépről gépre más és más lesz.

Ha megváltoztattad a meghajtót is, nem csak a könyvtárat, akkor lesz még egy teendőd: a C:\xampp\php\php.ini-t is szerkeszteni kell. Keresd meg benne a session.save_path változót. Valami ilyesmit látsz: \xampp\tmp. Ez baj, mert nem tartalmaz meghajtóbetűt, és így nem mindig azon a meghajtón keresi a PHP, ahol a XAMPP települt. Konkrétan a wikibe való bejelentkezést fogja megakadályozni ez a hiba (nem találja a HTTP-sütiket a PHP, és nem tudsz bejelentkezni). Tehát írd elé a C: meghajtóbetűt, ha ott van a XAMPP. Elképzelhető, hogy most kell újraindítani az Apache-ot. A php.ini a hordozhatóság érdekében nem tartalmazza ezeket a betűket, pendrive-on például kifejezett hiba volna rögzíteni. Lehetséges, hogy ha más problémád támad, akkor további változókkal is meg kell ismételni ezt a műveletet. A php.ini beállításairól a http://www.php.net/manual/en/ini.list.php címen olvashatsz többet, ha érdekel (de a wikitelepítéshez ez általában nem szükséges).

TODO: a MySQL adatai is áthelyezhetők?

A wiki telepítése

- (: Az alábbi telepítési folyamat végén keletkező wiki URL-jei effélék lesznek: http://localhost/wiki/index.php/Kezdőlap. Ez valószínűleg nem nagy baj, mert úgyis interwikivel fogsz hivatkozni rájuk, és a csúnya URL csak külső hivatkozásnál lenne probléma. Ha téged mégis zavar, akkor már a telepítés előtt olvasd el a mw:Nice url lapot, és annak megfelelően válasszál könyvtárnevet.)

- (: A lenti leírás a MediaWiki 1.17-es verziójához készült. A 2014 decemberében legfrissebb 1.24-es már csak akkor hajlandó települni, ha beállítottál jelszót a MySQL rootnak. Ha még nem tetted meg, lapozz vissza a Biztonsági kérdések szakaszhoz.)

right|150px A fentiek szerint kicsomagolva a letöltött MediaWikit – 1.17-es változat esetén – egy mediawiki-1.17.0 nevű könyvtárat kapsz. Ezt kell átmásolni valamilyen értelmes néven a webszervered dokumentumkönyvtárába (alapértelmezés szerint ez a C:\xampp\htdocs). Valószínűleg működni fog ékezetes könyvtárnévvel is, de jobb a békesség, inkább adjál neki ékezet és szóköz nélkülit. (Ezeknél a méheknél sohase lehessen tudni, ahogy Micimackó mondta.[2]) A példában most Wiki lesz a könyvtár neve. Ha két vagy több wikit szeretnél (mondjuk minden családtagnak egyet), akkor egyszerűen másold be több példányban, különböző neveken, és végezd el a következő lépéseket mindegyikre.

Gépeld be a böngésződbe a http://localhost/wiki/ címet (vagy másold át innen). Ekkor a képen látható oldal fog megjelenni, és felszólít a telepítés megkezdésére. Találd ki, hova kell kattintani! ;-) (Ha már van egy korábbi telepítésből visszamaradt LocalSettings.php állományod, akkor nemes egyszerűséggel másold be a wiki könyvtárába, és frissítsd a lapot.)

1. lépés, amelyben megkérdezik a nyelvünket

Ha minden jól megy, akkor a telepítő felismeri a magyar környezetet. Ha nem, állítsd át a nyelvet magyarra, és nyomd meg a Folytatás gombot.

2. lépés, amelyben üdvözölnek bennünket

Mindenféle ellenőrzések eredményéről szóló tájékoztató, licencek és más olvasnivalók. A lényeg a barátságos nagy zöld betűkkel megjelenő A környezet ellenőrzése befejeződött. A MediaWiki telepíthető. felirat. Néhány pontban arról tájékoztatnak, hogy a wikink lassabb lesz a lehetséges világok legjobbikánál, de ez nem túl nagy baj, mert a saját gépünkön így is elsősorban a gép sebességétől fog függeni a wikié is. Szívleljük meg a figyelmeztetést: „a feltöltésekhez használt alapértelmezett könyvtárban tetszőleges külső szkript futtatható.” Ez csak akkor probléma, ha bárki hozzáférhet a feltöltéshez vagy közvetlenül a webszerver könyvtárához – egyébként nem.

3. lépés, amelyben már komolynak látszó kérdéseket tesznek fel, de jogunk van nem válaszolni

A harmadik lapon csúnyának látszó kérdéseket kapunk, de általában elég egyszerűen megnyomni a Folytatás gombot. A kitöltendő rovatokhoz helyes kis lokális súgó tartozik.

  • Az adatbázis típusánál hagyjuk meg a MySQL-t,
  • az adatbázis hostneve maradjon localhost,
  • az adatbázisnév maradhat a felajánlott my_wiki vagy lehet egyszerűen wiki (csak olyat válassz, amilyen nevű adatbázisod még nincs – a phpMyAdmin megmutatja őket. Nem kell azonosnak lennie sem a wiki, sem a könyvtár nevével. Ha több wikid lesz, válassz különböző neveket),
  • a táblanevek előtagjával általában nem kell foglalkozni (még akkor sem, ha két wikit telepítesz, ugyanis a látszat ellenére nem egy adatbázisban lesznek, csak egy adatbázisszerveren – egy adatbázis inkább egyes internetes tárhelyeken fordulhatna elő).
  • A lap alján az adatbázisodhoz használt rendszergazdanevet és -jelszót kell megadni (nem a wikin választott nevet, az később jön!). Alapértelmezésben ez root, jelszó nélkül; csak akkor kell átírni, ha megváltoztattad a XAMPP telepítése után.
4. lépés, amelyről nem akarjuk tudni, micsoda

InnoDB, Bináris, folytatás.

right|200px

5. lépés, amelynél széles mosoly terül az arcunkra, mert végre érthető dolgokat kérdeznek

Annyira érthetőket, hogy még a képernyőképet is ki lehet tenni a közfelháborodás veszélye nélkül. Elsőként a wiki nevét kell megadni. A képen látható példában ez hirtelen felindulásból Kakukk Marci lett (demonstrálandó, hogy különbözhet a telepítési könyvtár és az adatbázis nevétől is, és lehet benne akár szóköz is). Utána a projektnévtér nevét kell megadni (ami itt a Wikipédián a Wikipédia-névtérnek felel meg.) Alapból a wiki nevét kínálja fel a telepítő, de változtathatunk. Még az is könnyen lehet, hogy soha az életben nem fogod használni ezt a névteret a saját wikidben, hacsak nincsenek elvonási tüneteid a törlési viták miatt.

Most végre kiválaszthatod a szerkesztőnevedet (született usernév). Ez lesz a wikid adminisztrátora és bürokratája. Ne felejtsd el a jelszavát, inkább írd fel (ha már internetről elérhetik a rosszarcúak a wikidet, úgyis régen rossz). Az e-mailnek a saját gépen egyetlen értelme volna, hogy új jelszót kérhessél, ha elfelejtenéd a beállítottat; azonban nincs rá bizonyíték, hogy a levél valaha is eljut hozzád. Ha a XAMPP telepítése után elindítottad a Mercury szervert is, akkor talán. De egyszerűbb üresen hagyni.

Ezen a ponton választhatsz a további konfigurálás és az eddigi adatok alapján történő azonnali telepítés között. Ha bírod még, akkor jelöld be a További információk megadása gombot. Ha nem bírod, akkor igyál egy kávét, és utána jelöld be a További információk megadása gombot. Semmiképpen nem érdemes itt félbehagyni, már nincs sok hátra!

right|200px

6. lépés, amelyben jogos kérdések merülnek fel

Itt kell eldöntenünk, hogy ki szerkeszthesse a wikinket. A teljes nyitottság („hagyományos wiki”) nem túl indokolt, ha tényleg saját wikit akarsz, bár elvileg idegenek nem is férhetnek hozzá. A fél képernyőnyi magyarázat eligazít a jogosultsági szintekben. A privát wiki jó választás, ha többen is hozzáférhetnek a gépedhez, és nem mindenkinek kell látnia a wiki tartalmát. (Ne feledd, hogy a wikit a webszervered szolgáltatja, ezért a nyilvános wikit az is láthatja, aki a könyvtáradat nem – elég a webböngészőbe beírnia a localhost/wiki címet.) Tegyük fel, hogy a vendégeid időnként megkérnek, hogy megnézhessék a leveleiket a gépedről, amit szeretnél megengedni nekik, de a wikidet már nem akarod megmutatni. Bejelentkezhetnek a Vendég fiók használatával, és a privát wikit nem tudják olvasni. Ugyanez a helyzet, ha munkahelyi gépre teszed a magánwikit. Ha viszont az a cél, hogy a munkahelyi információkat rendszerezd, és a kollégáidat akarod meggyőzni a módszer hasznosságáról, és rávenni őket a közös wikis munkára, akkor válaszd a Felhasználói fiók létrehozása szükséges lehetőséget. Így be kell jelentkezniük, és látható lesz, melyik változtatást ki csinálta.

A szerzői jogoknál válaszd a Nincs licencjelzés lehetőséget (nagy kő, egy gonddal kevesebb).

Az e-maileknél akár ki is veheted a pipát az első négyzetből, amitől a többi rögtön el is tűnik, és nem kell tovább gondolkodni rajtuk.

Most néhány érdekesebb döntés következik. A képfeltöltést engedélyezd, ha szükséged van olyan képek beszúrására a cikkekbe, amelyeket nem tudsz feltölteni a Commonsba (vagy internetkapcsolat nélkül használod a wikit). A feltöltött képek a wikid images alkönyvtárába kerülnek, és ott is foglalják a helyet. (Meg kell jelölni a törölt képek alkönyvtárát is.) (A súgóban olvasható szöveg a webszerver írási jogáról Linuxon érdekes.)

A már elkészített logódat bemásolhatod a következő rovatban megadott alkönyvtárba. Ha nem wiki.png a neve, akkor itt átírhatod (más képtípus is jó). Ha jól csináltad, hamarosan látni fogod a bal felső sarokban, ahol a földgömb szokott lenni!

És most jön egy igazi varázslat: ha kipipálod az Instant Commons engedélyezése négyzetet, akkor közvetlenül illeszthetsz be képeket a Commonsból – pont, mintha a Wikipédiát szerkesztenéd! Már persze ha állandó internetkapcsolatod van. Ez sokat segít a szócikkírásban is.

Alul a nincs gyorsítótárazás opcióhoz ezt a véleményt fűzi a telepítő: „minden funkció működik, de nagyobb wiki esetében lassabb működést eredményezhet”. Mivel a tied nem lesz nagy wiki, ennél akár meg is maradhatsz, és máris jöhet a

7. lépés, amelyben már csaknem wikit teremtünk, és hamarosan megpihenhetünk

Csak a folytatás és a visszalépés között választhatsz, több döntés nincs…

8. lépés, amelyben elénk tárják a leltárat

Elolvashatjuk, hogy mennyi minden van kész, és majdnem értelmes mondatban figyelmeztetnek, hogy a készülő LocalSettings.php két változója nem teljesen biztonságos (de nem is kell nagy jelentőséget tulajdonítani a dolognak egy saját wikin). Kérdés most sincs, a munkát mi már elvégeztük, most a gép forog, az alkotó meg nyomja a folytatás gombot.

9. lépés, amelyben a postás meghozza a LocalSettings.php-t

A gép elkészíti a beállításainkat tartalmazó állományt, amelyet a wiki telepítési könyvtárába kell letöltenünk (és érdemes másolatot is készíteni róla). A türelmetlenek kattintsanak a „beléphetsz a wikibe” linkre, a mazochisták a telepítés újraindítására. A telepítés során beállított biztonsági szinttől függően vagy rögtön megjelenik a wikink kezdőlapja a saját logóval, vagy kapunk egy hibaüzenetet (privát wikinél), hogy előbb be kell jelentkezni.

Kész!

…és tedd ki a userlapodra a {{Userbox/Saját wikije van}} sablont. :-)

Wiki-2

  1. Itt van egy felsorolás, hogy milyen portokat szeretne használni a XAMPP – ezeknek csak egy részére lesz szükséged, a 80-asra és a 3306-osra mindenképpen. Ha minden működik, és semmi nem akad össze, akkor nem kell értened, mit jelent ez. Ha nem, akkor kérdezz a kocsmafalon.
  2. http://mek.niif.hu/00400/00449/00449.htm#1