„Növények/D/Debreceni torma” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor: | 5. sor: | ||
{{Növ-fejezetek}} |
{{Növ-fejezetek}} |
||
{{védett növény-abc}} |
{{védett növény-abc}} |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
||
{{latin| }} |
{{latin|Armoracia macrocarpa|}} |
||
{{népies| }} |
{{népies|Édes-ungvári-, hólyagos-, vagy magyar torma}} |
||
{{Védett-növények|100 000}} |
|||
A '''debreceni torma''' méteresre is megnövő fehér, keresztesvirágú növény. Jellegzetessége az érett állapotban 10–15 milliméter hosszú, rekeszenként körülbelül 10 magkezdeményt magába záró becőketermés. :Termésének nagy méretére utal tudományos fajneve és régi magyar elnevezése, a hólyagos torma is. (Édes-, ungvári és magyar tormának is nevezték, s Jávorka szerint régebben termesztették is.) |
|||
:Termetében és megjelenésében egyaránt hasonló, ártereken, vízpartokon, nedves réteken, árokszéleken elvadultan is élő kelet-mediterrán elterjedésű [[Növények/K/Közönséges torma|közönséges torma]] közeli rokona, de annak termései gömbösek, kisebbek és rekeszenként csak 4–6 magvúak. |
|||
:Függőleges, elágazó gyöktörzséért régóta termesztett és nagyra becsült fűszernövény, de emellett gyógynövény is. Mindkét tormafaj levelei nagyok és változatosak; lehetnek tojásdad alakúak, lándzsásak vagy szárnyasan szeldeltek. |
|||
:A debreceni torma előfordulása nem szorítkozik a cívisváros környékére, mint azt a neve alapján gondolhatnánk, a Kárpát-medencén kívül találkozunk vele még Bulgária és Románia Duna-menti tájain; a Pannon-alföld és a Duna-táj endemikus (bennszülött) növények sorába tartozik. Elsősorban a Tiszántúlon, a Tisza és a Duna mentén él, az ország más részeiről – így a somogyi Mikéről, Tolnából, Szekszárd mellől és a Mátrából (Recsk) – származó előfordulási adatai hosszú ideje megerősítetlenek, illetve bizonytalanok. |
|||
{{Gyógynövények}} |
|||
⚫ | |||
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/D/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} |
|||
__NOTOC__ |
|||
⚫ | |||
[[Kategória:]] |
|||
[[Kategória:]] |
|||
{{Növ-főcím}} |
|||
{{Növ-fejezetek}} |
|||
{{növény-abc}} |
|||
⚫ | |||
[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] |
|||
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
|||
{{latin||-}} |
|||
{{népies|-}} |
|||
<br/> |
|||
: Szikesedő mocsarak szegélyén, ártereken, mocsárréteken tenyészik, májustól júliusig virágozhat. |
|||
: |
|||
: |
|||
: '''Magyarországon fokozottan védett!''' |
|||
<br/> |
<br/> |
||
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/D/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/D/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| }} |
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/D/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/D/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| }} |
||
: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] |
: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] |
||
⚫ | |||
[[Kategória:Védett növények]] |
|||
: [[:Kategória:]] |
|||
: [[:Kategória:]] |
|||
<br/> |
|||
</div></div> |
</div></div> |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
{{Védett növények felhasználása}} |
|||
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} |
|||
⚫ | |||
⚫ |
A lap 2020. február 15., 07:44-kori változata
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
[[Kép:|thumb|200px|right|]]
Debreceni torma
- (Armoracia macrocarpa, Syn: )
- Más neve(i): Édes-ungvári-, hólyagos-, vagy magyar torma
A debreceni torma méteresre is megnövő fehér, keresztesvirágú növény. Jellegzetessége az érett állapotban 10–15 milliméter hosszú, rekeszenként körülbelül 10 magkezdeményt magába záró becőketermés. :Termésének nagy méretére utal tudományos fajneve és régi magyar elnevezése, a hólyagos torma is. (Édes-, ungvári és magyar tormának is nevezték, s Jávorka szerint régebben termesztették is.)
- Termetében és megjelenésében egyaránt hasonló, ártereken, vízpartokon, nedves réteken, árokszéleken elvadultan is élő kelet-mediterrán elterjedésű közönséges torma közeli rokona, de annak termései gömbösek, kisebbek és rekeszenként csak 4–6 magvúak.
- Függőleges, elágazó gyöktörzséért régóta termesztett és nagyra becsült fűszernövény, de emellett gyógynövény is. Mindkét tormafaj levelei nagyok és változatosak; lehetnek tojásdad alakúak, lándzsásak vagy szárnyasan szeldeltek.
- A debreceni torma előfordulása nem szorítkozik a cívisváros környékére, mint azt a neve alapján gondolhatnánk, a Kárpát-medencén kívül találkozunk vele még Bulgária és Románia Duna-menti tájain; a Pannon-alföld és a Duna-táj endemikus (bennszülött) növények sorába tartozik. Elsősorban a Tiszántúlon, a Tisza és a Duna mentén él, az ország más részeiről – így a somogyi Mikéről, Tolnából, Szekszárd mellől és a Mátrából (Recsk) – származó előfordulási adatai hosszú ideje megerősítetlenek, illetve bizonytalanok.
- Szikesedő mocsarak szegélyén, ártereken, mocsárréteken tenyészik, májustól júliusig virágozhat.
- Magyarországon fokozottan védett!
Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek
- Magyar Wikipédia: Debreceni torma