„Kertészet/Madarak/Kék kövirigó” változatai közötti eltérés

A lap mérete: 1907 bájt

Kék kövirigó

Kék kövirigó

(Monticola solitarius, Syn: -)
Más neve(i): -

A kék kövirigó a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a rigófélék családjába tartozó faj. Málta nemzeti madara.

Európa déli, Ázsia északnyugati részén él, ősszel délebbre vonul, eljut Észak-Afrikába, Indiába és Ázsia délkeleti területeire is. Víz közeli sziklafalak lakója, 3000 méter magas völgyekben is előfordul.

Testhossza 21-23 centiméter. A hím palakék, vörös és fekete, a tojó barnás színű.

A talajon keresgéli rovarokból álló táplálékát, néha a gyíkot is megfogja, de bogyókat is elfogyasztja.

Májusban sziklarepedésekbe, üregekbe rakja fészkét. Fészekalja 4-5 tojásból áll, melyen 12-13 napig kotlik. A fiókák még 18 napig maradnak a fészekben, a szülők még egy ideig utána is gondoskodnak róluk.

Magyarországon ritka, alkalmi vendég. 1975. májusában a Ságon észlelték, de nem került megerősítésre.

Egy újabb előfordulása a 2006 áprilisából, a Nagyharsány határában emelkedő Szársomlyóról ismert (Ónodi Miklós fotói), ezt tekinti a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága a faj első hitelesített hazai előfordulásának.

Sablon:Madarak-trt m v sz Madarak-trt

Kereshető szavak és kifejezések

A:	A madarak

B:	Bajszos sármány, Balkáni fakopáncs, Balkáni gerle, Barátcinege, Barátposzáta, Barátréce, Barázdabillegető, Barkóscinege, Barna kánya, Barna rétihéja, Békászó sas, Berki tücsökmadár, Bíbic, Böjti réce, Bölömbika, Búbos banka, Búbos cinege, Búbos pacsirta, Búbospacsirta, Bütykös hattyú

C:	Cigánycsuk, Cigányréce, Citromsármány, Császármadár, Cserregő nádiposzáta, Csicsörke, Csíkosfejű nádiposzáta, Csilpcsalpfüzike, Csíz, Csóka, Csörgő réce, Csuszka

D:	Dankasirály, Darázsölyv Daru, Dolmányos varjú,

E:	Egerészölyv, Énekes nádiposzáta, Énekes rigó, Erdei fülesbagoly, Erdei pacsirta, Erdei pinty, Erdei pityer, Erdei szürkebegy, Északi őszapó, Európai lappantyú

F:	Fácán, Fattyúszerkő, Fecskefélék, Fehér gólya, Fehérhátú fakopáncs, Fehérszárnyú szerkő, Fekete gólya, Fekete harkály, Fekete rigó, Feketerigó, Fenyőpinty, Fenyőrigó, Fenyvescinege, Fitiszfüzike, Fogoly, Foltos nádiposzáta, Függőcinege, Csalogány, Fülemüle, Fülemülesitke, Füleskuvik, Fürj, Füsti fecske, Füzike

G:	Galambfélék, Gébics, Gém, Gólyatöcs, Gödény, Gulipán, Guvat, Gyöngybagoly, Gyurgyalag

H:	Halvány geze, Hamvas küllő, Hamvas rétihéja, Hantmadár, Haris, Harkály, Hattyú, Házi kacsa, Házi veréb, Házityúk, Hegyi billegető, Hegyi fakusz Héja, Hóbagoly, Holló

I:	Nincs

J:	Jégmadár

K:	Kabasólyom, Kakukk, Kanalas réce, Kanalasgém, Kanári, Karvaly, Karvalyposzáta, Kék cinege, Kék galamb, Kék vércse, Kékbegy Kenderike, Kendermagos réce, Kerecsensólyom, Keresztcsőrű, Kerti geze, Kerti poszáta, Kerti rozsdafarkú, Keselyű, Kígyászölyv, Kis fakopáncs, Kis kócsag, Kis légykapó, Kis lile, Kis őrgébics, Kis poszáta, Kis vízicsibe, Kolibri, Kárókatona, Kormorán, Kormos szerkő, Kormosfejű cinege, Kövirigó, Közép fakopáncs, Kuvik, Küszvágó csér

L:	Léprigó

M:	Macskabagoly, Meggyvágó, Mezei pacsirta, Mezei poszáta, Mezei veréb, Molnárfecske

N:	Nádi sármány, Nádi tücsökmadár, Nádirigó, Nagy fakopáncs, Nagy fülemüle, Nagy goda, Nagy fakopács, Nagy tarka harkály, Nyaktekercs, Nyári lúd, Nyílfarkú réce

O:	Nincs

Ö:	Ökörszem, Örvös galamb, Örvös légykapó, Őszapó

P:	Pacsirta, Parlagi pityer, Parlagi sas, Partifecske, Páva, Pelikán, Pettyes vízicsibe, Pinty, Poszáta, Pulyka

R:	Réti fülesbagoly, Réti tücsökmadár, Rétisas, Rigó, Rozsdafarkú, Rozsdás csuk, Rövidcsőrű siketfajd, Rövidkarmú fakusz

S:	Sárga billegető, Sárgafejű királyka, Sárgalábú sirály, Sárgarigó, Sarlósfecske, Sármány, Seregély, Sárgacsőrű réce, Sólyom, Sordély, Süvöltő

Sz:	Szajkó, Szalakóta, Szalonka, Szárcsa, Szarka, Széki lile, Székicsér, Széncinege, Szerecsensirály, Szikipacsirta, Szürke gém, Szürke légykapó

T:	Tengelic, Tőkés réce, Vadkacsa, Törpesas, Törpevízicsibe, Tövisszúró gébics, Túzok, Tüzesfejű királyka

U:	Ugartyúk, Uhu, Uráli bagoly, Üstökösréce

V:	Vadgerle, Vándorsólyom, Veréb, Vetési varjú, Viharsirály, Vízirigó, Vízityúk, Vöcsök, Vörös vércse, Vörösbegy

W:	Nincs

X:	Nincs

Y:	Nincs

Z:	Zöld küllő, Zöldike

Zs:	Nincs

Figyelem! A lapokon újabb szavak és kifejezések is szerepelhetnek...

Forrás: Magyar Wikipédia Kék kövirigó
Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)

A Wikimédia Commons tartalmaz Kék kövirigó témájú médiaállományokat.

@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 {{népies|-}}
 A kék kövirigó a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a rigófélék családjába tartozó faj. Málta nemzeti madara.
-{{Védett-madarak|}}
 : Európa déli, Ázsia északnyugati részén él, ősszel délebbre vonul, eljut Észak-Afrikába, Indiába és Ázsia délkeleti területeire is. Víz közeli sziklafalak lakója, 3000 méter magas völgyekben is előfordul.

A lap jelenlegi, 2020. január 13., 05:49-kori változata

Kék kövirigó