„Kertészet/Madarak/Hegyi réce” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ Kategória:Védett madarak {{Kert-kártevők}} {{Kert fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}…”
 
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor: 4. sor:
{{Kert fejezetek}}
{{Kert fejezetek}}
<br/>
<br/>
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]]
[[Fájl:Greater-scaup-male2.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]]
[[Fájl:Greater scaup female.jpg|bélyeg|jobbra|200px| a tojó]]

<br/>
<br/>
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin||-}}
{{latin|Aythya marila|-}}
{{népies|-}}
{{népies|-}}


{{Védett-madarak|}}
{{Védett-madarak|50 000}}

A hegyi réce a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék családjába és az Aythya nembe tartozó vízimadár.

: Izlandon, Skandinávián keresztül, Oroszország északi részén, Kamcsatkáig költ, télen inkább a tengerpartokra vonul, de megtalálható a szárazföld tavainál is.[4]

: Magyarországon ősszel és tavasszal rendszeresen átvonul, kis számban át is telel. Rendszeres vendég november és április között.

: Testhossza 42-51 centiméter, a szárnyfesztávolsága 72-84 centiméter, testtömege 700-1300 gramm. A tojó kicsit kisebb, mint a hím.

: Tápláléka főként állati eredetű, csigákat, kagylókat eszik, de rovarokat és magvakat is fogyaszt.[5] Az élelemért 2-5 méter mélyre is lemerül.


: Talajra növényi anyagokból építi és pehelytollakkal béleli a fészkét. Vegyes csapatokban, telepesen költ. A fészekalj 7-9 tojásból áll, melyen 24-25 napig kotlik. A fiókák 50 nap múlva válnak önállókká.
:


: Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy, viszont csökkenő, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Európai állománya stabil.
<br/>
<br/>
</div></div>
</div></div>
21. sor: 32. sor:
{{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}}
{{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}}
<br/>
<br/>
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}
{{commonskat|Aythya marila|{{SUBPAGENAME}}}}

A lap 2020. január 10., 07:28-kori változata

A lap mérete: 1982 bájt

Hegyi réce



Hegyi réce
a tojó


Hegyi réce
(Aythya marila, Syn: -)
Más neve(i): -
Védett madár! - Eszmei értéke:50 000,- Ft. (2012)

A hegyi réce a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék családjába és az Aythya nembe tartozó vízimadár.

Izlandon, Skandinávián keresztül, Oroszország északi részén, Kamcsatkáig költ, télen inkább a tengerpartokra vonul, de megtalálható a szárazföld tavainál is.[4]
Magyarországon ősszel és tavasszal rendszeresen átvonul, kis számban át is telel. Rendszeres vendég november és április között.
Testhossza 42-51 centiméter, a szárnyfesztávolsága 72-84 centiméter, testtömege 700-1300 gramm. A tojó kicsit kisebb, mint a hím.
Tápláléka főként állati eredetű, csigákat, kagylókat eszik, de rovarokat és magvakat is fogyaszt.[5] Az élelemért 2-5 méter mélyre is lemerül.
Talajra növényi anyagokból építi és pehelytollakkal béleli a fészkét. Vegyes csapatokban, telepesen költ. A fészekalj 7-9 tojásból áll, melyen 24-25 napig kotlik. A fiókák 50 nap múlva válnak önállókká.
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy, viszont csökkenő, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Európai állománya stabil.


Forrás: Magyar Wikipédia Hegyi réce

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).
,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)


A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi réce témájú médiaállományokat.