„Növények/K/Kökény” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | K
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
a Mézelő növények kategória hozzáadva (a HotCattel)
KeFe (vitalap | szerkesztései)
a Fűszerek kategória hozzáadva (a HotCattel)
4. sor: 4. sor:
[[Kategória:Vadgyümölcsök]]
[[Kategória:Vadgyümölcsök]]
[[Kategória:Mézelő növények]]
[[Kategória:Mézelő növények]]
[[Kategória:Fűszerek]]
{{Növ-főcím}}
{{Növ-főcím}}
{{Növ-fejezetek}}
{{Növ-fejezetek}}

A lap 2019. december 21., 08:09-kori változata

A lap mérete: 3785 bájt

Növények

Kökény

Kökény
virágai
Kökény
(Prunus spinosa, Syn: Drog:flores acaciae nostratism Pruni spinosae flos, Pruni spinosae fructus)
Más neve(i): kökény, boronafa, koronafa, ekegúzs, kininfa, kökönye, tövisfa, zabszilva.

A kökény a rózsafélék családjába, azon belül a szilvafélék alcsaládjába tartozó közismert, cserje termetű növényfaj. Ez a tövises cserje a szilva egyik rokona.

Őshonos Európában közép-Skandináviáig, a Brit-szigeteken északon Skóciáig, keleten Iránig, Észak-Afrikában az Atlasz-hegységig. Hegyoldalak, erdőszélek, cserjések, napfényes erdők növénye, kb. 1500 m magasságig felhatol.
Az 1–4 m magasra is megnövő lombhullató cserje sötétszürke ágai hegyes tövisekben végződnek. Növekedése szabálytalan. Lassú növekedésű, hosszú életű. A rövid hajtások tövisben végződnek. Gyökerei messzire kúsznak, gyökér-sarjtelepeket képez. Kérge sötétszürke, később repedezik. Két virágrügy fog közre egy hajtásrügyet. Kis méretű levelei szórt állásúak, egyszerűek, elliptikusak vagy lándzsásak, szélük aprón fűrészes-csipkés, fonákjuk rendszerint molyhos. A levélnyél legfeljebb 1 cm-es. Virágai 1-1,5 cm átmérőjűek, fehérek, ötszirmúak és a lombfakadás előtt nyílnak.

A kökény gyümölcse Termése apró, kékesfekete, hamvas, csonthéjas. Szeptemberben érik. Éretlen termésének húsa erősen fanyar ízű. Akkor érdemes gyűjteni a gyümölcsöt, amikor a dér már megcsípte, ekkorra megpuhul, fanyarságából veszít, és enyhén édes íze lesz.

Hatóanyagai flavonoidok és procianidinek.

Gyógyhatása(i): Drogja elsősorban virága (Pruni spinosae flos), továbbá termése (Pruni spinosae fructus). Hashajtó és vizelethajtó teakeverékekben található meg. - Bimbójából (Flores acaciae nostratis) vértisztító, fogyást elősegítő teát főznek. - A virágzata teaként hashajtó, a terméséből készült lekvár viszont hasfogó. - Népi gyógyászatban vérnyomáscsökkentőként is használják.


Felhasználjuk:Almával gyümölcséből mártás készíthető, amit húsokhoz és vadhúsokhoz ízesítőként egyaránt felhasználhatunk. - Mézzel, gyógyító hatású dzsem, vagy zselé készítésére használhatjuk. - Gyümölcsbor készítésére is alkalmas. (Híres a spanyolországi Navarra környékén előállított Patxaran). - Likőrt és pálinkát is készítenek belőle, ez utóbbi az egyik legdrágább pálinka. - Fogyasztják cukrozott gyümölcsként, aszalva vagy gin hozzáadásával 1-2 hónapig érlelve. - Nyersen is ehető. - Leveléből is főztek teát.

Növények/K/Kökényszilva (Prunus domestica subsp. insititia)

Kedvelt díszcserje, több fajtája van.
Prunus spinosa ‘Plena’ – telt virágú, 2–3-asával összenőtt termésekkel,
Prunus spinosa ‘Variegata’ – fehéren erezett levelű, sárgás termésű,
Prunus spinosa ‘Purpurea’ – vörös lombú.

Fa anyaga

Nagyon kemény.

Érdekesség

Érdekes népi megfigyelés: a kökény virágzásakor hűvös, szeles, viharos az időjárás.

Lásd még: Kökény

Magyar Wikipédia: Kökény
A Wikimédia Commons tartalmaz Kökény témájú médiaállományokat.