„Heraldikai lexikon/Csergheő Géza” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „'''Csergheő Géza''' (1840-1895), heraldikus, az új címertani iskola megalapítója Magyarországon. A neve néha előfordul Csergő alakban is. Katonai pályája so…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Csergheő Géza''' (1840-1895), heraldikus, az új címertani iskola megalapítója Magyarországon. A neve néha előfordul Csergő alakban is. Katonai pályája során a magyar királyi testőrségnél, majd a magyar honvédségnél teljesített szolgálatot. 1875-ben a tiroli hegyi vadászokhoz helyezték át. A brixeni szemináriumi múzeumban az éremtani és régészeti osztályt vezette. 1870-ben a bécsi K. K. heraldischen Gesellschaft Adler egyik alapító tagja. Szerkesztette a Siebmacher nevű címerkönyv új, 19. század végi kiadásának Magyarországra vonatkozó köteteit, mely 7267 magyar nemes család címerét tartalmazza. Kezdetben Nagy Ivánnal dolgozott együtt, de kettejük elvi nézeteltérése miatt ő hamarosan kilépett a szerkesztésből. A munka pótkötetét Csoma Józseffel együtt szerkesztette. |
'''Csergheő Géza''' (1840-1895), heraldikus, az új címertani iskola megalapítója Magyarországon. A neve néha előfordul Csergő alakban is. Katonai pályája során a magyar királyi testőrségnél, majd a magyar honvédségnél teljesített szolgálatot. 1875-ben a tiroli hegyi vadászokhoz helyezték át. A brixeni szemináriumi múzeumban az éremtani és régészeti osztályt vezette. 1870-ben a bécsi K. K. heraldischen Gesellschaft Adler egyik alapító tagja. Szerkesztette a Siebmacher nevű címerkönyv új, 19. század végi kiadásának Magyarországra vonatkozó köteteit, mely 7267 magyar nemes család címerét tartalmazza. Kezdetben Nagy Ivánnal dolgozott együtt, de kettejük elvi nézeteltérése miatt ő hamarosan kilépett a szerkesztésből. A munka pótkötetét Csoma Józseffel együtt szerkesztette. |
||
A bécsi Heraldikai Társulat alakítása nagyrészt az ő műve volt, az ő lakásán a magyar gárda épületében tartotta alakuló gyűlését s negyedrészét a tagoknak ő gyűjtötte s a bécsi heraldikai társulatban is kizárólagosan magyar heraldikával foglalkozott; viszont a mi magyar heraldikai társaság megalakításában is tevékeny részt vett s közel 100 tagot gyűjtött, sőt még külföldről agitált egy magyar heraldikai társulat alakítása érdekében. |
|||
==Művei== |
==Művei== |
||
A lap jelenlegi, 2019. december 10., 06:02-kori változata
Csergheő Géza (1840-1895), heraldikus, az új címertani iskola megalapítója Magyarországon. A neve néha előfordul Csergő alakban is. Katonai pályája során a magyar királyi testőrségnél, majd a magyar honvédségnél teljesített szolgálatot. 1875-ben a tiroli hegyi vadászokhoz helyezték át. A brixeni szemináriumi múzeumban az éremtani és régészeti osztályt vezette. 1870-ben a bécsi K. K. heraldischen Gesellschaft Adler egyik alapító tagja. Szerkesztette a Siebmacher nevű címerkönyv új, 19. század végi kiadásának Magyarországra vonatkozó köteteit, mely 7267 magyar nemes család címerét tartalmazza. Kezdetben Nagy Ivánnal dolgozott együtt, de kettejük elvi nézeteltérése miatt ő hamarosan kilépett a szerkesztésből. A munka pótkötetét Csoma Józseffel együtt szerkesztette.
A bécsi Heraldikai Társulat alakítása nagyrészt az ő műve volt, az ő lakásán a magyar gárda épületében tartotta alakuló gyűlését s negyedrészét a tagoknak ő gyűjtötte s a bécsi heraldikai társulatban is kizárólagosan magyar heraldikával foglalkozott; viszont a mi magyar heraldikai társaság megalakításában is tevékeny részt vett s közel 100 tagot gyűjtött, sőt még külföldről agitált egy magyar heraldikai társulat alakítása érdekében.
Művei[szerkesztés]
Neue Siebmacher. Der Ungarische Adel. Nürnberg, 1885-1892.
Magyar czímereskönyv a XVII. századból. Turul, 3, 1885. 41-44.
A sphragistika az országos kiállításon. Turul, 4, 1886. 39-41.
Die erloschenen freiherrlichen linien des Hauses Jurišič. Budapest, 1887
Heraldikai és sphragisztikai adalékok a „Harminczhat-pecsétes oklevél 1511-ből” czimü értekezéshez. Turul, 5, 1887. 130-140.
A valódi Buzlay czímer. Turul, 6, 1888. 41-42.
Néhány XV. századi czímerlevél. Turul, 6, 1888. 136-140.
Magyar sírkövek. Telegdy István sírköve. Turul, 7, 1889. 34-36.
Alte Grabdenkmäler aus Ungarn. Bp. 1890. (Csoma Józseffel együtt)
Az Apaffyak, Rhédeyek és Wesselényiek legrégibb ismert czímerei. Turul, 8, 1890. 83-86.
A Gutkeled nemzetség czímere. Turul, 9, 1891. 9-15.