„Növények/Táblázatok/Mérgező” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
KeFe (vitalap | szerkesztései)
255. sor: 255. sor:
{{forrás|Dr. Bordás Imre és Dr. Tompa Anna MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK, NÖVÉNYI MÉRGEK| Budapest 2006.| ISBN 963-210-038-7}}
{{forrás|Dr. Bordás Imre és Dr. Tompa Anna MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK, NÖVÉNYI MÉRGEK| Budapest 2006.| ISBN 963-210-038-7}}


== Mérgező növények hatóanyagai által okozott tünetek, elváltozások ==
== Növényi-mérgek által okozott tünetek, elváltozások ==

<div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;">
<div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;">
:A hivatkozások (kék színnel írt szavak), a [[w:Wikipédia|Wikipédia]] azonos nevű cikkeir mutatnak.
:A hivatkozások (kék színnel írt szavak), a [[w:Wikipédia|Wikipédia]] azonos nevű cikkeir mutatnak.

A lap 2019. november 6., 03:36-kori változata

Mérgező:

Recept mérete: 24468 bájt

Szakácskönyv

Mérgező




Mérgező növények

Az alábbi táblázat a Kertészet és Szőlészet 2001. évi számában jelent meg, részletesen felsorolva a hazánkban előforduló mérgező dísznövényeket, melyet néhány növénnyel kiegészítve adunk közre…
Különösen a gyermekek védelmében tartjuk fontosnak, a mérgező növények ismeretét, vagy ismeretének (a mérgező növényrészek elfogyasztásakori), gyors elérhetőségét. Nem lehet az a cél, hogy a mérgező növényeket száműzzük a kertjeinkből, inkább a gyermekeket kell megtanítani arra, hogy megismerjék a növényeket. Ha mégis bekövetkezne a baj, a szükséges tájékozódás után, azonnali orvosi ellátás javasolt.
A mérgező növényeket igen nehéz definiálni annak következtében, hogy a mérgezőnek tekintett növények nagy részéből kivont hatóanyagok kis mennyiségben gyógyszerek alapanyagát képezik, fűszerként használatosak, nagyobb mennyiségben viszont súlyos vagy maradandó károsodást vagy halált okozhatnak az emberi és állati szervezetben. Az LD50 érték az egyik felosztás, amelyet mérgező anyagokra használnak. Eszerint
  • rendkívül mérgező az anyag, amelynek 1 mg/testtömeg kilogrammra számított értéke a kísérleti alanyok 50%-ának halálát okozza adott időn belül. Ez egy felnőtt ember esetében néhány csepp, néhány gramm anyagot jelent.

További értékei:

  • igen mérgező: 1–50 mg/kg anyag (késhegynyi);
  • mérsékelten mérgező 50–500 mg/kg anyag (diónyi);
  • enyhén mérgező 0,5–5 g/kg anyag (vizespohárnyi);
  • viszonylag nem mérgező 5–15 g/kg anyag;
  • gyakorlatilag ártalmatlan 15 g/kg anyag, melyek egyszeri bevétel esetén értendők.[1]


Mérgező növények, a teljesség igénye nélkül...
Élelmiszer megnevezése Latin név Veszélyesség Mérgező része
Akác (Robina) Mérgező kéreg, mag
Alkörmös (Phytolacca) Mérgező a növény minden része
Aranyesők (Laburnum fajok) Halálosan mérgező a növény minden része,
Babérmeggy (Prunus laurocerasus) Gyengén mérgező a növény minden része
Bangiták (Viburnum fajok) Gyengén mérgező termés, levél, kéreg
Barátcserjék (Vitex fajok) Gyengén mérgező hajtás, levél
Begóniák (Begónia fajok) Gyengén mérgező levél, hajtás
Beléndek (Hyoscyamus niger) Nagyon mérgező a növény minden része
Berkenye (Sorbus) Gyengén mérgező bogyó
Boglárka (Ranunculus fajok) Mérgező a növény minden része
Bókoló aranyfa (Forsithia x intermedia) Mérgező mag
Boróka (Juniperus communis) Gyengén mérgező a növény minden része, főleg a hajtáscsúcsok, termés
Borostyán (Hedera) Mérgező bogyó, levél
Boroszlánok (Daphne fajok) Halálosan mérgező a növény minden része
Borsófa (Caragna) Mérgező levél, termés
Borsos varjúháj (Sedum acre) Gyengén mérgező a növény minden része
Bürök (Conium maculatum) Halálosan mérgező a növény minden része
Cserszömörce (Cotinus coggygria) Gyengén mérgező a növény minden része
Csíkos kecskerágó (Euonymus europeus) Nagyon mérgező a növény minden része, különösen a termés
Csillagfürt (Lupinus fajok) Mérgező hajtás, levél, termés
Csucsor (Solanum) Mérgező termés
Dohány, díszdohány ( Nicotiana fajok) Mérgező a növény minden része
Dudafürt (Colutea arborescens) Mérgező levél, mag
Ebszőlő (Solanum fajok) Mérgező föld alatti részek
Ecetfa (Rhus typhina) Gyengén mérgező levél, termés
Életfa (Thuja) Nagyon mérgező hajtás, toboz
Ernyős madártej (Ornithogallum umbellatum) Gyengén mérgező a növény minden része
Fagyal (Ligustrum fajok) Mérgező bogyó, levél, kéreg
Farkasalma (Aristolochia clematitis L.) Nagyon mérgező a növény minden része
Fürtös bodza (Sambucus racemosa) Gyengén mérgező bogyó
Gyalogbodza (Sambucus ebulus) Gyengén mérgező a növény minden része
Fürtös gyöngyike (Muscari neglectum) Mérgező a növény minden része
Gyöngyvirág (Convallaria) Halálosan mérgező a növény minden része
Gyűszűvirág (Digitalis) Halálosan mérgező a növény minden része
Harangláb (Aquilegia vulgaris) Gyengén mérgező mag, hajtás
Hegyi babér (Kalmia latifolia) Gyengén mérgező levél
Hérics (Adonis fajok) Nagyon mérgező a növény minden része
Hóbogyó (Symphoricarpus) Gyengén mérgező bogyó
Hóvirág (Galanthus nivalis) Gyengén mérgező hagymái
Hunyor ( Helleborus fajok) Nagyon mérgező a növény minden része
Indiai vadkender (Cannabis sativa) Gyengén mérgező levél, hajtás
Iszalagok (Clematis) Gyengén mérgező a növény minden része
Kalapácscserje (Cestrum elegans) Mérgező a növény minden része
Kapotnyak (Asarum európeum) Gyengén mérgező hajtás, levél, gyöktörzs
Kaukázusi medvetalp (Heracleum montegazzianum) Gyengén mérgező a növény minden része
Kék burgonyacserje (Solanum rantonnetii) Gyengén mérgező a növény minden része
Keleti szarkaláb (Consolida orientalis) Mérgező a növény minden része
Kerti ruta (Ruta graveolens) Mérgező zöld részek
Kikerics (Colchicum) Halálosan mérgező a növény minden része
Kontyvirág (Arum maculatum) Nagyon mérgező a növény minden része
Kökörcsin (Pulsatilla) Nagyon mérgező a növény minden része
Körömvirág (Calendula officinalis) Gyengén mérgező virág
Kövérke (Pachysandra terminalis) Gyengén mérgező a növény minden része
Közönséges cickafark ( Achillea millefolium) Gyengén mérgező hajtás
Kutyabenge (Frangula alnus) Gyengén mérgező kérge, hajtásrészei, bogyói
Kutyatej (Euphorbia fajok) Mérgező tejnedv
Labdarózsa (Viburnum opulus) Gyengén mérgező bogyó, levél, kéreg
Leander (Nerium oleander ) Halálosan mérgező a növény minden része
Lilaakác (Wisteria) Mérgező termés, ág, gyökér
Loncok (Lonicera fajok) Mérgező bogyó
Madárbirs (Cotoneaster) Gyengén mérgező bogyó
Madársóska (Oxalis acetosella) Gyengén mérgező levél
Magyal (Ilex) Nagyon mérgező bogyó
Mahónia (Mahonia) Gyengén mérgező bogyó
Mák (Papaver somniferum) Nagyon mérgező a növény minden része
Maszlag (Datura) Halálosan mérgező a növény minden része
Mocsári gólyahír (Caltha palustris) Gyengén mérgező a növény minden része
Mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris) Mérgező a növény minden része
Mocsári nőszirom (Iris pseudacorus) Gyengén mérgező a növény minden része
Nadragulya (Atropa belladonna) Nagyon mérgező a növény minden része
Nagy ezerjófű (Dictamnus albus) Gyengén mérgező hajtás, levél
Nárcisz (Narcissus fajo) Gyengén mérgező hagyma
Nehézszagú boróka (Juniperus sabina) Nagyon mérgező a növény minden része
Orvosi salamonpecsét (Polygonatum odoratum) Gyengén mérgező bogyók, gyöktörzs
Ördögcérna (Lycium halimifolium) Halálosan mérgező a növény minden része
Pajzsika (Dryopteris) Mérgező a növény minden része
Pipacs (Papaver Rhoas L.) Gyengén mérgező a növény minden része
Puszpáng (Buxus sempervirens) Nagyon mérgező a növény minden része
Pünkösdirózsa (Paeonia officinalis) Mérgező virág, mag, gyökér
Rekettye (Genista fajok) Mérgező a növény minden része
Repkény (Glechoma hederacea) Gyengén mérgező a növény minden része
Rhododendronok (Rhododendron fajok) Nagyon mérgező levél, virág
Ricinus (Ricinus communis) Halálosan mérgező a növény minden része
Salamonpecsét (Polygonatum) Mérgező a növény minden része
Sárgaviola (Erysimum cheiri) Gyengén mérgező magja
Selyemkóró (Asclepias syriaca) Gyengén mérgező a növény minden része
Seprűzanót ( Sarothamnus scoparius) Mérgező minden része
Sisakvirág (Aconitum) Halálosan mérgező minden része
Sövényszulák (Calystegia fajok) Gyengén mérgező a növény minden része
Szappanfű (Saponaria officinalis) Gyengén mérgező gyökér
Szarkaláb (Delphinium cultorum) Mérgező a növény minden része
Szellőrózsa (Anemone fajok) Mérgező a növény minden része
Szulák (Convulvulus fajok) Gyengén mérgező a növény minden része
Tavaszi kankalin (Primula veris) Gyengén mérgező gyökér
Tiszafa (Taxus baccata) Nagyon mérgező a piros maghéjon kívűl minden része
Török paszuly ( Phaseolus coccineus) Gyengén mérgező nyers hüvely és termés
Törpemandula (Prunus tenella) Gyengén mérgező hajtás, mag
Tőzegrozmaring (Andromeda) Nagyon mérgező levél, virág
Tűzbab (Phaseolus) Gyengén mérgező nyers hüvelye a maggal
Tűztövis (Pyracantha) Mérgező bogyó
Üröm (Artemisia fajok) Gyengén mérgező a növény minden része
Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) Gyengén mérgező termés
Vadszőlő (Parthenocyssus) Gyengén mérgező bogyó, levél
Vérehulló fecskefű (Chelidonium majus) Gyengén mérgező a növény minden része
Vörösgyűrűs som (Cornus sanguinea) Mérgező különösen a bogyó
Zanót (Cytisus) Mérgező minden része
Zászpa (Veratrum fajok) Mérgező gyöktörzs


Forrás: Dr. Bordás Imre és Dr. Tompa Anna MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK, NÖVÉNYI MÉRGEK

Budapest 2006., ISBN 963-210-038-7

Növényi-mérgek által okozott tünetek, elváltozások

A hivatkozások (kék színnel írt szavak), a Wikipédia azonos nevű cikkeir mutatnak.

Alkaloidok

Citizin: hatása a nikotinéhoz hasonló. Súlyos hányás, amely órákig tarthat, alacsony vérnyomás, fokozott szívműködés, izombénulás, szívroham, légzésbénulás.
Spartein: drog, természetes termék, izom-kontrakciókat, nehézlégzést, remegést és görcsöket okozhat.
Lupanin: drog. Hatása hasonló a sparteinéhez: izom-feszülést, remegést, görcsöket és nehézlégzést okoz.
Kelidonin: pupillatágulást, a szem-, a fül- és az orrnyálkahártya érzékenységét okozza, valamint alvászavart, görcsös rángásokat és érzészavarokat.
Koniin: hatása a nikotinéhoz hasonló, amely nagymértékben függ a szervezetbe jutó mennyiségtől. A nikotin-szerű hatás kétfázisos: központi idegrendszer ingerlés, majd depresszió és a légzőizmok paralízise következhet be. Az első tünetek a hányinger, konfúzió, légzés csökkenés, izombénulás. A halál gyors, amely a légzésbénulás következtében állhat be.
Szolasonin: paraszimpatikomimetikus anyag. Befolyásolja a spermatogenezist, degeneratív elváltozásokat, valamint interstitiális nephritis okozója lehet. Májsejt elhalást és leukocytosist is okozhat.
Szolanikapszin: drog. Természetes anyag. Paraszimpatikomimetikus hatása van.
Protoveratrin A.: hányinger, hányás, nehézlégzés, cianózis, izomgyengeség, izomgörcsök szerepelnek az általa okozott tünetek között.
Protoveratrin B.: drog. Természetes anyag. Szívvezetési zavart, ritmuszavart, hányinger, hányást, cianózist, valamint zavartságot okozhat.
Atropin: hatására delírium, hallucináció, szapora szívverést, a végtagokban értágulat, alacsony vérnyomás, kóma, kipirosodott bőr, pupillatágulat, a központi idegrendszer károsodása, vizelet retenció jelentkezik. Hatása anticholinerg hatás.
Szkopolamin: ugyanaz a hatása, mint az atropiné.
Protoanemonim: külsőleg irritáló, hólyaghúzó hatása van. A szájban, garatban felmaródásokat, hastáji fájdalmakat, hasmenést, vérhányást, valamint súlyos gyomor-bélgyulladást okoz.
Akonitin: külsőleg, izgató, égető, viszkető, bizsergő érzést okoz a bőrön. Később az idegvégződéseket bénítja. Hatása hasonló a veratrinéhoz. A szájban, torokban, a nyelven égető érzést okoz. 2-6 óra eltelte után hányinger, nyálfolyás, erős hányás, általános bénulás, súlyos fájdalmak következnek be. A halál a 8. óra után áll be, fájdalmas (kólikás) hasmenés, nyakizom paralízis, szívritmuszavar a görcsös rángások következtében.
Szeneciomin: álmosság, izomgörcsök, szapora légzés, akut tüdőödéma, hepatitis, (májsejt elhalás), fetotoxicitás okozója lehet.

Aminosavak

L-Kanavarin: alvászavart, szpasztikus izomkontrakciókat okoz.

Glikozidok

Szincerotoxin: főleg az epét, vesét és a kiválasztó szerveket károsítja.
Amigladin: cianogén-glikozid, így a cianid mérgezés veszélyeit rejti magában. Kis adagban hányást, szédülést, fejfájást okoz. Majd rángatózás, vérsavasság, izomgörcsök, kóma és halál következik be. Általános hatását mint sejtméreg fejti ki.
Lanatozid (Izolanid): a mérgezés lehet akut, krónikus mérgezés. Akut mérgezésben hányinger, hányás az elsődleges tünetek. Krónikus mérgezésben néha látászavarok, fáradság, diszarritmia (digitálisz), szívizom-károsodás, infarktus léphet fel.

Szaponinok

Githagosid: helyileg irritáló hatású, felszívódva károsítja a vörösvértesteket. A központi idegrendszerre bénító hatást fejt ki. Könnyen felszívódik a gyomor-bélnyálkahártyán keresztül.
Ciklamin: drog. Természetes anyag, helyi bőrizgató, gyomor-bélgyulladást okozhat.

Toxalbuminok

Ricin: súlyos emésztőrendszeri elváltozásokat okoz, ami főleg a nyelőcső és gyomor károsodásában nyilvánul meg. Hatása hasonló a lúgmérgezéshez. Késői hatásként máj, központi idegrendszer, vese, valamint a mellékvese károsodása figyelhető meg.
Konkavalin-A. magzat károsodást, bőr, szem, fülizgatást, központi idegrendszeri zavart, izomelváltozásokat okozhat. Rákellenes hatással rendelkezik.

Terpenoidok

Laktucin, lakturopikrin: keserű ízű, toxikus anyagok.
Mezerin: bőrirritáló, erős szívméreg. Karcinogén (RTECS-Criteria), mutagén anyag (a w:farkasboroszlán mérgező anyaga. A növény védett).
Kukurbitacin: drasztikus hashajtó. Helyi izgató, bőrvörösítő, hánytató, hashajtó, központi idegrendszeri bénító. Sejtméreg.

Furokumarinok

Pszoralén: (Ficusin): fotokemoterápiás alkalmazásra használják (pikkelysömör ellen), vizelet kiválasztást fokozó, DNS-szintézist károsító hatásuk miatt a rizikófaktoros anyagok közé sorolják.
Bergapten: rákkeltő hatása ismeretes. (IARC besorolás)

Poliacetilének

Cikutoxin (a gyilkos csomorika hatóanyaga): görcskeltő méreg, izgatja a nyúlt-velőt és a gerincvelőt. Helyileg bőr és nyálkahártya irritáló.
Kenatoxin: tiofén származék, erős méreg. Szájon át bevéve w:máj, vese és szívkárosodást okoz.

Savak

Oxálsav: az oxálsav fogyasztás a Ca-mal Ca-oxalátot képez. A Ca-oxaluria által okozott veseelváltozások véráramlás csökkenést (oliguriát), vizeletrekedést (anuriát), vérvizelést (hematuriát) okozhat a mérgezések után 2 nappal.

Forrás

Dr. Bordás Imre és Dr. Tompa Anna MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK, NÖVÉNYI MÉRGEK Budapest 2006. ISBN 963-210-038-7
Dános B. (2006). Farmakobotanika, 3. javított kiadás, Budapest: Argumentum, 416. oldal. ISBN 9634462049.
  1. Dános B. (2006). Farmakobotanika, 3. javított kiadás, Budapest: Argumentum, 416. oldal. ISBN 963 446 204 9.