„Gomba/Ehető gombák/Duglász-fenyőtinóru” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
7. sor: 7. sor:
{{latin|Suillus lakei| -}}
{{latin|Suillus lakei| -}}
{{népies|-}}
{{népies|-}}
A duglász-fenyőtinóru () a gyűrűstinórufélék családjába tartozó, a duglászfenyővel gyökér-kapcsolt, Észak-Amerikában őshonos, ehető gombafaj.
A duglász-fenyőtinóru () a gyűrűstinórufélék családjába tartozó, a duglászfenyővel gyökér-kapcsolt, Észak-Amerikában őshonos, ehető gombafaj. Észak-Amerika nyugati felén honos. Magyarországra és néhány másik európai országba a betelepített duglászfenyővel került, nálunk ritka, védelemre érdemes.

Kizárólag duglászfenyővel létesít gyökérkapcsoltságot. Nyár végén-ősszel terem.
Étkezési érték: '''ehető gomba'''.
Étkezési érték: '''ehető gomba'''.
:
:
22. sor: 24. sor:


'''Elterjedése és termőhelye'''
'''Elterjedése és termőhelye'''
:Észak-Amerika nyugati felén honos. Magyarországra és néhány másik európai országba a betelepített duglászfenyővel került, ritka.


Kizárólag duglászfenyővel létesít gyökérkapcsoltságot. Nyár végén-ősszel terem.



A lap 2019. október 3., 17:44-kori változata


Gombák

Duglász-fenyőtinóru

Duglász-fenyőtinóru
Duglász-fenyőtinóru
(Suillus lakei, Syn: -)
Más neve(i): -

A duglász-fenyőtinóru () a gyűrűstinórufélék családjába tartozó, a duglászfenyővel gyökér-kapcsolt, Észak-Amerikában őshonos, ehető gombafaj. Észak-Amerika nyugati felén honos. Magyarországra és néhány másik európai országba a betelepített duglászfenyővel került, nálunk ritka, védelemre érdemes.

Kizárólag duglászfenyővel létesít gyökérkapcsoltságot. Nyár végén-ősszel terem. Étkezési érték: ehető gomba.

A duglász-fenyőtinóru kalapja 4-8 cm átmérőjű, alakja kezdetben félgömbszerű, majd majdnem laposan kiterül. Felülete fiatalon nemezes, szálas, később pikkelyesen felszakadozó. Nedvesen tapadós felületű, a peremén gyakran fehéres burokmaradványok maradnak. Színe rőt barnásvörös, májvörös, a pikkelyek között sárgás. Húsa puha; krémsárga, a kéregben húsrózsás színű, a tönkben zöldeskékre színeződhet. Íze enyhe, szaga gyümölcsös.

Tönkhöz nőtt vagy kissé lefutó termőrétege csöves, a pórusok viszonylag tágak, megnyúltan szögletesek. Színe sárga, sérülésre barnul.

Spórapora barna. Spórái ellipszis vagy orsó alakúak, simák, méretük 8,5-10 x 4-5 μm.

Tönkje 4-8 cm magas és 1-2 cm vastag. Alakja hengeres, a tövénél elvékonyodó. A fiatalon szálas, gyapjas burok elszakadva övszerű gyűrű alakjában marad vissza, felette a lefutó pórusoktól hálózatosan díszített, alatta hosszan szálas. Színe a kalapéhoz hasonló.

Hasonló fajok

A csövestönkű fenyőtinóru hasonlíthat hozzá, de az csak vörösfenyő alatt nő.

Elterjedése és termőhelye



Lásd még

Sablon:Ehető gombák

Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Duglász-fenyőtinóru témájú médiaállományokat.