„Gomba/Ehető gombák/Duglász-fenyőtinóru” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor: | 5. sor: | ||
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
||
{{latin|}} |
{{latin|Suillus lakei| -}} |
||
Korábban: |
Korábban: |
||
{{népies|-}} |
{{népies|-}} |
||
A duglász-fenyőtinóru () a gyűrűstinórufélék családjába tartozó, a duglászfenyővel gyökér-kapcsolt, Észak-Amerikában őshonos, ehető gombafaj. |
|||
Étkezési érték: '''ehető gomba'''. |
Étkezési érték: '''ehető gomba'''. |
||
: |
: |
||
A duglász-fenyőtinóru kalapja 4-8 cm átmérőjű, alakja kezdetben félgömbszerű, majd majdnem laposan kiterül. Felülete fiatalon nemezes, szálas, később pikkelyesen felszakadozó. Nedvesen tapadós felületű, a peremén gyakran fehéres burokmaradványok maradnak. Színe rőt barnásvörös, májvörös, a pikkelyek között sárgás. Húsa puha; krémsárga, a kéregben húsrózsás színű, a tönkben zöldeskékre színeződhet. Íze enyhe, szaga gyümölcsös. |
|||
'''Kalapja''' |
|||
: |
|||
Tönkhöz nőtt vagy kissé lefutó termőrétege csöves, a pórusok viszonylag tágak, megnyúltan szögletesek. Színe sárga, sérülésre barnul. |
|||
'''Tönkje''' |
|||
: |
|||
Spórapora barna. Spórái ellipszis vagy orsó alakúak, simák, méretük 8,5-10 x 4-5 μm. |
|||
'''Spórapora''' |
|||
Tönkje 4-8 cm magas és 1-2 cm vastag. Alakja hengeres, a tövénél elvékonyodó. A fiatalon szálas, gyapjas burok elszakadva övszerű gyűrű alakjában marad vissza, felette a lefutó pórusoktól hálózatosan díszített, alatta hosszan szálas. Színe a kalapéhoz hasonló. |
|||
: |
: |
||
== Hasonló fajok == |
== Hasonló fajok == |
||
:A csövestönkű fenyőtinóru hasonlíthat hozzá, de az csak vörösfenyő alatt nő. |
|||
:- |
|||
'''Elterjedése és termőhelye''' |
|||
:Észak-Amerika nyugati felén honos. Magyarországra és néhány másik európai országba a betelepített duglászfenyővel került, ritka. |
|||
Kizárólag duglászfenyővel létesít gyökérkapcsoltságot. Nyár végén-ősszel terem. |
|||
33. sor: | 41. sor: | ||
{{Forrás|Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve|Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék}} |
{{Forrás|Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve|Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék}} |
||
{{forrás|[http://www.terra.hu/gomba/index.html TERRA Alapítvány] |}} |
{{forrás|[http://www.terra.hu/gomba/index.html TERRA Alapítvány] |}} |
||
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} |
{{commonskat|Suillus lakei|{{SUBPAGENAME}}}} |
A lap 2019. október 3., 17:39-kori változata
Gomba portál•Mikológia•Gombacsaládok•Gombalista (HU-La)• Gombanevek változásai•Gomba fajták
Ehető gombák•Gyógygombák•Nem ehető gombák•Mérgező gombák•Gombamérgezések•Védett gombák
Gombák eltevése•Gombás ételek•Gombavizsgálat•Gombanaptár•Gomba szótár•Mit-mihez használjunk
[[Fájl:|thumb|200px|right|]]
- (Suillus lakei, Syn: -)
Korábban:
- Más neve(i): -
A duglász-fenyőtinóru () a gyűrűstinórufélék családjába tartozó, a duglászfenyővel gyökér-kapcsolt, Észak-Amerikában őshonos, ehető gombafaj. Étkezési érték: ehető gomba.
A duglász-fenyőtinóru kalapja 4-8 cm átmérőjű, alakja kezdetben félgömbszerű, majd majdnem laposan kiterül. Felülete fiatalon nemezes, szálas, később pikkelyesen felszakadozó. Nedvesen tapadós felületű, a peremén gyakran fehéres burokmaradványok maradnak. Színe rőt barnásvörös, májvörös, a pikkelyek között sárgás. Húsa puha; krémsárga, a kéregben húsrózsás színű, a tönkben zöldeskékre színeződhet. Íze enyhe, szaga gyümölcsös.
Tönkhöz nőtt vagy kissé lefutó termőrétege csöves, a pórusok viszonylag tágak, megnyúltan szögletesek. Színe sárga, sérülésre barnul.
Spórapora barna. Spórái ellipszis vagy orsó alakúak, simák, méretük 8,5-10 x 4-5 μm.
Tönkje 4-8 cm magas és 1-2 cm vastag. Alakja hengeres, a tövénél elvékonyodó. A fiatalon szálas, gyapjas burok elszakadva övszerű gyűrű alakjában marad vissza, felette a lefutó pórusoktól hálózatosan díszített, alatta hosszan szálas. Színe a kalapéhoz hasonló.
Hasonló fajok
- A csövestönkű fenyőtinóru hasonlíthat hozzá, de az csak vörösfenyő alatt nő.
Elterjedése és termőhelye
- Észak-Amerika nyugati felén honos. Magyarországra és néhány másik európai országba a betelepített duglászfenyővel került, ritka.
Kizárólag duglászfenyővel létesít gyökérkapcsoltságot. Nyár végén-ősszel terem.
Figyelem! A saját gyűjtésű gombát felhasználás előtt feltétlenül vigyük el gombavizsgálatra, amit Magyarországon magánszemélyeknek – a kijelölt piacokon – ingyen elvégeznek! |
Lásd még
- Mikológia
- Gombákról bővebben
- Gombás ételek
- Magyar Wikipédia: Duglász-fenyőtinóru
Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék
Forrás: TERRA Alapítvány