„Szakácskönyv/Mit-mihez/Sz/Szentjánoskenyér” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
26. sor: 26. sor:
<br/>
<br/>
</div></div>
</div></div>
{{Gyógynövények}}
{{Gyógynövények-trt}}
{{Ipari növények}}
{{Ipari növények}}
{{Mit-mihez használunk}}
{{Mit-mihez használunk}}

A lap 2019. május 28., 16:12-kori változata

Recept mérete: 1538 bájt

Szakácskönyv

Szentjánoskenyér


Szentjánoskenyér
(Ceratonia siliqua, Syn: (Syn: {{{2}}}, )
Más neve(i): Carob, karob
Felhasználható része(i): termés
A szentjánoskenyér termésfalában mintegy 30% szacharóz, pektin, cseranyagok, és a sajátos ízt adó izovajsav található. A magvak galaktomannán nyálkaanyagokat (karubint) tartalmaznak.
Gyógyhatása(i):
Gyógyhatású készítményként hasmenéses betegségek, gyomorgyulladás ellen ajánlott.
A dietetikában a szentjánoskenyér-liszt kipréselt sűrű levét súlycsökkentő étrendekben – a napraforgó-fehérjével és a rizskeményítővel együtt – étrendkiegészítőként alkalmazzák.
A csecsemőknek és a terhes nőknek az ismétlődő hányás csökkentésére adják.
A szentjánoskenyérmagból készült liszt hasmenésgátló és védi a beleket az izgató anyagoktól. :Nyálkaanyaga, a magbelső kipréselt leve sűrítő tulajdonságú és hányás ellen hatásos, nem emészthető, ugyanakkor csökkenti az éhségérzetet.


Ellenjavallat

A szentjánoskenyérfa alapú készítményeknek mindezidáig semmilyen káros vagy mérgező hatása nem ismert.
Túladagolás esetén azonban bélelzáródás következhet be.
Magyar Wikipédia: Szentjánoskenyér


Sablon:Mit-mihez használunk

A Wikimédia Commons tartalmaz Szentjánoskenyér témájú médiaállományokat.