„Növények/Natúr gyógytea/Fekete áfonya” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) a KeFe átnevezte a(z) Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/Fekete áfonya lapot a következő névre: Növények/Natúr gyógytea/Fekete áfonya |
(Nincs különbség)
|
A lap 2019. május 28., 02:18-kori változata
Növények Népi gyógyászat Gyógynövények Gyógynövények hatóanyagai Gyógynövények gyűjtése Gyógynövény‐gyógyszer interakciók Gyógynövények Interakciós hatásai Gyógynövények felhasználása Gyógynövények adagolása Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Gyógyteák Gyógyborok Gyógyfürdők
A fekete áfonya, a hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó, a nyirkos, savanyú talajú erdőket kedvelő 20-40 cm magas cserje. Észak-Európából származik, ahol vadon, erdők szélén, lankásokon, középhegységekben él.
Fekete áfonya
Igen magas az ásványi só, fém és nyomelem tartalma, aminek következtében gyógyászati felhasználása rendkívül sokrétű.
|
Áfonyalevél tea
|
Fekete áfonya
A levélből készült tea jó szél- és vizelethajtó, megszünteti a bélrendszer hurutos megbetegedéseit. Segít vese- és hólyagbántalmak esetén is. A levélből előállított szereket külsőleg összehúzó szerként alkalmazzák. Belsőleg történő használatra időskori cukorbetegség esetén alkalmazható szakorvosi felügyelet mellett. A termésből szintén készítenek teát gyomor- és bélhurut, hasmenés kezelésére, de közkedvelt és ízletes a belőle előállított lekvár, szörp és erősítő hatású áfonyabor is. A terméséből készült „gyógypálinka”, melyet szájüregi és fogínygyulladás esetén fogyasztanak, baktériumölő hatással is rendelkezik. Az áfonya kivonatos formában gyógyszertárakban kapható. |
Fekete áfonya tea:
|