„Növények/B/Benedekfű” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a Növények kategória eltávolítva (a HotCattel) |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
{{Növ-főcím}} |
{{Növ-főcím}} |
||
{{Növ-fejezetek}} |
{{Növ-fejezetek}} |
||
{{növény-abc}} |
|||
<br /> |
|||
[[Kép:Cnicus benedictus flor.jpg|thumb|]] |
[[Kép:Cnicus benedictus flor.jpg|thumb|]] |
||
{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} |
{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} |
||
{{latin|Cnicus benedictus}} |
{{latin|Cnicus benedictus}} |
||
{{drog|Cardui benedicti herba (Ph. Hg. VII.)| Cardui benedicti fructus |
|||
}} |
|||
{{népies|áldott bogáncs, keserű bogáncs, áldottfű, áldott bárcs, áldott haloványka, pápafű.}} |
{{népies|áldott bogáncs, keserű bogáncs, áldottfű, áldott bárcs, áldott haloványka, pápafű.}} |
||
| 14. sor: | 19. sor: | ||
:A [[w:Földközi-tenger]] keleti medencéjéből terjedt el. [[w:Magyarország]]ra (és egész [[w:Európa|Európába]]) a bencés szerzetesek hozták Itáliából, és sokáig a kolostorkertekben termesztették. |
:A [[w:Földközi-tenger]] keleti medencéjéből terjedt el. [[w:Magyarország]]ra (és egész [[w:Európa|Európába]]) a bencés szerzetesek hozták Itáliából, és sokáig a kolostorkertekben termesztették. |
||
:Mediterrán vidékeken máig vadon élő, |
:Mediterrán vidékeken máig vadon élő, egyéves növény. Tenyészideje rövid: ha március-áprilisban vetjük, június-júliusban már virágzik is. Virágzása kezdetén aratják. |
||
:A fél méter magas növény ötélű szárat hajt. A szár alul érdes és mirigyszőrök borítják. Hosszú, szeldelt [[w:Levél (növény)|levelei]] lándzsa alakúak és tüskések. Virágai sárgák. |
:A fél méter magas növény ötélű szárat hajt. A szár alul érdes és mirigyszőrök borítják. Hosszú, szeldelt [[w:Levél (növény)|levelei]] lándzsa alakúak és tüskések. Virágai sárgák. |
||
[[w:Termés|Kaszattermése]] szappangyártásra alkalmas zsíros olajat is tartalmaz. |
[[w:Termés|Kaszattermése]] szappangyártásra alkalmas zsíros olajat is tartalmaz. |
||
'''Hatóanyag''' |
|||
== Hatóanyagai == |
|||
:[[w:Szeszkviterpén lakton]]okat ([[w:knicin]]t, [[w:artemizifolin]]t), [[w:lignán]]okat, nyálkát, [[w:cseranyag]]ot, [[w:gyanta|gyantát]], [[w:nikotinsav]]at, [[w:szalonitenoid]]ot, [[w:artemizifolin]]t, kálium- és magnéziumsókat, nyomokban [[w:illóolaj]]at tartalmaz. |
:[[w:Szeszkviterpén lakton]]okat ([[w:knicin]]t, [[w:artemizifolin]]t), [[w:lignán]]okat, nyálkát, [[w:cseranyag]]ot, [[w:gyanta|gyantát]], [[w:nikotinsav]]at, [[w:szalonitenoid]]ot, [[w:artemizifolin]]t, kálium- és magnéziumsókat, nyomokban [[w:illóolaj]]at tartalmaz. |
||
Drogjának latin neve ''Cardui benedicti herba''. |
Drogjának latin neve ''Cardui benedicti herba''. |
||
== Felhasználása == |
|||
:Virágzása kezdetén aratják. Gyógyászati célokra oldalhajtásait és felső 30–40 cm hosszú virágos, leveles részét szedik. Árnyékos helyen kell szárítani, mert a napfényre érzékeny; azon hamar kifakul. 1 kilogramm szárítmányhoz 4 kilogramm nyers növény kell. |
|||
Jó emésztés- és étvágyjavító hatású szer. Fokozza a gyomorsav elválasztását. A népi gyógyászatban epehajtóként, így sárgaság ellen is alkalmazzák. Védi a májat. Más, hasonló hatású drogokkal előnyösen kombinálható. |
|||
{{gyógyhatása| Gyógyászati célokra oldalhajtásait és felső 30–40 cm hosszú virágos, leveles részét szedik. Árnyékos helyen kell szárítani, mert a napfényre érzékeny; azon hamar kifakul. 1 kilogramm szárítmányhoz 4 kilogramm nyers növény kell. - Jó emésztés- és étvágyjavító hatású szer. - Fokozza a gyomorsav elválasztását. A népi gyógyászatban epehajtóként, így sárgaság ellen is alkalmazzák. - Védi a májat. - Más, hasonló hatású drogokkal előnyösen kombinálható. - Különösen nőgyógyászati panaszokra (erős és rendszertelen menstruációs vérzés csillapítására) és idegkimerültség ellen ajánlott. Antibiotikus hatása is van. - [[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/Benedekfű|Teában]] gyakran keverik citromfűvel. - Rendkívül keserű, ezt a likőriparban használják ki (gyomorkeserűk gyártásánál).}} |
|||
:Különösen nőgyógyászati panaszokra (erős és rendszertelen menstruációs vérzés csillapítására) és idegkimerültség ellen ajánlott. Antibiotikus hatása is van. |
|||
[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/Benedekfű|Teában]] gyakran keverik citromfűvel. |
|||
A XVI. században tévesen azt gondolták, hogy a pestis gyógyítására alkalmas. |
A XVI. században tévesen azt gondolták, hogy a pestis gyógyítására alkalmas. |
||
Rendkívül keserű; ezt a likőriparban használják ki (gyomorkeserűk gyártásánál). |
|||
{{Szk-lásd}} [[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] |
{{Szk-lásd}} [[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] |
||
: |
|||
| ⚫ | |||
{{ellenjav|-}} |
|||
| ⚫ | |||
<br/> |
|||
{{Kert fejezetek}} |
|||
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/G/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | | }} |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
<br/> |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
{{Fűszernövények}} |
|||
{{Fűszerek}} |
|||
| ⚫ | |||
{{Mérgező növények-trt}} |
|||
| ⚫ | |||
{{commonskat|Cnicus benedictus|{{SUBPAGENAME}}}} |
|||
A lap 2019. május 17., 20:23-kori változata
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Benedekfű
- (Cnicus benedictus, Syn: (Syn: {{{2}}}, )
- Drog Cardui benedicti herba (Ph. Hg. VII.),
- Más neve(i): áldott bogáncs, keserű bogáncs, áldottfű, áldott bárcs, áldott haloványka, pápafű.
A benedekfű a fészkesek családjába tartozó, étvágyjavító és az emésztést serkentő hatású gyógynövény, a Cnicus nemzetség egyetlen faja.
- A w:Földközi-tenger keleti medencéjéből terjedt el. w:Magyarországra (és egész Európába) a bencés szerzetesek hozták Itáliából, és sokáig a kolostorkertekben termesztették.
- Mediterrán vidékeken máig vadon élő, egyéves növény. Tenyészideje rövid: ha március-áprilisban vetjük, június-júliusban már virágzik is. Virágzása kezdetén aratják.
- A fél méter magas növény ötélű szárat hajt. A szár alul érdes és mirigyszőrök borítják. Hosszú, szeldelt levelei lándzsa alakúak és tüskések. Virágai sárgák.
Kaszattermése szappangyártásra alkalmas zsíros olajat is tartalmaz.
Hatóanyag
- w:Szeszkviterpén laktonokat (w:knicint, w:artemizifolint), w:lignánokat, nyálkát, w:cseranyagot, gyantát, w:nikotinsavat, w:szalonitenoidot, w:artemizifolint, kálium- és magnéziumsókat, nyomokban w:illóolajat tartalmaz.
Drogjának latin neve Cardui benedicti herba.
- Gyógyhatása(i): Gyógyászati célokra oldalhajtásait és felső 30–40 cm hosszú virágos, leveles részét szedik. Árnyékos helyen kell szárítani, mert a napfényre érzékeny; azon hamar kifakul. 1 kilogramm szárítmányhoz 4 kilogramm nyers növény kell. - Jó emésztés- és étvágyjavító hatású szer. - Fokozza a gyomorsav elválasztását. A népi gyógyászatban epehajtóként, így sárgaság ellen is alkalmazzák. - Védi a májat. - Más, hasonló hatású drogokkal előnyösen kombinálható. - Különösen nőgyógyászati panaszokra (erős és rendszertelen menstruációs vérzés csillapítására) és idegkimerültség ellen ajánlott. Antibiotikus hatása is van. - Teában gyakran keverik citromfűvel. - Rendkívül keserű, ezt a likőriparban használják ki (gyomorkeserűk gyártásánál).
A XVI. században tévesen azt gondolták, hogy a pestis gyógyítására alkalmas.
Lásd még: Benedekfű
- Ellenjavallat: -
Lásd még: Mit-mihez
- Magyar Wikipédia: Benedekfű
