„Növények/K/Közönséges borostyán” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | K
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
a KeFe átnevezte a(z) Növények/B/Borostyán lapot a következő névre: Növények/K/Közönséges borostyán
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
__NOTOC__
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__
[[Kategória:Gyomnövények]]
[[Kategória:Dísznövények]]
[[Kategória:Dísznövények]]
[[Kategória:Festőnövények]]
[[Kategória:Gyomnövények]]
[[Kategória:Légtisztító növények]]
[[Kategória:Légtisztító növények]]
[[Kategória:Mérgező növények]]
[[Kategória:Mérgező növények]]
[[Kategória:Festőnövények]]
[[Kategória:Növények]]
{{K-főcím}}
{{K-főcím}}
{{Növ-fejezetek}}
{{Növ-fejezetek}}
[[Fájl:Hedera helix lombozata.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Közönséges borostyán]]
<div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;">
[[Fájl:Hedera helix - idős alak.jpg|bélyeg|jobbra|200px|idős alak]]

{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }}
{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }}
{{latin|Hedera helix| }}
{{drog|Hederae helicis herba| Hederae folium ~ Hederae helicis folium}} (Ph. Eur., Ph. Hg. VIII.)
{{népies|borostyán}}
<br/>
: A közönséges borostyán az ernyősvirágzatúak rendjébe, ezen belül a zellerfélék családjába tartozó faj. Közép-Európában egyetlen elterjedt faja. Európa nagy része mellett Délnyugat-Ázsiában honos. Kedvező környezetben (fákon, kőszirteken, falakon) 20–30 méteresre is megnő, de függőleges felület híján a talajt is beteríti. Országszerte gyakori, fára kúszó, örökzöld cserje, leginkább nyirkos erdőkben tömegesen gyűjthető. Parkokban díszváltozatait is telepítik.

: Virágai kicsik, a virágzat 3–5 cm átmérőjű ernyő. A zöldessárga virágokban sok a nektár, ami a méhek és más rovarok fontos tápanyaga. Késő nyártól késő őszig virágzik. Termései apró fekete bogyószerű húsos csontárok, amik a tél vége felé érnek meg, és bár az ember számára mérgezőek, sok madár fontos táplálékai.


: Kedvelt dísznövény, számos változatát nemesítették ki, így például van sárga vagy sárga-fehér tarka levelű, lila szárú és lassan növekedő fajtája is. Magyarországon teljesen télálló, felhasználható árnyéki talajtakaróként, romok, fatörzsek, falak, kerítések befuttatására. Napos helyen ajánlott öntözni. Több száz évig is élhet jó adottságú területeken.
{{latin|}}
{{népies|}}


'''Hatóanyag'''
: 2,5-6% bisdesmosid triterpénszaponin (aglikon: hederagenin, oleanolsav, bayogenin): hederaszaponin C (hederacosid C), hederaszaponin B, D-I, olenaolsav-3-


Hatóanyagai: flavonoidok, fahéjsav származékok, poliinek, triterpén szaponinok


{{gyógyhatása|Drogja háziszerként nem használható, mert erős hatású. A borostyán drogja alkotórésze köptetőknek és görcsoldóknak is.}}
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}


{{ellenjav|Allergiás reakciót válthat ki azon személyeknél, akik érzékenyek a falkarionolra.}}
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
<br/>
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/G/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | | }}
: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
<br/>
</div></div>
{{Gyógynövények-trt}}
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
{{commonskat|Hedera helix|{{SUBPAGENAME}}}}

A lap 2019. május 17., 02:56-kori változata

A lap mérete: 2627 bájt

Kertészet

Közönséges borostyán

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

Közönséges borostyán
idős alak
Közönséges borostyán
(Hedera helix, Syn: )
Drog Hederae helicis herba, (Ph. Eur., Ph. Hg. VIII.)
Más neve(i): borostyán


A közönséges borostyán az ernyősvirágzatúak rendjébe, ezen belül a zellerfélék családjába tartozó faj. Közép-Európában egyetlen elterjedt faja. Európa nagy része mellett Délnyugat-Ázsiában honos. Kedvező környezetben (fákon, kőszirteken, falakon) 20–30 méteresre is megnő, de függőleges felület híján a talajt is beteríti. Országszerte gyakori, fára kúszó, örökzöld cserje, leginkább nyirkos erdőkben tömegesen gyűjthető. Parkokban díszváltozatait is telepítik.
Virágai kicsik, a virágzat 3–5 cm átmérőjű ernyő. A zöldessárga virágokban sok a nektár, ami a méhek és más rovarok fontos tápanyaga. Késő nyártól késő őszig virágzik. Termései apró fekete bogyószerű húsos csontárok, amik a tél vége felé érnek meg, és bár az ember számára mérgezőek, sok madár fontos táplálékai.
Kedvelt dísznövény, számos változatát nemesítették ki, így például van sárga vagy sárga-fehér tarka levelű, lila szárú és lassan növekedő fajtája is. Magyarországon teljesen télálló, felhasználható árnyéki talajtakaróként, romok, fatörzsek, falak, kerítések befuttatására. Napos helyen ajánlott öntözni. Több száz évig is élhet jó adottságú területeken.

Hatóanyag

2,5-6% bisdesmosid triterpénszaponin (aglikon: hederagenin, oleanolsav, bayogenin): hederaszaponin C (hederacosid C), hederaszaponin B, D-I, olenaolsav-3-
Hatóanyagai: flavonoidok, fahéjsav származékok, poliinek, triterpén szaponinok 
Gyógyhatása(i): Drogja háziszerként nem használható, mert erős hatású. A borostyán drogja alkotórésze köptetőknek és görcsoldóknak is.


Ellenjavallat: Allergiás reakciót válthat ki azon személyeknél, akik érzékenyek a falkarionolra.


Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Közönséges borostyán


A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges borostyán témájú médiaállományokat.