„Növények/B/Benedekfű” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | B
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
a Növények kategória eltávolítva (a HotCattel)
3. sor: 3. sor:
[[Kategória:Gyógynövények]]
[[Kategória:Gyógynövények]]
[[Kategória:Mérgező növények]]
[[Kategória:Mérgező növények]]
[[Kategória:Növények]]
{{Növ-főcím}}
{{Növ-főcím}}
{{Növ-fejezetek}}
{{Növ-fejezetek}}

A lap 2019. május 14., 22:17-kori változata

A lap mérete: 2843 bájt

Növények

Benedekfű

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

Benedekfű
(Cnicus benedictus, Syn: (Syn: {{{2}}}, )
Más neve(i): áldott bogáncs, keserű bogáncs, áldottfű, áldott bárcs, áldott haloványka, pápafű.

A benedekfű a fészkesek családjába tartozó, étvágyjavító és az emésztést serkentő hatású gyógynövény, a Cnicus nemzetség egyetlen faja.

A w:Földközi-tenger keleti medencéjéből terjedt el. w:Magyarországra (és egész Európába) a bencés szerzetesek hozták Itáliából, és sokáig a kolostorkertekben termesztették.
Mediterrán vidékeken máig vadon élő, w:egyéves növény. Tenyészideje rövid: ha március-áprilisban vetjük, június-júliusban már virágzik is.
A fél méter magas növény ötélű szárat hajt. A szár alul érdes és mirigyszőrök borítják. Hosszú, szeldelt levelei lándzsa alakúak és tüskések. Virágai sárgák.

Kaszattermése szappangyártásra alkalmas zsíros olajat is tartalmaz.

Hatóanyagai

w:Szeszkviterpén laktonokat (w:knicint, w:artemizifolint), w:lignánokat, nyálkát, w:cseranyagot, gyantát, w:nikotinsavat, w:szalonitenoidot, w:artemizifolint, kálium- és magnéziumsókat, nyomokban w:illóolajat tartalmaz.

Drogjának latin neve Cardui benedicti herba.

Felhasználása

Virágzása kezdetén aratják. Gyógyászati célokra oldalhajtásait és felső 30–40 cm hosszú virágos, leveles részét szedik. Árnyékos helyen kell szárítani, mert a napfényre érzékeny; azon hamar kifakul. 1 kilogramm szárítmányhoz 4 kilogramm nyers növény kell.

Jó emésztés- és étvágyjavító hatású szer. Fokozza a gyomorsav elválasztását. A népi gyógyászatban epehajtóként, így sárgaság ellen is alkalmazzák. Védi a májat. Más, hasonló hatású drogokkal előnyösen kombinálható.

Különösen nőgyógyászati panaszokra (erős és rendszertelen menstruációs vérzés csillapítására) és idegkimerültség ellen ajánlott. Antibiotikus hatása is van.

Teában gyakran keverik citromfűvel.

A XVI. században tévesen azt gondolták, hogy a pestis gyógyítására alkalmas.

Rendkívül keserű; ezt a likőriparban használják ki (gyomorkeserűk gyártásánál).


Lásd még: Benedekfű

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Benedekfű, 2011. március 14., 03:29 (CET)