„Növények/C/Csikorgófű” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) a KeFe átnevezte a(z) Növények/Csikorgófű lapot a következő névre: Növények/C/Csikorgófű |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
{{Szk-gyógynövény-abc}} |
{{Szk-gyógynövény-abc}} |
||
[[Kép:|thumb|200px|right|]] |
[[Kép:Gratiola officinalis1.jpg |thumb|200px|right|]] |
||
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
||
{{latin| }} |
{{latin|Gratiola officinalis| }} |
||
{{népies| }} |
{{népies|csikorka, kegyelemfű, istenharagja, istenkegyelme}} |
||
A '''csikorgófű''', az útifűfélék családjába tartozó '''''Gratiola''''' nemzetség egyetlen hazai képviselője. A népnyelven ma is ismerik a kegyelemfű, istenharagja, istenkegyelme neveken, amelyeket a középkori latin nevekre lehet visszavezetni: ''gratia Dei'' (istenkegyelme), ''herba angelica'' (angyalfű), ''herba bona'' (jó fű), ''herba diabolica'' (ördögi fű). |
|||
Mocsárréteken, mocsarakban, iszaptársulásokban és szikeseken fordul elő, fehér vagy piros virágú évelő. |
|||
{{Gyógyhatása|Szívserkentő, epe-, has- és vizelethajtó, forrázatát vese-, hólyag-, reumás és ízületi bántalmak ellen használták valamikor, '''ma már inkább csak az állatgyógyászatban alkalmazzák.'''}} |
|||
E kettős érzelmet valószínűleg a feltalálási helyek és a gyógyhatás közti kontraszt okozta. A középkori értelmezés szerint a csikorgófű a rossz szellem, a rontás, a kárhozat jelképe, valószínűleg mert termőhelyét a gonosz szellemek lakóhelyének tartották. Az istenkegyelme, kegyelemfű elnevezés mögött pedig a kitapasztalt [[gyógyhatás]] lehet. |
|||
{{Ellenjav|Erősen mérgező hatású is lehet, ezért házi szerként, teakészítésre nem alkalmas. Használata kizárólag orvosi rendelvényre, és az orvos felügyelete mellett javasolt, a homeopátiás gyógyszeripar ma is alkalmazza.}} |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
<br/> |
|||
{{Kert fejezetek}} |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} |
|||
⚫ |
A lap 2019. február 9., 04:01-kori változata
[[Kategória:]]
A Gyógynövényekről - Ábécé szerinti tartalomjegyzék
|
- (Gratiola officinalis, Syn: )
- Más neve(i): csikorka, kegyelemfű, istenharagja, istenkegyelme
A csikorgófű, az útifűfélék családjába tartozó Gratiola nemzetség egyetlen hazai képviselője. A népnyelven ma is ismerik a kegyelemfű, istenharagja, istenkegyelme neveken, amelyeket a középkori latin nevekre lehet visszavezetni: gratia Dei (istenkegyelme), herba angelica (angyalfű), herba bona (jó fű), herba diabolica (ördögi fű).
Mocsárréteken, mocsarakban, iszaptársulásokban és szikeseken fordul elő, fehér vagy piros virágú évelő.
- Gyógyhatása(i): Szívserkentő, epe-, has- és vizelethajtó, forrázatát vese-, hólyag-, reumás és ízületi bántalmak ellen használták valamikor, ma már inkább csak az állatgyógyászatban alkalmazzák.
E kettős érzelmet valószínűleg a feltalálási helyek és a gyógyhatás közti kontraszt okozta. A középkori értelmezés szerint a csikorgófű a rossz szellem, a rontás, a kárhozat jelképe, valószínűleg mert termőhelyét a gonosz szellemek lakóhelyének tartották. Az istenkegyelme, kegyelemfű elnevezés mögött pedig a kitapasztalt gyógyhatás lehet.
- Ellenjavallat: Erősen mérgező hatású is lehet, ezért házi szerként, teakészítésre nem alkalmas. Használata kizárólag orvosi rendelvényre, és az orvos felügyelete mellett javasolt, a homeopátiás gyógyszeripar ma is alkalmazza.
Lásd még: Csikorgófű Növények gyógyhatása
- Magyar Wikipédia: Csikorgófű