„Heraldikai lexikon/Orosz Ernő” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor: 4. sor:
[[Fájl:Orosz Tamás Ernő.png|bélyegkép|Orosz Tamás Ernő elhalálozásának bejegyzése a gyöngyösi halotti anyakönyv másodpéldányában, 1940]]
[[Fájl:Orosz Tamás Ernő.png|bélyegkép|Orosz Tamás Ernő elhalálozásának bejegyzése a gyöngyösi halotti anyakönyv másodpéldányában, 1940]]


'''Orosz Ernő''' (Vásárút, 1869. 4. 8.-Gyöngyös, 1949. 2. 1.) levéltáros, {{Hl|genealógia}}i író. A Pozsony vármegyei Vásárúton született. 1869. április 8-án keresztelték meg, az Ernő Károly Simon névre.}<ref>Vásárút római katolikus születési anyakönyve 1852-1869. Trhová Hradská 2402. 261. lap 34. szám [https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KSPF-H5D]</ref> A szülei Orosz Simon (ker. Pozsonyeperjes, 1839. aug. 13.<ref>(Pozsony)Eperjes római katolikus születési anyakönyve 1827-1881, Jahodná 1060., 29. lap [https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:V1HD-JF3]</ref>), községi jegyző (Notarius Communitatis) és Kund Kamilla voltak. A Károly keresztnevet bizonyára anyai nagyapja, Kund Károly, a pozsonyi káptalan vásárúti provizora után kapta. Nyolc testvére között ő volt a legidősebb. Felesége Szilaveczky Ilona (*Bernecze, 1873. aug. 3.<ref>Kemencei római katolikus házassági anyakönyv, IV. 1805-1859. RK 46/4 194. lap 89. szám, [https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X6YM-8BS]</ref>) volt. Egerben született a fiuk, Kázmér Lajos (1896. 11. 16.<ref>Egri születési anyakönyv, 1896-97. 861. szám[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPCQ-9CC2]</ref>-Donkanyar? 1943. 2. 15.<ref>Egri halotti anyakönyv, 1955-57. 33. lap 161. szám [https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPCS-LYM]</ref>), majd ugyanott jött világra Ernő Lajos (1909. 4. 27.<ref>Egri születési anyakönyv 1909-1911. évi másodpéldánya. 345. szám [https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPZ3-ZQV]</ref>).
'''Orosz Ernő''' (1869. febr.-ápr. - Gyöngyös, 1949. február 1) levéltáros, [[genealógia]]i író. Heves vármegye levéltárnoka, alispáni előadó. 1896. július 30-án állt Heves vármegye szolgálatába. A [[Heves megye]]i nemesi családok genealógiájával foglalkozott. A megyei levéltárban elkészítette az 1848 előtti közgyűlési anyag leltárát, a nemeslevelek jegyzékét, a megyei tisztviselők névsorát, a térképek, céhlevelek, végrendeletek lajstromait. Törekedett a magyar címerleírási eljárás megújítására és egységesítésére is.


Életéről keveset tudunk. A hevesi alispán 1898. január 27-én IV-404/a/45 428/1898 szám alatt hatósági bizonyítványt adott ki számára acélból, hogy pályázhasson az országos levéltár üres állására. Felesége Szilaveczky Ilona volt. 1909. április 27-én Egerben született Ernő
A hevesi alispán 1898. január 27-én IV-404/a/45 428/1898 szám alatt hatósági bizonyítványt adott ki számára acélból, hogy pályázhasson az országos levéltár üres állására. Felesége Szilaveczky Ilona volt. 1909. április 27-én Egerben született Ernő
fiuk.<ref>XV-41 Dr. Orosz Ernő személyi dossziéja. Dr. Nemes Lajos, a Heves Megyei Levéltár igazgatójának közlése alapján Szegedi László részére, 2009. V. 6. Az eredeti közlésben szereplő április 1-i dátumot az anyakönyv alapján április 27-re javítottam. (Sz. L.)</ref> Az ő fia volt Dr. Orosz Ernő is, akinek a fia 1940. december 19-én, négy naposan sárgaságban halt meg Gyöngyösön. Valamikor 1911 után Gyöngyös város szolgálatába került és városi tanácsnok, valamint polgármester-helyettes lett. 1926-ban Gyöngyös városa IV-404/a/220 10951/1926 szám alatt határozatot hozott, mely szerint szolgálati idejébe a nyugdíj számításához az előző állami és vármegyei szolgálatot is beszámítják.<ref>Dr. Nemes Lajos közlése alapján</ref>
fiuk.<ref>XV-41 Dr. Orosz Ernő személyi dossziéja. Dr. Nemes Lajos, a Heves Megyei Levéltár igazgatójának közlése alapján Szegedi László részére, 2009. V. 6. Az eredeti közlésben szereplő április 1-i dátumot az anyakönyv alapján április 27-re javítottam. (Sz. L.)</ref> Az ő fia volt Dr. Orosz Ernő is, akinek a fia 1940. december 19-én, négy naposan sárgaságban halt meg Gyöngyösön. Valamikor 1911 után Gyöngyös város szolgálatába került és városi tanácsnok, valamint polgármester-helyettes lett. 1926-ban Gyöngyös városa IV-404/a/220 10951/1926 szám alatt határozatot hozott, mely szerint szolgálati idejébe a nyugdíj számításához az előző állami és vármegyei szolgálatot is beszámítják.<ref>Dr. Nemes Lajos közlése alapján</ref>



A lap 2019. február 8., 12:28-kori változata

Orosz Ernő elhalálozásának bejegyzése a gyöngyösi polgári anyakönyv másodpéldányában
Orosz Ernő fiának születési bejegyzése az egri születési anyakönyv 1909-1911. évi másodpéldányában
Orosz Tamás Ernő elhalálozásának bejegyzése a gyöngyösi halotti anyakönyv másodpéldányában, 1940

Orosz Ernő (Vásárút, 1869. 4. 8.-Gyöngyös, 1949. 2. 1.) levéltáros, genealógiai író. A Pozsony vármegyei Vásárúton született. 1869. április 8-án keresztelték meg, az Ernő Károly Simon névre.}[1] A szülei Orosz Simon (ker. Pozsonyeperjes, 1839. aug. 13.[2]), községi jegyző (Notarius Communitatis) és Kund Kamilla voltak. A Károly keresztnevet bizonyára anyai nagyapja, Kund Károly, a pozsonyi káptalan vásárúti provizora után kapta. Nyolc testvére között ő volt a legidősebb. Felesége Szilaveczky Ilona (*Bernecze, 1873. aug. 3.[3]) volt. Egerben született a fiuk, Kázmér Lajos (1896. 11. 16.[4]-Donkanyar? 1943. 2. 15.[5]), majd ugyanott jött világra Ernő Lajos (1909. 4. 27.[6]).

A hevesi alispán 1898. január 27-én IV-404/a/45 428/1898 szám alatt hatósági bizonyítványt adott ki számára acélból, hogy pályázhasson az országos levéltár üres állására. Felesége Szilaveczky Ilona volt. 1909. április 27-én Egerben született Ernő fiuk.[7] Az ő fia volt Dr. Orosz Ernő is, akinek a fia 1940. december 19-én, négy naposan sárgaságban halt meg Gyöngyösön. Valamikor 1911 után Gyöngyös város szolgálatába került és városi tanácsnok, valamint polgármester-helyettes lett. 1926-ban Gyöngyös városa IV-404/a/220 10951/1926 szám alatt határozatot hozott, mely szerint szolgálati idejébe a nyugdíj számításához az előző állami és vármegyei szolgálatot is beszámítják.[8]

Munkássága

Főműve a Heves és volt Külső-Szolnok vármegye nemes családjairól írt monográfia.[9] 273 lapon mintegy 1500 családot tárgyal. Műve bevezetőjében meghatározta genealógiai és heraldikai szemléletmódját. A címerleírások tömörítésével példát mutatott egy modern, szerkezeti alapokon álló címerleírási rendszer létrehozása felé is. Erről a következőket mondja:

„A czímerek leirásában is kerültem minden szószaporítást, fölösleges körülirást. Igy nem tartottam szükségesnek külön megemliteni: ha a pajzs egyenesen álló; ha a czímeralak heraldikai értelemben jobbra fordult és természetes szinében (oroszlán, griff = arany, egyszarvú = ezüst, galamb = fehér, holló, sas = fekete stb.) vagy sablonos helyzetében ábrázoltatik; ha a sisak rostélya nyilt.

Sorrend szerint először a pajzs szinét, a benne levő alakot, azután a sisakdiszt, végre a sisaktakarókat (foszlányokat) irom le és pedig előbb a jobboldali, azután a baloldali két szint.

A czímereket azonban rendszerint csak az esetben ismertetem, ha azok királyi, fejedelmi adományozásból vagy felsőbb hatóság igazolta jogszerző gyakorlatból kétségtelenül megállapíthatók. Egyébként a czímerleirást mellőzöm egyrészt azért, mert nincs jogomban a család czímerét akár festményekből, akár pecsétekből meghatározni, másrészt pedig azért, mert tapasztaltam, hogy azok felette megbízhatatlanok.”[10]

A fenti sorokból egy rendkívül modern (1906-ban leírt) heraldikai szemlélet bontakozik ki. (A tömör, „szószaporítás” nélküli címerleírásra való törekvés [a magyar címerleírások gyakori hiányosságának és szakszerűtlenségének kiküszöbölése]; a pajzs és a címeralak helyzetének mellőzése; a címerábrák „sablonos” [megszokott heraldikai] helyzetének elhagyása a címerleírásban, pontos sorrend lefektetése a címerelemek leírásánál: a pajzs színe – a benne elhelyezkedő címeralak – sisakdísz – sisaktakaró; ez a leírási rendszer pontosan megegyezik a címer megszerkesztésének menetével, módjával.) Mind olyan elvek tehát ezek, melyek egy szerkezeti (empirikus) alapokon nyugvó címerszemlélet elengedhetetlen kellékei.

Műve összeállítása során elkészítette a vármegyei levéltárban található pecsétlenyomatok jegyzékét és betűsoros mutatóját. A függelékben közölte az 1754-55-ös nemesi összeírást és a vármegyei tisztviselők névsorát, amivel a későbbi archontológiai kutatásoknak is nagy szolgálatot tett. Családtörténeti vizsgálatainak egyik hozadéka volt a vármegyékhez megküldött helytartótanácsi körlevelek feldolgozása, amelyekben az armálisok fellehetőségének helyét tudatták a vármegyékkel. Az általa elkészített betűsoros jegyzék mintegy 500 eredeti címeres levél holléte felől ad tájékoztatást. Eredményeit a Turulban közölte.[11] A Borovszky Samu által szerkesztett helytörténeti könyvsorozat számára ő írta meg Heves vármegye 1815 utáni történetét, valamint a vármegye nemesi családjairól szóló fejezetet.[12]

Jegyzetek

  1. Vásárút római katolikus születési anyakönyve 1852-1869. Trhová Hradská 2402. 261. lap 34. szám [1]
  2. (Pozsony)Eperjes római katolikus születési anyakönyve 1827-1881, Jahodná 1060., 29. lap [2]
  3. Kemencei római katolikus házassági anyakönyv, IV. 1805-1859. RK 46/4 194. lap 89. szám, [3]
  4. Egri születési anyakönyv, 1896-97. 861. szám[4]
  5. Egri halotti anyakönyv, 1955-57. 33. lap 161. szám [5]
  6. Egri születési anyakönyv 1909-1911. évi másodpéldánya. 345. szám [6]
  7. XV-41 Dr. Orosz Ernő személyi dossziéja. Dr. Nemes Lajos, a Heves Megyei Levéltár igazgatójának közlése alapján Szegedi László részére, 2009. V. 6. Az eredeti közlésben szereplő április 1-i dátumot az anyakönyv alapján április 27-re javítottam. (Sz. L.)
  8. Dr. Nemes Lajos közlése alapján
  9. Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.
  10. Uo. 3.
  11. Orosz Ernő: Jegyzék némely közlevéltárakban elhelyezett czimeres nemeslevelekről. Turul (25.) 1907/4. 200-205.
  12. Heves vármegye története. A honfoglalástól 1815-ig írta Nagy Béni dr., 1815-től Orosz Ernő; Heves vármegye családai. Irta Orosz Ernő. Bevezető részszel ellátta ifj. Reiszig Ede dr. In: Borovszky Samu szerk.: Magyarország vármegyéi és városai. Heves vármegye. Bp. é. n. [1910.] 592-644. és 645-681.


Művei

Heves vármegye nemes családai. 1900 In: Borovszky [7]

Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906 [8] [9]

HEVES VÁRMEGYE TÖRTÉNETE. A honfoglalástól 1815-ig írta Nagy Béni dr., 1815-től Orosz Ernő. In: Borovszky, Heves vármegye. Bp. é. n. [1910.] 592-644.[10]

HEVES VÁRMEGYE CSALÁDAI. Irta Orosz Ernő. Bevezető részszel ellátta ifj. Reiszig Ede dr. Bp. é. n. [1910.] 645-681.[11]

Orosz Ernő: Jegyzék némely közlevéltárakban elhelyezett czimeres nemeslevelekről. Turul, 25. évf. 1907/4. 200-205.

Külső hivatkozások

[12]

magyarországi polgári anyakönyvek, 1801-1980

felvidéki anykönyvek, 1592-1910

tisztújítás, 1907