„Növények/T/Tövises iglice” változatai közötti eltérés

A tövises iglice a pillangósvirágúak családjába tartozó növényfaj. Európa legelőin, nedves rétjein honos. Lágy szárú, alján fásodó, szőrös szárú, 80 cm magas, tövises növény. Alsó levelei 3 levélkéből állnak, fogazottak, a felső levelei egyszerűek. Rózsaszín, ritkábban fehér pillangós virágai a levélhónaljakban rendszerint egyesével ülnek. Ovális, selymes szőrű hüvelytermése 1-3 kerek magot tartalmaz. Hatóanyagai

Triterpéneket, onocerint, izoflavonoid-glikozidokat (ononint és trifolirhizint), ononidot, illóolajokat, fitoszterolokat, ásványi sókat tartalmaz. Gyógyhatása

Gyógyhatása(i): A tövises iglice vízhajtó hatása, amely elősegíti a klór és a nátrium kiválasztását, illóolajának, flavonszármazékainak és az alfa-onocerinnek köszönhető. Gyulladásgátló tulajdonságát a medikarpin jelenlétének tulajdonítják.

Felhasználása A tövises iglice gyökeréből előállított kivonatok vízhajtó hatásúak, de nem emelik meg a vizelet elektrolitszintjét: belsőleg vizelet-visszatartás, vesegyulladás és hólyaghurut kezelésére, valamint a kőképződés, elsősorban a vesekő megelőzésére ajánlott. A népi gyógyászatban reuma és köszvény elleni gyulladásgátló szereket is készítenek belőle; ez utóbbi esetekben más gyógynövényekkel – így az illatos rutával, a nyírfával és a közönséges borókával – együtt használják. A homeopátia vízkór ellen hasznosítja.

Ellenjavallat: Mai ismereteink szerint a tövises iglice előírt adagokban nem okoz káros mellékhatásokat. Szív- vagy veseelégtelenség okozta vizenyő esetén azonban ellenjavallt.

Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Tövises iglice

A Wikimédia Commons tartalmaz Tövises iglice témájú médiaállományokat.

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 {{növény-abc}}
-[[Kép:|thumb|200px|right|]]
+[[Kép:Tövises iglice kaszálóréten.JPG|thumb|200px|right|Tövises iglice]]
 {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
-{{latin|| }}
+{{latin|Ononis spinosa |vagy Ononis vulgaris }}
 {{népies|}}
+A tövises iglice a pillangósvirágúak családjába tartozó növényfaj. Európa legelőin, nedves rétjein honos.
+Lágy szárú, alján fásodó, szőrös szárú, 80 cm magas, tövises növény. Alsó levelei 3 levélkéből állnak, fogazottak, a felső levelei egyszerűek. Rózsaszín, ritkábban fehér pillangós virágai a levélhónaljakban rendszerint egyesével ülnek. Ovális, selymes szőrű hüvelytermése 1-3 kerek magot tartalmaz.
+Hatóanyagai
+Triterpéneket, onocerint, izoflavonoid-glikozidokat (ononint és trifolirhizint), ononidot, illóolajokat, fitoszterolokat, ásványi sókat tartalmaz.
-{{haszn-rész|}}
+Gyógyhatása
+{{gyógyhatása|A tövises iglice vízhajtó hatása, amely elősegíti a klór és a nátrium kiválasztását, illóolajának, flavonszármazékainak és az alfa-onocerinnek köszönhető. Gyulladásgátló tulajdonságát a medikarpin jelenlétének tulajdonítják.}}
-{{gyógyhatása|}}
+'''Felhasználása'''
+A tövises iglice gyökeréből előállított kivonatok vízhajtó hatásúak, de nem emelik meg a vizelet elektrolitszintjét: belsőleg vizelet-visszatartás, vesegyulladás és hólyaghurut kezelésére, valamint a kőképződés, elsősorban a vesekő megelőzésére ajánlott. A népi gyógyászatban reuma és köszvény elleni gyulladásgátló szereket is készítenek belőle; ez utóbbi esetekben más gyógynövényekkel – így az illatos rutával, a nyírfával és a közönséges borókával – együtt használják. A homeopátia vízkór ellen hasznosítja.
+{{ellenjav|Mai ismereteink szerint a tövises iglice előírt adagokban nem okoz káros mellékhatásokat. Szív- vagy veseelégtelenség okozta vizenyő esetén azonban ellenjavallt. }}
-:
-{{ellenjav|-}}
 <br/>
 {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/T/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }}
@@ 25. sor: / 30. sor: @@
 {{Gyógynövények}}
 {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
-{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}
+{{commonskat|Ononis spinosa|{{SUBPAGENAME}}}}