„Növények/B/Babérboroszlán” változatai közötti eltérés

Mészkedvelő, szubatlanti, szubmediterrán jellegű faj. Nyugat- és Dél-Európában, szórványosan Közép-Európában, Észak-Afrikában, Szicílián és Korzikán fordul elő.

Magyarországon a Vértesben, Bakonyban, Keszthelyi-fennsíkon fordul elő. Nálunk főként bükkösökben, gyertyános tölgyesekben, szurdokerdők, törmeléklejtő- erdők és karszterdőkben él.

Védett, reliktum faj. Eszmei érték: 50 000 Ft

A babérboroszlán téli nyugalmi időszaka már az első hosszabb, enyhébb periódus alatt véget érhet. Ekkor kinyílik ugyan néhány virága, de a tömegvirágzásra csak március-áprilisban kerül sor. A virágok képződése már a nyílást megelőző nyáron megkezdődik. A 4-9 gyengén illatos, apró, sárgászöld színű virág ülő, vagy rövid kocsányú levélhónalji fürtben helyezkedik el. A virágok beporzását rovarok (méhek (Apoidea) család fajainak nőstényei) végzik.

A termés tojás alakú, hegyesedő, húsos burkú csontár, melynek színe lilásfekete. A termés érése május közepétől június-júliusig tart.

Az érett húsos termést madarak (főként rigófélék) és kisemlősök (borz, nyest) fogyasztják és terjesztik. A termésterjesztés módja tehát endozoochoria. A mag hossza átlagosan 8 m_m, szélessége 6 m_m.

Az ürülékkel együtt távozó mag csírázását megkönnyíti az emésztőnedvek maghéjat vékonyító, gyengítő hatása. Az „előkezelt” magvak elfekvők, csírázásuk márciusban kezdődik. A csíranövények csak árnyasabb, a közvetlen fénytől védett zugokban maradnak meg.

Az idősebb tövek tősarjképzéssel, illetve a lehajló oldalágak legyökeresedésével újulnak meg. Így gyakran több m² –es sarjtelepeket is létrehozhatnak.

A faj visszaszerzőképessége jó. Keller József megfigyelései szerint a taposás miatt törpe növésű, illetve az ember/állat által letördelt egyedek is mind újra fejlődtek egy-egy alvórügyből.

A babérboroszlán állományainak fennmaradását természetes életterük beszűkülése, ezáltal egyedszámuk csökkenése veszélyezteti. Állományaikban génerózió nem figyelhető meg. Régen koszorúkötés céljából gyűjtötték. Ma már a faj természetvédelmi oltalom alatt áll. Közvetetten a természetes erdőállományok visszaszorulása veszélyezteti. A roncsolt, erősen bolygatott területekre a babérboroszlán nem tud visszatelepedni. A mesterséges visszatelepítések célja az életképes populációk számának növelése, ezáltal a genetikai stabilitás megőrzése lehet. Visszatelepítéseknél szaporítóanyagként magokat kell használni. Ügyelni kell a maggyűjtés idejének helyes megválasztására. Ennek az előtt kell megtörténnie, mielőtt az állati terjesztők el nem kezdik fogyasztani a magokat. Olyan területeken szabad csak gyűjteni, ahol ez az állomány fennmaradását nem veszélyezteti. Mivel a természetben a csírázásuk a maghéj emésztésével elősegített, ezért a csírázást megelőzően, a jobb hasznosulás érdekében valamilyen magkezelési technológiát kell alkalmazni. A visszatelepítések eredményessége több éven keresztül megismételt pótlásokkal fokozható. A módszer előnye, hogy így egy több korú, természetesebb populáció kialakulása válik lehetővé. Jelenleg a Keszthelyi-fennsíkon és az egykori börzsönyi előfordulási területén indokolt.

Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Babérboroszlán

A Wikimédia Commons tartalmaz Babérboroszlán témájú médiaállományokat.

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]]
 {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
-{{latin||-}}
+{{latin|Daphne laureola|-}}
 {{népies|-}}
 <br/>
+A babérboroszlán a boroszlánfélék családjába tartozó, körülbelül 100 centiméter magas, örökzöld cserje.
+:Mészkedvelő, szubatlanti, szubmediterrán jellegű faj. Nyugat- és Dél-Európában, szórványosan Közép-Európában, Észak-Afrikában, Szicílián és Korzikán fordul elő.
+:Magyarországon a Vértesben, Bakonyban, Keszthelyi-fennsíkon fordul elő. Nálunk főként bükkösökben, gyertyános tölgyesekben, szurdokerdők, törmeléklejtő- erdők és karszterdőkben él.
+:Védett, reliktum faj. Eszmei érték: 50 000 Ft
+A babérboroszlán téli nyugalmi időszaka már az első hosszabb, enyhébb periódus alatt véget érhet. Ekkor kinyílik ugyan néhány virága, de a tömegvirágzásra csak március-áprilisban kerül sor. A virágok képződése már a nyílást megelőző nyáron megkezdődik. A 4-9 gyengén illatos, apró, sárgászöld színű virág ülő, vagy rövid kocsányú levélhónalji fürtben helyezkedik el. A virágok beporzását rovarok (méhek (Apoidea) család fajainak nőstényei) végzik.
+A termés tojás alakú, hegyesedő, húsos burkú csontár, melynek színe lilásfekete. A termés érése május közepétől június-júliusig tart.
+:Az érett húsos termést madarak (főként rigófélék) és kisemlősök (borz, nyest) fogyasztják és terjesztik. A termésterjesztés módja tehát endozoochoria. A mag hossza átlagosan 8 m<sub>m</sub>, szélessége 6 m<sub>m</sub>.
+:Az ürülékkel együtt távozó mag csírázását megkönnyíti az emésztőnedvek maghéjat vékonyító, gyengítő hatása. Az „előkezelt” magvak elfekvők, csírázásuk márciusban kezdődik. A csíranövények csak árnyasabb, a közvetlen fénytől védett zugokban maradnak meg.
+:Az idősebb tövek tősarjképzéssel, illetve a lehajló oldalágak legyökeresedésével újulnak meg. Így gyakran több m<sup>2</sup> –es sarjtelepeket is létrehozhatnak.
+:A faj visszaszerzőképessége jó. Keller József megfigyelései szerint a taposás miatt törpe növésű, illetve az ember/állat által letördelt egyedek is mind újra fejlődtek egy-egy alvórügyből.
+:A babérboroszlán állományainak fennmaradását természetes életterük beszűkülése, ezáltal egyedszámuk csökkenése veszélyezteti. Állományaikban génerózió nem figyelhető meg. Régen koszorúkötés céljából gyűjtötték. Ma már a faj természetvédelmi oltalom alatt áll. Közvetetten a természetes erdőállományok visszaszorulása veszélyezteti. A roncsolt, erősen bolygatott területekre a babérboroszlán nem tud visszatelepedni. A mesterséges visszatelepítések célja az életképes populációk számának növelése, ezáltal a genetikai stabilitás megőrzése lehet. Visszatelepítéseknél szaporítóanyagként magokat kell használni. Ügyelni kell a maggyűjtés idejének helyes megválasztására. Ennek az előtt kell megtörténnie, mielőtt az állati terjesztők el nem kezdik fogyasztani a magokat. Olyan területeken szabad csak gyűjteni, ahol ez az állomány fennmaradását nem veszélyezteti. Mivel a természetben a csírázásuk a maghéj emésztésével elősegített, ezért a csírázást megelőzően, a jobb hasznosulás érdekében valamilyen magkezelési technológiát kell alkalmazni. A visszatelepítések eredményessége több éven keresztül megismételt pótlásokkal fokozható. A módszer előnye, hogy így egy több korú, természetesebb populáció kialakulása válik lehetővé. Jelenleg a Keszthelyi-fennsíkon és az egykori börzsönyi előfordulási területén indokolt.
-:
-:
 <br/>
 {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/B/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|  }}
 : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
-[[Kategória:Védett növények]]
-: [[:Kategória:]]
-: [[:Kategória:]]
 <br/>
 </div></div>
 {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
-{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}
+{{commonskat|Daphne laureola|{{SUBPAGENAME}}}}