„Növények/B/Babérboroszlán” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Daphne laureola|-}}
{{népies|-}}
<br/>
A babérboroszlán a boroszlánfélék családjába tartozó, körülbelül 100 centiméter magas, örökzöld cserje.
:Mészkedvelő, szubatlanti, szubmediterrán jellegű faj. Nyugat- és Dél-Európában, szórványosan Közép-Európában, Észak-Afrikában, Szicílián és Korzikán fordul elő.
 
:Magyarországon a Vértesben, Bakonyban, Keszthelyi-fennsíkon fordul elő. Nálunk főként bükkösökben, gyertyános tölgyesekben, szurdokerdők, törmeléklejtő- erdők és karszterdőkben él.
:Védett, reliktum faj. Eszmei érték: 50 000 Ft
 
A babérboroszlán téli nyugalmi időszaka már az első hosszabb, enyhébb periódus alatt véget érhet. Ekkor kinyílik ugyan néhány virága, de a tömegvirágzásra csak március-áprilisban kerül sor. A virágok képződése már a nyílást megelőző nyáron megkezdődik. A 4-9 gyengén illatos, apró, sárgászöld színű virág ülő, vagy rövid kocsányú levélhónalji fürtben helyezkedik el. A virágok beporzását rovarok (méhek (Apoidea) család fajainak nőstényei) végzik.
 
A termés tojás alakú, hegyesedő, húsos burkú csontár, melynek színe lilásfekete. A termés érése május közepétől június-júliusig tart.
 
:Az érett húsos termést madarak (főként rigófélék) és kisemlősök (borz, nyest) fogyasztják és terjesztik. A termésterjesztés módja tehát endozoochoria. A mag hossza átlagosan 8 m<sub>m</sub>, szélessége 6 m<sub>m</sub>.
 
:Az ürülékkel együtt távozó mag csírázását megkönnyíti az emésztőnedvek maghéjat vékonyító, gyengítő hatása. Az „előkezelt” magvak elfekvők, csírázásuk márciusban kezdődik. A csíranövények csak árnyasabb, a közvetlen fénytől védett zugokban maradnak meg.
 
:Az idősebb tövek tősarjképzéssel, illetve a lehajló oldalágak legyökeresedésével újulnak meg. Így gyakran több m<sup>2</sup> –es sarjtelepeket is létrehozhatnak.
 
:A faj visszaszerzőképessége jó. Keller József megfigyelései szerint a taposás miatt törpe növésű, illetve az ember/állat által letördelt egyedek is mind újra fejlődtek egy-egy alvórügyből.
 
:A babérboroszlán állományainak fennmaradását természetes életterük beszűkülése, ezáltal egyedszámuk csökkenése veszélyezteti. Állományaikban génerózió nem figyelhető meg. Régen koszorúkötés céljából gyűjtötték. Ma már a faj természetvédelmi oltalom alatt áll. Közvetetten a természetes erdőállományok visszaszorulása veszélyezteti. A roncsolt, erősen bolygatott területekre a babérboroszlán nem tud visszatelepedni. A mesterséges visszatelepítések célja az életképes populációk számának növelése, ezáltal a genetikai stabilitás megőrzése lehet. Visszatelepítéseknél szaporítóanyagként magokat kell használni. Ügyelni kell a maggyűjtés idejének helyes megválasztására. Ennek az előtt kell megtörténnie, mielőtt az állati terjesztők el nem kezdik fogyasztani a magokat. Olyan területeken szabad csak gyűjteni, ahol ez az állomány fennmaradását nem veszélyezteti. Mivel a természetben a csírázásuk a maghéj emésztésével elősegített, ezért a csírázást megelőzően, a jobb hasznosulás érdekében valamilyen magkezelési technológiát kell alkalmazni. A visszatelepítések eredményessége több éven keresztül megismételt pótlásokkal fokozható. A módszer előnye, hogy így egy több korú, természetesebb populáció kialakulása válik lehetővé. Jelenleg a Keszthelyi-fennsíkon és az egykori börzsönyi előfordulási területén indokolt.
 
:
:
<br/>
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/B/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| }}
: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
 
[[Kategória:Védett növények]]
 
: [[:Kategória:]]
: [[:Kategória:]]
<br/>
</div></div>
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
{{commonskat|Daphne laureola|{{SUBPAGENAME}}}}
219 046

szerkesztés

Navigációs menü