„Növények/F/Fehér mustár” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
nincs szerkesztési összefoglaló
a (KeFe átnevezte a(z) Növények/Fehér mustár lapot a következő névre: Növények/F/Fehér mustár)
Nincs szerkesztési összefoglaló
{{Növ-fejezetek}}
{{gyógynövény-abc}}
[[Kép:Sinapis alba - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-265.jpg|thumb|200px|right|]]
 
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Sinapis alba}}
{{népies|angol mustár vagy fehér repce}}
 
A fehér mustár, a káposztafélék családjába tartozó növényfaj. Nyugat-Ázsiából és a mediterrán térségből származik. Több földrészen termesztik, Magyarországon is nagy területen. Magja jelentős fűszeralapanyag.
 
:Egyéves, 50–80 cm magasra nő, levelei szórt állásúak, szárnyasan hasogatottak. Hajtásai szőrösek. Virágzata sátorozó fürt, virága sárga. Termése 3-6 magot tartalmazó becő. Magjai sárgák.
:
 
'''Hatóanyagai'''
:
: Mustárglikozidok, illóolaj, zsírosolaj, nyálkaanyag; erukasav-tartalma kedvezőtlen jellemzője.
 
: Magyarországon főleg a fehér mustár magját használják fel a mustárpép készítéséhez, más országokban a szareptai mustárt (Brassica juncea) is, ennek íze kissé a tormára emlékeztető. Olaját is felhasználják.
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}
 
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
: Magja nyálkaanyag tartalma miatt enyhe hashajtó hatású; ezen kívül antibakteriális, antivirális, étvágygerjesztő, szélhajtó, emésztést segítő, vízhajtó, hánytató és nyálkaoldó hatása van.
 
 
{{lásd|[[Növények/F/Fekete mustár|Fekete mustár]]|[[Szakácskönyv/Mustárok|Mustárok]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/M/Mustár csíraMustár csíra]]| }}
 
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
 
</div></div></div>
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
{{Kert fejezetek}}
{{commonskat|Sinapis alba|{{SUBPAGENAME}}}}
{{portál|Növények}}
224 212

szerkesztés

Navigációs menü