Címerhatározó/Héder nemzetség címere

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Héder nemzetség címerével foglalkozik.

---

A címer ábrája a Címerhatározó kulcsában:→Címerhatározó/EGY/K/pvá

A Héder nemzetség ősei II. Géza király (1141-1162) idején jöttek Magyarországra. A Héder nemzetségbeli: Hédervári, szekcsői Herczeg, Köcski, Kőszeghi, Rohonczi, Tamássi családoknak. Közös vonás czímereikben a többes számban előforduló czölöp vagy hasítás. (Bárczay 11. l.)

• 
  János zalai ispán oklevele (1278)
• 
  Kőszegi Kakas Miklós pecsétje
• 
  Németújvári Iván Bán pecsétje Miklós nádor oklevelén, 1285
• 
  Németújvári (Kőszegi) Henrik, Tótországi (azaz Szlavóniai) Bán pecsétje
• 
  Németujvári Kakas János pecsétje
• 
  Hédervári János győri püspök (1388-1410) pecsétje. A középső fülkében a győri egyházmegye védőszentje, Szűz Mária a gyermek jézussal; a felső fülkékben Szt. János evangélista és sárkányolő Szt. György; az alsó fülkékben Szt. László (harci bárddal) és Szt. István (országalmával és pálcával); legalul Hédervári János térdel püspöki díszben, a fülke mindkét oldalán a Héder nemzetség hasított címere látható.

A krónikák szerint a nemzetség ősei Hederik és Volfger, akik a Homburgi vagy Humburgi grófoktól származtak és Géza fejedelem korában háromszáz vitézzel jöttek Magyarországra.

A nemzetség két főága a Németújvárinak és a Hédervárinak. Magyarország történelmének nagyhírű családai eredtek tőlük: Héderváry, Németújvári, Both vagy Poth, Kont, Pálffy, vialkai Tóth, Bakó, Báán, Tamásy, Herczeg, valamint a címer alapján a Köcski család.

Ősi címerük a hatszor hasított pajzs lehetett.

• Irodalom:

Nagy Iván VIII. 92-94. l.

Csoma József: Magyar nemzetségi címerek. In: Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1900, IV. tábla, 15. kép

• Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

• Vö. Címerhatározó/Németújvári címer
• Címerhatározó