„Kertészet/Tünethatározó/Gesztenyefa pusztulás” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
__NOTOC__ |
__NOTOC__ |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Tünethatározó]] |
||
[[Kategória:Gombabetegségek]] |
[[Kategória:Gombabetegségek]] |
||
[[Kategória:Fitoftórás betegségek]] |
|||
{{Kert-főcím}} |
{{Kert-főcím}} |
||
{{Kert fejezetek}} |
|||
{{Növénybetegségek}} |
{{Növénybetegségek}} |
||
[[Fájl:Tálca1Kép.png|bélyegkép|jobbra|200px|[[Speciális:Feltöltés|'''Kép felküldése''']] ]] |
[[Fájl:Tálca1Kép.png|bélyegkép|jobbra|200px|[[Speciális:Feltöltés|'''Kép felküldése''']] ]] |
A lap 2018. augusztus 16., 12:34-kori változata
- Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők
- (Phytophthora cambivora, Syn: (Syn: {{{2}}}, )
A gesztenyefa pusztulását előidéző betegségek közül a legrégebben ismert a fitoftórás tintabetegség, bár kórokozóit csak a század elején sikerült azonosítani. A gesztenye fitoftórás betegségének két kórokozója van, a Phytophtora cambivora és a Phytophtora cinnamomi , mindkettő hasonló tüneteket idéz elő.
A kórokozók közül Európában a Phytophtora cambivora 1917 óta a gesztenye tintabetegségének okozójaként ismert.
A Phytophtora cinnamomi-t 1932-ben mutatták ki gesztenyén az Egyesült Államokban, és azóta terjedését az európai gesztenyetermesztő országok nagy részében is bizonyították. Az utóbbi kórokozó a gesztenyén kívül még számos más növényen is előfordul. A két kórokozó elkülönítése nehéz, mert parazita fejlődési szakaszukban nem képeznek szaporítóképleteket.
A betegség a gesztenyefák gyökerén és gyökérnyaki részén néha a föld felett 10—20 cm-rel a háncsot és a kambiumot úgynevezett nedves korhadással pusztítja, amely lángnyelvszerűen felterjed a tőre is. A háncs és a kambium lilásfeketére színeződik, vizenyőssé válik. A koronában a hajtások elhervadnak, majd az ágak elszáradnak, a fa elpusztul. A tőnél gyakran sötét színű nedv szivárog (a gesztenyefából szivárgó csersav oxidációjának fekete színéről kapta a tintabetegség elnevezést).
A tünetek főképpen kötött, nedves talajokon alakulnak ki. A tinta fekete csersavfolyás a betegségnek nem jellegzetes tünete, mert a gesztenyefákon egyéb korhadások, mechanikai sérülések nyomán szivárgó nedv is fekete színűvé oxidálódik, ugyanakkor a fitoftórás fertőzések egy részénél nem képződik csersavas váladék. A betegség általános tünete, hogy a fertőzött fákon a levelek sárgulnak, hullanak, a termés apró marad és a makkok kényszeréretten hullanak a kupacsokból, amelyek rászáradnak a vesszőkre és télen is a fán maradnak. A betegség előrehaladott állapotában a gyökérpusztulás miatt a fák kiszáradnak. A betegség leginkább a fertőzött csemetékkel terjed, amelyeket a kórokozók a faiskolákban támadnak meg. A tünetek lassú kialakulása miatt a fertőzés sokáig észrevétlen maradhat.
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége