„Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack lisztharmata” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor: 3. sor:
{{Kert-főcím}}
{{Kert-főcím}}
{{Növénybetegségek}}
{{Növénybetegségek}}
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]]
[[Fájl:Tálca1Kép.png|bélyegkép|jobbra|200px|[[Speciális:Feltöltés|'''Kép felküldése''']]]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }}

{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Sphaerotheca pannosa var. persicae}}
{{latin|Sphaerotheca pannosa var. persicae}}

A lap 2018. augusztus 9., 03:09-kori változata

A lap mérete: 3270 bájt

Kertészet

Őszibarack lisztharmata

Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők


Kép felküldése
Őszibarack lisztharmata
Őszibarack lisztharmata
(Sphaerotheca pannosa var. persicae, Syn: (Syn: {{{2}}}, )


A betegséget először 1892-ben az USA-ban, majd Európában, Franciaországban 1914-ben észlelték. Magyarországon a betegséget 1914-ben figyelték meg. A betegség jelentősége az utóbbi években gyümölcskárosítása miatt növekedett.

Kórokozó

(Sphaerotheca pannosa var. persicae, Syn: (Syn: {{{2}}}, )

Kleisztotéciumos gomba. Kleisztotéciumot ritkán képez.

A kórokozó gazdanövénye az őszibarack, ritkán a mandula. Az őszibarackfajták fogékonysága eltérő.

Tünetek:

- A levélen, a hajtáson, a vesszőn és a gyümölcsön figyelhetők meg a tünetek.

A levél színén szabálytalan alakú, sárgászöld foltok láthatók. Főképpen a fonákon, ritkábban a levél színén fehér, nemezes, epifita micéliumbevonatot találunk. Hazánkban csak ritkán képződnek kleisztotéciumok. Később a levelek hullámosak, kanalasak és csavarodottak lesznek, majd elszáradnak. A levéltünetek főképpen a hajtásvégeken figyelhetők meg.

- A hajtáson foltszerű, majd a hajtást körülölelő élénkfehér, nemezes, epifita micéliumbevonat látható. :- A hajtások rövid ízközűek lesznek, begörbülnek és elszáradnak. A veszszőkön lombhullás után a szürkésfehér, nemezes micéliumbevonat messziről szembetűnő.
- A gyümölcs szőrözöttsége miatt a kezdeti tünetek alig látszanak. Később a gyümölcsön 5–10 mm átmérőjű, kerek, szürkésfehér, majd világosbarna foltok jelennek meg. A foltok elparásodnak, megkeményednek, és a gyümölcs felülete egyenetlenné válik.
- A fertőzési források a vesszők, ahol a kórokozó micéliuma egyrészt a rügyben a hajtás- és virágkezdeményekben, másrészt a vesszők felületén telel át. A kleisztotéciumoknak a gomba áttelelésben nincs jelentőségük. A beteg rügyekből – ha nem pusztulnak el – beteg hajtások és virágok fejlődnek.
- Ezeken, és a vesszők felületén áttelelt micéliumon láncokban lefűződő konídiumok keletkeznek, amelyek a levelekre és a gyümölcsökre kerülnek. A betegségre csak a legfiatalabb levelek fogékonyak. Szabad földön már a hajtáscsúcs alatti harmadik levél ellenálló.
- A leveleken az első tünetek általában egy hónappal a virágzás után jelennek meg. A gyümölcsök is csak fiatal korukban fogékonyak a betegségre és 2,5 cm-es nagyságuk elérése után már nem betegszenek meg.

Védekezés

- Legfontosabb teendő a gyümölcsmegbetegedés hárítása. Ezért a metszéskor a lisztharmatos, deformált vesszőket el kell távolítani.
- A védekezést egérfül állapotban kell elkezdeni és addig kell folytatni, amíg a gyümölcsök a 2,5 cm-es nagyságot el nem érik.
- Védekezésre kén, dinokap, kinometionát, pirifenox vagy difenokonazol hatóanyagtartalmú szerek jöhetnek számításba.




Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


A Wikimédia Commons tartalmaz Őszibarack lisztharmata témájú médiaállományokat.