„Szerkesztő:Gyimhu” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Gyimhu (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Gyimhu (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor: 3. sor:
2018. április 20-án nyugdíjba mentem. Azóta a szakma is hobbi. Próbálok olyan témákat keresni, amiről kevés információ van az interneten, és persze értek is hozzá.
2018. április 20-án nyugdíjba mentem. Azóta a szakma is hobbi. Próbálok olyan témákat keresni, amiről kevés információ van az interneten, és persze értek is hozzá.


1994-ben voltam unix tanfolyamon a munkahelyemen. Már létezett a linux, de korántsem volt ennyire elterjedt, így a tanfolyamot a coherent disztribúcióban tartották. Programozóként mély benyomást tett rám a shell, mint programozási nyelv. Az előadó erre kiemelt figyelmet fordított. Nemcsak a DOS-t ismertem, hanem valamennyire a VMS-t is, melynek szintén volt hasonló tudású Command Line Interpreter-e, de a unix shell ahhoz képest könnyed és elegáns.
1994-ben voltam unix tanfolyamon a munkahelyemen. Már létezett a linux, de korántsem volt ennyire elterjedt, így a tanfolyamot a coherent operációs rendszerben – egy másik unix klónban – tartották. Programozóként mély benyomást tett rám a shell, mint programozási nyelv. Az előadó erre kiemelt figyelmet fordított. Nemcsak a DOS-t ismertem, hanem valamennyire a VMS-t is, melynek szintén volt hasonló tudású Command Line Interpreter-e, de a unix shell ahhoz képest könnyed és elegáns.


Linux-ban először a slackware disztribúcióval találkoztam, és sokat kínlódtam a – ma így mondanánk – csomagfüggőségek hiányával. Aztán valamelyik számítástechnikai magazinban megjelent a debian 2.1-es változata CD-n, és rögtön beleszerettem. Azóta valamennyi verziót használtam. Megismertem az oralinuxot (a RedHat Oracle által kissé átalakított változata), egy fanatikus főnök miatt a suse-t, dolgoztam aix-ben, HP unixon és solarisban, de az otthoni gépemen mindig debian volt. A 8-as és 9-es változat megjelenésekor meginogtam, de egyelőre maradok, mindössze a gnome-ról tértem át a KDE-re a 8-as debian megjelenésekor. Nem bántam meg: a 9-esben még rosszabb lett a gnome. Mintha a fejlesztőket nem a használhatóság, hanem a grafikai trükkök vezérelnék.
Linux-ban először a slackware disztribúcióval találkoztam, és sokat kínlódtam a – ma így mondanánk – csomagfüggőségek hiányával. Aztán valamelyik számítástechnikai magazinban megjelent a debian 2.1-es változata CD-n, és rögtön beleszerettem. Azóta valamennyi verziót használtam. Megismertem az oralinuxot (a RedHat Oracle által kissé átalakított változata), egy fanatikus főnök miatt a suse-t, dolgoztam aix-ben, HP unixon és solarisban, de az otthoni gépemen mindig debian volt. A 8-as és 9-es változat megjelenésekor meginogtam, de egyelőre maradok, mindössze a gnome-ról tértem át a KDE-re a 8-as debian megjelenésekor. Nem bántam meg: a 9-esben még rosszabb lett a gnome. Mintha a fejlesztőket nem a használhatóság, hanem a grafikai trükkök vezérelnék.

A lap 2018. július 25., 09:00-kori változata

Amikor 2010-ben csatlakoztam a Wikipédiához, úgy gondoltam, a hobbimmal, a szerves kémiával fogok ott is foglalkozni. Aztán jött a másik hobbi: a kottázás. Bár a szakmámat nagyon szerettem, nem akartam hobbiként is azzal foglalkozni.

2018. április 20-án nyugdíjba mentem. Azóta a szakma is hobbi. Próbálok olyan témákat keresni, amiről kevés információ van az interneten, és persze értek is hozzá.

1994-ben voltam unix tanfolyamon a munkahelyemen. Már létezett a linux, de korántsem volt ennyire elterjedt, így a tanfolyamot a coherent operációs rendszerben – egy másik unix klónban – tartották. Programozóként mély benyomást tett rám a shell, mint programozási nyelv. Az előadó erre kiemelt figyelmet fordított. Nemcsak a DOS-t ismertem, hanem valamennyire a VMS-t is, melynek szintén volt hasonló tudású Command Line Interpreter-e, de a unix shell ahhoz képest könnyed és elegáns.

Linux-ban először a slackware disztribúcióval találkoztam, és sokat kínlódtam a – ma így mondanánk – csomagfüggőségek hiányával. Aztán valamelyik számítástechnikai magazinban megjelent a debian 2.1-es változata CD-n, és rögtön beleszerettem. Azóta valamennyi verziót használtam. Megismertem az oralinuxot (a RedHat Oracle által kissé átalakított változata), egy fanatikus főnök miatt a suse-t, dolgoztam aix-ben, HP unixon és solarisban, de az otthoni gépemen mindig debian volt. A 8-as és 9-es változat megjelenésekor meginogtam, de egyelőre maradok, mindössze a gnome-ról tértem át a KDE-re a 8-as debian megjelenésekor. Nem bántam meg: a 9-esben még rosszabb lett a gnome. Mintha a fejlesztőket nem a használhatóság, hanem a grafikai trükkök vezérelnék.

A másik meghatározó élmény a Linuxakadémia. Czakó Krisztián előadásaiból ismertem meg a ZFS fájlrendszert, és a kezdeti idegenkedés után lelkes hívévé váltam. Még mindig nem ismerem elég jól, de a hamarosan megveendő új laptopomon már biztosan ZFS root fájlrendszer lesz. Az ilyen gép telepítése az Oracle felháborító licenszpolitikája miatt igen nehézkes, ezen próbáltam saját magam számára is segíteni a Linux/Saját linux live CD készítése cikksorozattal. (Azért felháborító, mert az Oracle szemmel láthatóan semmit nem akar kezdeni a ZFS-sel, de azért akadályozza a terjesztését.)