„Kertészet/Tünethatározó/Fitoftóra nemzetség” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor: | 5. sor: | ||
{{Kert fejezetek}} |
{{Kert fejezetek}} |
||
{{Növénybetegségek}} |
{{Növénybetegségek}} |
||
[[ |
[[File:Phytophthora life cycle.png|bélyegkép|jobbra|250px|A Phytophthora infestans életciklusa]] |
||
<br /> |
<br /> |
||
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
||
{{latin|}} |
{{latin|Phytophthora sp.}} |
||
Bár telepszerveződésük alapján a Phytophthora-nemzetség tagjai a valódi gombákra emlékeztetnek, sajátos sejttani és biokémiai tulajdonságaik révén el is különülnek tőlük. DNS-vizsgálatok is megerősítették, hogy a barna- és sárgásmoszatokkal lényegesen nagyobb hasonlóságot mutatnak, |
Bár telepszerveződésük alapján a Phytophthora-nemzetség tagjai a valódi gombákra emlékeztetnek, sajátos sejttani és biokémiai tulajdonságaik révén el is különülnek tőlük. DNS-vizsgálatok is megerősítették, hogy a barna- és sárgásmoszatokkal lényegesen nagyobb hasonlóságot mutatnak, |
||
mint a valódi gombákkal. Ezért a legújabb rendszerekben a fitoftórák és a hasonló gombaszerű szervezetek Oomycota-törzsként a valódi gombáktól elkülönítetten és e moszatokkal együtt a Chromista-országba kerültek. |
mint a valódi gombákkal. Ezért a legújabb rendszerekben a fitoftórák és a hasonló gombaszerű szervezetek Oomycota-törzsként a valódi gombáktól elkülönítetten és e moszatokkal együtt a Chromista-országba kerültek. |
||
A Phytophtora nemzetség egyes fajai jelentős gazdasági károkat okozhatnak a mezőgazdasági termelésben, míg más fajok |
A Phytophtora nemzetség egyes fajai jelentős gazdasági károkat okozhatnak a mezőgazdasági termelésben, míg más fajok az erdei fák jelentős kórokozójaként ismert. Többségük vízben, illetve talajban él, fakultatív szaprotróf életmódot folytatva a növények gyökereit; föld feletti részeit parazitálja. |
||
A Phytophthora fajok által leginkább károsított fafajok a [[Növények/M/Mézgás éger|mézgás éger]] (Alnus glutinosa), a [[Növények/K/Kocsánytalan tölgy|kocsánytalan tölgy]] (Quercus petraea) és a [[Növények/F/Fekete dió|fekete dió]] (Juglans nigra). |
A Phytophthora fajok által leginkább károsított fafajok a [[Növények/M/Mézgás éger|mézgás éger]] (Alnus glutinosa), a [[Növények/K/Kocsánytalan tölgy|kocsánytalan tölgy]] (Quercus petraea) és a [[Növények/F/Fekete dió|fekete dió]] (Juglans nigra). |
A lap 2018. április 2., 15:37-kori változata
- Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők
- (Phytophthora sp., Syn: (Syn: {{{2}}}, )
Bár telepszerveződésük alapján a Phytophthora-nemzetség tagjai a valódi gombákra emlékeztetnek, sajátos sejttani és biokémiai tulajdonságaik révén el is különülnek tőlük. DNS-vizsgálatok is megerősítették, hogy a barna- és sárgásmoszatokkal lényegesen nagyobb hasonlóságot mutatnak, mint a valódi gombákkal. Ezért a legújabb rendszerekben a fitoftórák és a hasonló gombaszerű szervezetek Oomycota-törzsként a valódi gombáktól elkülönítetten és e moszatokkal együtt a Chromista-országba kerültek.
A Phytophtora nemzetség egyes fajai jelentős gazdasági károkat okozhatnak a mezőgazdasági termelésben, míg más fajok az erdei fák jelentős kórokozójaként ismert. Többségük vízben, illetve talajban él, fakultatív szaprotróf életmódot folytatva a növények gyökereit; föld feletti részeit parazitálja.
A Phytophthora fajok által leginkább károsított fafajok a mézgás éger (Alnus glutinosa), a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) és a fekete dió (Juglans nigra).
A fitoftórák növényi szövetben élnek, de kitartóképleteik – a petespórák, illetve az ivartalan úton keletkező klamidospórák – révén évekig képesek a talajban fertőzőképes állapotban fennmaradni. Egy vegetációs időszakon belül azonban a gyorsan terjedő járványokért az ivartalan úton keletkező sporangiumok, de még inkább a bennük kialakuló kétostoros rajzóspórák (zoospórák) felelősek.
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége
- Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.
- Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.
- Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.
- Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.
- Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.
- Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.
- Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.
- Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.
- V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.
- Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8
- Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9