„Kertészet/Tünethatározó/Borsó” változatai közötti eltérés
< Kertészet | Tünethatározó
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 238. sor: | 238. sor: | ||
::'''Fejlődés:''' 1 nemzedéke van. A kifejlett lárva telel. |
::'''Fejlődés:''' 1 nemzedéke van. A kifejlett lárva telel. |
||
<br /> |
|||
{{K-tünethat}} |
{{K-tünethat}} |
||
</div></div> |
|||
{{K-tünet-forr}} |
{{K-tünet-forr}} |
||
{{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} |
|||
'' |
|||
A lap 2018. március 25., 05:12-kori változata
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége
Borsó kártevői
Vírusbetegségek
Borsómozaik
- Kórokozó: (Pea common mosaic virus)
- Tünetek: A leveleken sárga, mozaikfoltok jelennek meg, de nem olyan jelentős betegség.
- Terjedés: mechanikai úton átvihető, de főleg levéltetvekkel terjed.
Baktériumos betegségek
Borsó pszeudomonászos zsírfoltossága
- Kórokozó: (Pseudomonas syringae pv. pisi)
- Tünetek: az edénynyalábokban a szállítósejtek nyálkával telítődnek, ez hervadást okoz, elterjedt.
- Terjedés: maggal és növénymaradványokkal terjed, akár 10 hónapig is fertőzőképes maradhat. Esőcseppekkel és rovarokkal is terjed, a csapadékos idő kedvez a fertőzésnek. A fertőzés esélye a tavaszi fagyok, viharok, jégesők után nő. A fertőzés a magba is behatolhat, csipkéző barkók okozta sebeken keresztül is bejuthat a növénybe.
Gombabetegségek
Borsóperonoszpóra
- Kórokozó: (Peronospora pisi)
- Tünetek: csapadékos időben gyakran fertőz, nagy zöldtömegnél jellegzetesen „összeroskad” az állomány
- Terjedés: vetőmag, növényi maradványokon, itt is telel. A hűvös, párás, csapadékos idő kedvez a fertőzésnek.
Borsólisztharmat
- Kórokozó: (Erysiphe pisi)
- Tünetek: súlyos kártételt másodvetésnél okozhat. Jellegzetes fehér bevonatot képez a leveleken. Elterjedt betegség.
- Terjedés: növényi maradványokon, itt is telel, tavasszal innen indul a fertőzés. Később a már beteg növényről terjed tovább.
Borsóragya
- Kórokozó: (Ascochyta pinodella, A. pisi, A. pinodes)
- Tünetek: az összes föld feletti növényi részen besüppedő, lilás foltokat okoz. A magra is átterjed, a fertőzött mag alkalmatlan vetőmagnak és ipari feldolgozásra is. A teljesen beteg mag nem csírázik ki, a részben beteg igen, és tovább fertőz.
- Terjedés: vetőmaggal. A párás, melegben idő kedvez a terjedésnek.
Borsórozsda
- Kórokozó: (Uromyces pisi)
- Tünetek: szeptember elején fordul elő magtermesztésnél és másodvetésnél, mély fekvésű területeken okoz gondot. A levélen könnyen felismerhető sárgás, majd sötétebb barna, kiemelkedő pontok a betegség tünetei.
- Terjedés: az Euphorbia rizómájában sokáig életképes marad esős párás tavasz kedvez neki
Borsó fuzáriumos hervadása
- Kórokozó: (Fusarium oxysporum sp. pisi, F. solani)
- Tünetek: aszályos időben, nyáron lép fel (János- napi betegség), de nem túl jelentős a korai vetés miatt. A csíranövények alulról indulva elhalnak. A magot nem fertőzi meg.
- Terjedés: a fertőzési forrás a talaj, a vegetatív képlet 6-8 évig életképes a talajban. Gyökérsebeken át hatol be a növénybe. Meleg- és páraigényes kórokozó.
Kártevők
Zöldborsó levéltetű
- Kórokozó: (Acyrtosiphon pisum)
- Tünetek: gyakori, jelentős kártevő. Rövid időn belül súlyos terméskiesést képes okozni. A fiatal leveleken csoportosan megfigyelhetők a levéltetvek. A meleg, párás, korai tavaszodás kedvez a levéltetveknek.
- Fejlődés: évelő pillangósokon telel pete alakban. A gazdanövény öregedésével elvándorolnak.
Borsótripsz
- Kórokozó: (Kakothrips pisivorus)
- Tünetek: a lárvák a kifejlett tripszekkel együtt a bimbókat, virágokat és főleg a fiatal hüvelyeket szívogatják. Apró, fehéres szívásnyomokat hagynak maguk után. A párás, meleg tavasz kedvező az elszaporodásuknak.
- Fejlődés: 1 nemzedéke van évente.
Borsózsizsik
- Kórokozó: (Bruchus pisorum)
- Tünetek: a borsó legjelentősebb kártevője. A magban károsít, 1 magban 1 lárva található. A magban bábozódik, a lárvakamra sötét foltként látszik a maghéj alatt (ablakos borsó). Melegebb évben gyakoribb
- Fejlődés: 1 nemzedéke van évente. A kifejlett bogár telel avarban, virágzáskor rajzik, a petéit az éppen kötődött fiatal hüvelyre rakja. A lárva 1 hét múlva rág be a borsó hüvelybe.
Borsóormányos
- Kórokozó: (Tychius quinquepunctatus)
- Tünetek: házikertben jelentős, a párás, meleg idő kedvez neki. A rajzáskori szeles, hűvös idő csökkenti a populációt
- Fejlődés: 1 nemzedéke van. A kifejlett bogár telel a talajban. A levélen és a virágon táplálkozik, a borsó hüvelybe fúrva petét rak, majd a lárva kirág a hüvelyből, és talajban bábozódik.
Bagolylepkék
Káposzta bagolylepke
- Kórokozó: (Mammestra brassicae)
Somkóró bagolylepke
- Kórokozó: (Heliothis maritima)
Gamma bagolylepke
- Kórokozó: (Autographa gamma)
- Tünetek: nem elsődleges tápnövénye a borsó. Kártételük elsősorban későbbi vetésű borsóállományokban várható. A leveleket, kötődött hüvelyeket rágják. Rajzáskor, és a fiatal hernyónak a párás meleg idő kedvező, száraz időben kisebb a populáció.
- Fejlődés: 2 nemzedéke van, bábként telel.
Akácmoly
- Kórokozó: (Etiella zinckenella)
- Tünetek: meleg régiókban elterjedt, borsó és szójatermesztő körzetekben. A lárvák a hüvelybe rágják magukat. Meleg párás években károsít, a közeli szójatábla vagy akácos kedvez a felszaporodásnak.
- Fejlődés: 2 nemzedéke van.
Borsómoly
- Kórokozó: (Laspeyresia nigricana)
- Tünetek: imágók a petéiket a pálha-, és csészelevelekbe, és a fiatal hüvelyekbe rakják, 1 hüvelyben 1 lárva fejlődik. Hazánkban a kártétele az időjárástól függ, a kora tavaszi rajzáskor meleg, párás idő esetén nagyobb a fertőzés.
- Fejlődés: 1 nemzedéke van. A kifejlett lárva telel.
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége
- Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.
- Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.
- Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.
- Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.
- Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.
- Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.
- Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.
- Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.
- V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.
- Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8
- Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9
