„Növények/K/Kökény” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | K
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
36. sor: 36. sor:
:Leveléből is főztek teát.}}
:Leveléből is főztek teát.}}


[[Növények/K/Kökényszilva]] (Prunus domestica subsp. insititia)

Kedvelt díszcserje, több fajtája van.
:Kedvelt díszcserje, több fajtája van.
:Prunus spinosa ‘Plena’ – telt virágú, 2–3-asával összenőtt termésekkel,
:Prunus spinosa ‘Plena’ – telt virágú, 2–3-asával összenőtt termésekkel,
:Prunus spinosa ‘Variegata’ – fehéren erezett levelű, sárgás termésű,
:Prunus spinosa ‘Variegata’ – fehéren erezett levelű, sárgás termésű,
48. sor: 48. sor:
:Érdekes népi megfigyelés: a kökény virágzásakor hűvös, szeles, viharos az időjárás.
:Érdekes népi megfigyelés: a kökény virágzásakor hűvös, szeles, viharos az időjárás.



:Kökényszilva (Prunus domestica subsp. insititia)


{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}

A lap 2018. március 5., 06:57-kori változata

A lap mérete: 3636 bájt

Növények

Kökény

Fájl:Closeup of blackthorn aka sloe aka
Kökény
virágai
Kökény
(Prunus spinosa, Syn: (Syn: {{{2}}}, )
Más neve(i): kökény, boronafa, koronafa, ekegúzs, kininfa, kökönye, tövisfa, zabszilva.

A kökény a rózsafélék családjába, azon belül a szilvafélék alcsaládjába tartozó közismert, cserje termetű növényfaj. Ez a tövises cserje a szilva egyik rokona.

Őshonos Európában közép-Skandináviáig, a Brit-szigeteken északon Skóciáig, keleten Iránig, Észak-Afrikában az Atlasz-hegységig. Hegyoldalak, erdőszélek, cserjések, napfényes erdők növénye, kb. 1500 m magasságig felhatol.
Az 1–4 m magasra is megnövő lombhullató cserje sötétszürke ágai hegyes tövisekben végződnek. Növekedése szabálytalan. Lassú növekedésű, hosszú életű. A rövid hajtások tövisben végződnek. Gyökerei messzire kúsznak, gyökér-sarjtelepeket képez. Kérge sötétszürke, később repedezik. Két virágrügy fog közre egy hajtásrügyet. Kis méretű levelei szórt állásúak, egyszerűek, elliptikusak vagy lándzsásak, szélük aprón fűrészes-csipkés, fonákjuk rendszerint molyhos. A levélnyél legfeljebb 1 cm-es. Virágai 1-1,5 cm átmérőjűek, fehérek, ötszirmúak és a lombfakadás előtt nyílnak.

A kökény gyümölcse [1]Termése apró, kékesfekete, hamvas, csonthéjas. Szeptemberben érik. Éretlen termésének húsa erősen fanyar ízű. Akkor érdemes gyűjteni a gyümölcsöt, amikor a dér már megcsípte, ekkorra megpuhul, fanyarságából veszít, és enyhén édes íze lesz.

Gyógyhatása(i):
Drogja elsősorban virága (Pruni spinosae flos), továbbá termése (Pruni spinosae fructus). Hatóanyagai flavonoidok és procianidinek. Hashajtó és vizelethajtó teakeverékekben található meg.
Bimbójából (Flores acaciae nostratis) vértisztító, fogyást elősegítő teát főznek.
A virágzata teaként hashajtó, a terméséből készült lekvár viszont hasfogó.
Népi gyógyászatban vérnyomáscsökkentőként is használják.

Sablon:Felhasználása

Növények/K/Kökényszilva (Prunus domestica subsp. insititia)

Kedvelt díszcserje, több fajtája van.
Prunus spinosa ‘Plena’ – telt virágú, 2–3-asával összenőtt termésekkel,
Prunus spinosa ‘Variegata’ – fehéren erezett levelű, sárgás termésű,
Prunus spinosa ‘Purpurea’ – vörös lombú.

Fa anyaga

Nagyon kemény.

Érdekesség

Érdekes népi megfigyelés: a kökény virágzásakor hűvös, szeles, viharos az időjárás.


Lásd még: Kökény

Magyar Wikipédia: Kökény
A Wikimédia Commons tartalmaz Kökény témájú médiaállományokat.