Gomba/Ehető gombák/Barna tinóru

Gombák

Barna tinóru

Gomba portál•Mikológia•Gombacsaládok•Gombalista (HU-La)• Gombanevek változásai•Gomba fajták
Ehető gombák•Gyógygombák•Nem ehető gombák•Mérgező gombák•Gombamérgezések•Védett gombák
Gombák eltevése•Gombás ételek•Gombavizsgálat•Gombanaptár•Gomba szótár•Mit-mihez használjunk

---

Barna tinóru

(Imleria badia, Syn: (Syn: {{{2}}}, ) korábban

(Boletus badius; Xerocomus badius)

Más neve(i): Barna nemezestinóru

A barna tinóru az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályának a tinórugomba-alkatúak (Boletales) rendjébe, ezen belül a tinórufélék (Boletaceae) családjába tartozó faj.

A barna tinóru fiatalon félgömb alakú, majd szabálytalanul párnásan domború, idősebb korban kissé kiterülő kalapja 5-10, néha 15 centiméter átmérőjű, gesztenyebarna, később világosabb vörösbarna vagy olajbarna.

Felülete fiatalon bársonyosan molyhos szőrű, később kopasz. A csöves termőrész a tönk körül öblösen bemélyed, feltűnően sápadt halványsárga, később sárgászöld, majd piszkos olajzöldbe hajlik.

A csőnyílások közepesen tágak, szögletesek.

A tönk 5-12 centiméter hosszú és 1-4, néha 5 centiméter vastag. Alakja változó, gyakran hengeres, alján gyengén kihegyesedő, de vastag gumós, hasas is lehet.

A barna tinóru inkább a fenyveseket kedveli, a lomberdőkben ritkábban fordul elő.

A barna tinóru jó szagú és ízű, ehető gomba, szárítható is.

Lásd még

• Gombákról bővebben
• Gombás ételek
• Magyar Wikipédia: Barna tinóru