„Növények/Sz/Szentjánoskenyérfa” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a KeFe átnevezte a(z) Növények/Szentjánoskenyérfa lapot a következő névre: Növények/Sz/Szentjánoskenyérfa |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
[[Kép:|thumb|200px|right|]] |
[[Kép:|thumb|200px|right|]] |
||
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
||
{{latin|}} |
{{latin|Ceratonia siliqua}} |
||
{{népies|}} |
{{népies|}} |
||
A szentjánoskenyérfa a hüvelyesek rendjébe, a pillangósvirágúak családjába tartozó fás szárú növényfaj. Kétlaki növény. |
|||
:A mediterrán térségben élő, nagy termetű fa a 20 m-es magasságot is elérheti. Összetett (párosan karéjos) levelei 6-10 kemény tapintású levélkéből állnak. Sziromtalan virágai kicsik, vöröses színűek, közvetlenül az ágakon nőnek. Sötétbarna, mintegy 20 cm hosszú hüvelytermése, a szentjánoskenyér 8-12 magot zár magába, amelyek a termésfal húsos részébe ágyazódnak. |
|||
: |
|||
:A szentjánoskenyeret az élelmiszeriparban, állatok takarmányaként, kozmetikában és papírgyártásban egyaránt felhasználják. Héjának őrleményéből erjesztett italokat, kávépótszert készítenek. Igen pontos súlyú magvaival egykor gyémántot és aranyat is mértek (1 mag ~ 1 karát). |
|||
:A magok endospermiumából nyert szentjánoskenyér-liszt E410 néven ételsűrítő-anyag, tejtermékek és péksütemények stabilizátora. Gyermekek és felnőttek egyaránt fogyaszthatják önmagában vagy gyógykészítmények egyik elemeként. Gyógyhatású készítményként hasmenéses betegségek, gyomorgyulladás ellen ajánlott. |
|||
:A dietetikában a szentjánoskenyér-liszt kipréselt sűrű levét súlycsökkentő étrendekben – a napraforgó-fehérjével és a rizskeményítővel együtt – étrendkiegészítőként alkalmazzák. A csecsemőknek és a terhes nőknek az ismétlődő hányás csökkentésére adják. |
|||
:A szentjánoskenyér termésfalában mintegy 30% szacharóz, pektin, cseranyagok, és a sajátos ízt adó izovajsav található. A magvak galaktomannán nyálkaanyagokat (karubint) tartalmaznak. |
|||
:A szentjánoskenyérmagból készült liszt hasmenésgátló és védi a beleket az izgató anyagoktól. Nyálkaanyaga, a magbelső kipréselt leve sűrítő tulajdonságú és hányás ellen hatásos, nem emészthető, ugyanakkor csökkenti az éhségérzetet. |
|||
:A szentjánoskenyérfa alapú készítményeknek mindezidáig semmilyen káros vagy mérgező hatása nem ismert. Túladagolás esetén azonban bélelzáródás következhet be. |
|||
: |
: |
||
| ⚫ | |||
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/Sz/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} |
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/Sz/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} |
||
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] |
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] |
||
| 20. sor: | 31. sor: | ||
{{Kert fejezetek}} |
{{Kert fejezetek}} |
||
{{portál|Növények}} |
{{portál|Növények}} |
||
| ⚫ | |||
A lap 2018. február 2., 02:03-kori változata
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
A Gyógynövényekről - Ábécé szerinti tartalomjegyzék
|
[[Kép:|thumb|200px|right|]]
Szentjánoskenyérfa
- (Ceratonia siliqua, Syn: (Syn: {{{2}}}, )
- Más neve(i): '
A szentjánoskenyérfa a hüvelyesek rendjébe, a pillangósvirágúak családjába tartozó fás szárú növényfaj. Kétlaki növény.
- A mediterrán térségben élő, nagy termetű fa a 20 m-es magasságot is elérheti. Összetett (párosan karéjos) levelei 6-10 kemény tapintású levélkéből állnak. Sziromtalan virágai kicsik, vöröses színűek, közvetlenül az ágakon nőnek. Sötétbarna, mintegy 20 cm hosszú hüvelytermése, a szentjánoskenyér 8-12 magot zár magába, amelyek a termésfal húsos részébe ágyazódnak.
- A szentjánoskenyeret az élelmiszeriparban, állatok takarmányaként, kozmetikában és papírgyártásban egyaránt felhasználják. Héjának őrleményéből erjesztett italokat, kávépótszert készítenek. Igen pontos súlyú magvaival egykor gyémántot és aranyat is mértek (1 mag ~ 1 karát).
- A magok endospermiumából nyert szentjánoskenyér-liszt E410 néven ételsűrítő-anyag, tejtermékek és péksütemények stabilizátora. Gyermekek és felnőttek egyaránt fogyaszthatják önmagában vagy gyógykészítmények egyik elemeként. Gyógyhatású készítményként hasmenéses betegségek, gyomorgyulladás ellen ajánlott.
- A dietetikában a szentjánoskenyér-liszt kipréselt sűrű levét súlycsökkentő étrendekben – a napraforgó-fehérjével és a rizskeményítővel együtt – étrendkiegészítőként alkalmazzák. A csecsemőknek és a terhes nőknek az ismétlődő hányás csökkentésére adják.
- A szentjánoskenyér termésfalában mintegy 30% szacharóz, pektin, cseranyagok, és a sajátos ízt adó izovajsav található. A magvak galaktomannán nyálkaanyagokat (karubint) tartalmaznak.
- A szentjánoskenyérmagból készült liszt hasmenésgátló és védi a beleket az izgató anyagoktól. Nyálkaanyaga, a magbelső kipréselt leve sűrítő tulajdonságú és hányás ellen hatásos, nem emészthető, ugyanakkor csökkenti az éhségérzetet.
- A szentjánoskenyérfa alapú készítményeknek mindezidáig semmilyen káros vagy mérgező hatása nem ismert. Túladagolás esetén azonban bélelzáródás következhet be.
Lásd még: Szentjánoskenyérfa
- Magyar Wikipédia: Szentjánoskenyérfa
