„Kertészet/Növényi tápelemek” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
nincs szerkesztési összefoglaló
(Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ Kategória:Kertészet {{K-főcím}} Minden növény fiziológiai igénye, hogy ásványi elemeket vegyen fel abból a közegből, amely…”)
 
 
N-igényes növények: káposzta, retek, torma, mustár stb.;
 
P-igényes növények: hagyma, fejeskáposztafejes káposzta, sárgarépa és zeller, stb.
 
A kétszikű növények több kalciumot (Ca), magnéziumot (Mg) és bórt (B) igényelnek, mint az egyszikűek. A foszfor (P) igényük általában nagyobb, mint a kén (S) igény. A növekedés és fejlődés idején a keresztesvirágúak viszonylag sok ként (S) igényelnek. Viszonylag sok vasat (Fe) kíván a zab, a rizs és a spenót. Noha nem szigorúan esszenciális elem a nátrium (Na), mégis eléggé sok kell a zeller, a spenót, a repce, és az árpa fejlődéséhez. Ezzel szemben a kukorica, napraforgó és burgonya csak kevés nátriumot (Na) vesz fel.
 
A káliumnak (K) kiemelt szerepe van a sok szénhidrátot termelő növények táplálkozásában. Sok káliumot igényel, pl. a szőlő a fürtök beéréséig. Kálium-igényes még a dinnye és a burgonya is.
Általában kevés N, P, K
A növények növekedése szempontjából a levelekben található elemek koncentrációja a döntő, amely fajok szerint változik. A fiatal növények ásványi anyag tartalma nagyobb, mint az idősebbeké. A fiatal növényekben a N- és a K-tartalom dominál, az idősebb növényekben a kalcium és a szilícium.
 
 
{|| align="center" border=2
|-align="center"
|-align="center" bgcolor="#D9D9A6"
!NÖVÉNY ||Fe ||MgMn ||Cu ||Zn ||Mo ||B ||Ca
|-align="center" bgcolor="#FFFFCC"
|Alma ||magas ||magas ||közepes ||magas ||alacsony ||magas ||alacsony
204 641

szerkesztés

Navigációs menü