„Kertészet/Tünethatározó/Peronoszpóra” változatai közötti eltérés
< Kertészet | Tünethatározó
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) a KeFe átnevezte a(z) Növénybetegségek/Gombabetegségek/Peronoszpóra lapot a következő névre: Kertészet/Peronoszpóra |
(Nincs különbség)
|
A lap 2018. január 15., 15:38-kori változata
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
- Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]]
Peronoszpóra
- A legtöbb gombafaj beltéri termesztése sterilizált vagy pasztörizált táptalajt igényel, mivel benti körülmények között könnyen elszaporodhatnak a nem kívánt gombafajok is, például a különböző penészfajták. Ha egy idegen faj is bekerül valahogy a táptalajba (süteménybe), ott optimális körülményeket találva, és versenytársak hiányában, könnyen elhatalmasodhat a termeszteni kívánt gombafajtán.
- Mivel sok agresszívan terjedő penészgomba és baktériumfajta optimális életkörülményei megegyeznek a termesztett gombákéval, ez gyakran és könnyen megtörténhet.
Peronoszpóra
- Nemzetközi szó az újkori latin Peronospora nyomán, a görög peroné (tű, csat, kapocs) és szpora (mag, sarj) elemekből, a névadás indoka tisztázatlan. A kertek gombakártevői közül ez a legveszedelmesebb. kultúrnövényeken, főleg a szőlőn élősködik. Komoly károkat okoz azonban a paradicsom és az uborka növényén is.
- A peronoszpóra szabad szemmel nem látható gombabetegség. Úgy károsítja meg a növényeket, hogy kis gombafonalai behatolnak a levelek, a zöld bogyók belsejébe, és ott élősködnek. A megtámadott növényi rész menthetetlen. A levelek elszíneződnek, vagy elszáradnak. A fürtök bogyói leperegnek, vagy összeszáradva a fürtön maradnak.[1]
Védekezés
- - szőlősorok szélirányba telepítése, hogy a szél csökkentse a páratartalmat
- - Kerülni a ködös, mély fekvésű területeken történő szőlőtermesztést
- - Növényi maradványok megsemmisítése, hogy ne tudjon a gomba áttelelni
- - Az ültetvény gyommentesen tartása, mert ez is párás mikroklímát okozhat
- - Vegyszeres védekezés nélkül a termesztés lehetetlen. Az első kezelést 4-6 leveles állapotban kell elvégezni. Kritikus időpont a virágzás és a fürtzáródás között van. Csapadékos időszakban 8-10 kezelés (1 hetes permetezési forduló), szárazabb időben 4-6 kezelés (10-14 napos permetezési forduló) elegendő. Az első két kezelésre elegendő a kontakt[2] hatóanyagú készítmény, a virágzástól a fürtzáródásig tartó időszakban 3-4 alkalommal felszívódó készítményt kell alkalmazni, míg az utolsó 2-3 alkalommal szintén kontakt készítménnyel kell védekezni.
- - nagy permetlémennyiség a jó fedettség miatt, mert a kontakt szerek csak ott hatnak, ahol beborítják a növényt
- - azért, hogy elkerüljük a kórokozók gombaölő szerekkel szembeni ellenállóságának kialakulását a készítményeket váltva alkalmazzuk.
- - Jég után azonnal permetezzünk.
- - 25°C felett ne permetezzünk, mert perzselhet
- - fontos, hogy a szőlő jó kondícióban legyen, ehhez pedig jó tápanyag ellátottság szükséges. A nitrogén és foszfor mellett nagyon fontos a kálium, mert a szőlő kálium igényes. Valamint a mikroelemekről se feledkezzünk meg. Legjobb, ha megvizsgáltatjuk a talajunkat, hogy azokban milyen tápelemek elérhetőek a szőlő számára.
- A védekezés legeredményesebb módja a megelőző permetezés.
- ↑ Eső után támad a szőlőben a peronoszpóra
- ↑ Kontakt = érintkezés, érintés, vagy erre utaló dolgot jelöl előtagként