„Növények/O/Orvosi székfű” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
nincs szerkesztési összefoglaló
a (KeFe átnevezte a(z) Növények/Orvosi székfű lapot a következő névre: Növények/O/Orvosi székfű)
Nincs szerkesztési összefoglaló
{{Növ-főcím}}
{{Növ-fejezetek}}
{{gyógynövénynövény-abc}}
[[Kép:|thumb|200px|right|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
 
[[Kép:Matricaria recutita.RH.jpg|thumb|200px|right|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Matricaria chamomilla}}
{{népies|Szent-Iván pipitér, nemes pipitér, pipitér, anyafű, szikfű, szüzekanyja, bubulyka.}}
{{népies|}}
 
Az '''orvosi székfű''' vagy '''kamilla''' az őszirózsafélék ''(Asteraceae)'' családjába tartozó gyógynövény. Gyakran összetévesztik a római kamillával. A pipitér név megtévesztő, mert a botanikai szakirodalom a közeli rokon [[Növények/R/Római kamilla|Római kamilla]] (Chamaemelum nobile), [[Növények/F/Festő pipitér|Festő pipitér]], vagyis az ''Anthemis'' nemzetséget nevezi így.
:A Földközi-tenger keleti medencéje körüli területről származik. A mérsékelt övben az egész világon elterjedt.
 
:Mezőkön, útszéleken, parlagokon általában nagyobb tömegben fordul elő. A világ több országában termesztik: a legfontosabb termesztő országok közé tartozik Argentína, Bulgária, Egyiptom és Magyarország, kisebb mértékben termesztik Csehországban, Németországban és Spanyolországban.
 
:Egy-, néha kétéves 10–40 cm magas, gyéren elágazó, melegigényes növény. A levelek szórt állásúak, kopaszok, sallangosan szeldeltek, a sallangok keskeny fonalasak. A végálló fészek 1,5–2,5 cm széles, a fészekpikkelyek zöldes színűek, sötétebb széllel. A szélső, nyelves virágok fehér színűek, levágott, olykor kicsípett csúcsúak, éretten visszahajlók. A csöves virágok sárgák. A kamilla fontos ismertetőjegye, hogy virágzás végén a virágzati vacok kúpos és belül üreges. Termése szürkésfehér kaszat. Az egész növény jellegzetes illatú.
 
:Virágzatának hatóanyagai: illóolaj, amely szürkéskék színű a lepárlás alatt képződő kamazuléntől; az illóolaj összetevőinek zöme a szeszkviterpének közé tartoznak (bizaboloidok, bizabolol-oxidok), de találhatóak benne poliacetilén-származékok is (pl. en-in-diciklo-éter). Nem illékony hatóanyagok a flavonoidok, ezek glikozidjai, kumarinok, pektinszerű nyálkaanyagok.
 
A gyógyászatban virágzatát és annak kivonatait alkalmazzák. Teája nem csak a légutakat tisztítja, hanem gyulladásgátló, nyugtató anyagokat is tartalmaz. Gyulladáscsökkentő, görcsoldó, idegnyugtató, gyomor-, bél-, hólyag-, és epezavaroknál, valamint sebkezelésre, arc-, és hajápolásra is javallják.
 
Bár régebben szembetegségekre, sűrű szűrőn átszűrve, mind gyulladásgátló borogatásként, mind lemosószerként használták, a kamilla allergiát – és így önmagában is kötőhártya-gyulladást – okozhat, ezért ma már ilyen módon ritkábban alkalmazzák, sőt ellenjavallt.
 
Illóolaját nagy mennyiségben felhasználja a kozmetikai- és gyógyszeripar.
 
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben szereplő drogjai: virágzata ''(Matricariae flos)'', annak folyékony kivonata ''(Matricariae extractum fluidum)'', illóolaja ''(Matricariae aetheroleum)''. Virágzatát a gasztronómiában teaként, vagy kandírozva is felhasznál. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a kamilla virágzat hagyományos, népi gyógyászati felhasználásaként a megfázás tüneteinek enyhítését, enyhe emésztőszervi panaszok (pl. puffadás) csökkentését, afták, illetve enyhe bőr és nyálkahártya irritációk kezelését (pl. napégés) említi.
 
 
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/O/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}Mit-mihez]]| | | | }}
:
:
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/O/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
</div></div></div>
{{Kert fejezetek}}
{{portál|Növények}}
{{commonskat|Matricaria chamomilla|{{SUBPAGENAME}}}}
224 094

szerkesztés

Navigációs menü