„Növények/M/Metélőhagyma” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
7. sor: | 7. sor: | ||
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]] |
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]] |
||
{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} |
{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} |
||
{{latin| }} |
{{latin|Allium schoenoprasum}} |
||
{{népies|pázsithagyma, pázsitfű, valamint a német nevéből: snidling, snittling.}} |
|||
{{népies| }} |
|||
A metélőhagyma vagy snidling a hagymaformák legkisebb méretű faja, a tavasz első zöldülő hírnöke. |
|||
Származása, elterjedése |
|||
A Földközi-tenger vidékéről származik. Magyarországon igen elterjedt és népszerű. |
|||
Évelő növény. Magassága 20–50 cm, levelei karcsúak, henger alakúak és üregesek. Virágai rózsaszínűek, kerek ernyőben nyílnak, és nagyon kis kocsányuk van.[2] |
|||
A friss metélőhagyma gyorsan elfonnyad, és kellemetlen keserű íze lesz. A szárított viszont hosszú ideig fogyasztható. Felveszi az étel nedvességtartalmát, így teljes értékű lesz. |
|||
⚫ | |||
Hatóanyagai |
|||
⚫ | |||
Sok benne az illóolaj, C-vitamin, A-vitamin, kálium és az oxálsav. Ez utóbbi miatt fogyasztása csak kismértékben javasolt. |
|||
Termesztése |
|||
A magvakat márciusban melegházba vagy cserépbe vetjük és májusban, kis csomókban ültetjük ki. Ha megerősödött, a föld feletti részt levágjuk és felhasználjuk. |
|||
Ősszel cserépbe ültetjük, világos, de nem túl meleg helyen tartjuk. Egész télen friss fűszernövényt, és nagyon olcsó vitaminforrást biztosít. |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] |
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] |
A lap 2017. november 30., 22:52-kori változata
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]]
- (Allium schoenoprasum, Syn: (Syn: {{{2}}}, )
- Más neve(i): pázsithagyma, pázsitfű, valamint a német nevéből: snidling, snittling.
A metélőhagyma vagy snidling a hagymaformák legkisebb méretű faja, a tavasz első zöldülő hírnöke.
Származása, elterjedése
A Földközi-tenger vidékéről származik. Magyarországon igen elterjedt és népszerű.
Évelő növény. Magassága 20–50 cm, levelei karcsúak, henger alakúak és üregesek. Virágai rózsaszínűek, kerek ernyőben nyílnak, és nagyon kis kocsányuk van.[2]
A friss metélőhagyma gyorsan elfonnyad, és kellemetlen keserű íze lesz. A szárított viszont hosszú ideig fogyasztható. Felveszi az étel nedvességtartalmát, így teljes értékű lesz. Hatóanyagai
Sok benne az illóolaj, C-vitamin, A-vitamin, kálium és az oxálsav. Ez utóbbi miatt fogyasztása csak kismértékben javasolt.
Termesztése A magvakat márciusban melegházba vagy cserépbe vetjük és májusban, kis csomókban ültetjük ki. Ha megerősödött, a föld feletti részt levágjuk és felhasználjuk.
Ősszel cserépbe ültetjük, világos, de nem túl meleg helyen tartjuk. Egész télen friss fűszernövényt, és nagyon olcsó vitaminforrást biztosít.
Lásd még: Mit-mihez
- Magyar Wikipédia: Metélőhagyma