„Kertészet/Csigák/Folyóvízi sapkacsiga” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
{{Kert-főcím}} |
{{Kert-főcím}} |
||
{{Kert fejezetek}} |
{{Kert fejezetek}} |
||
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]] |
[[Fájl:AF 40002 D Ancylus fluviatilis b.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|]] |
||
{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} |
{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} |
||
{{latin| }} |
{{latin|Ancylus fluviatilis}} |
||
{{népies|Sapkacsiga}} |
|||
:A csigaház 4-9 mm magas, 3-7 mm széles, nem csavarodott, hanem egyszerű, hátrafelé (és kissé jobbra) hajló kúp formájú. A ház felülről széles ellipszist formáz. A héj vékony, áttetsző, világos-sárgástól vörösbarnáig terjedő színű, kissé sugarasan bordázott. A csiga szürke, a fej környékén fekete foltokkal. :A háza szinte teljesen betakarja, nem nyúlik ki a szájadék alól. Szemei a rövid, háromszögletű tapogatók tövében találhatóak. Ivar- és légzőnyílása a test jobb oldalán helyezkedik el. Bár rokonai tüdővel lélegeznek, a sapkacsiga nem jön fel a víz felszínére, hanem a testfalon keresztül, diffúzióval veszi fel a szükséges oxigént. |
|||
:Észak-Skandinávia kivételével egész Európában, valamint Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában előfordul. Svájcban 1000 m, Bulgáriában 2300 m magasságig találták meg. Kelet- és Dél-Spanyolországban a második leggyakoribb vízicsiga, Portugáliában is gyakori. Közép-Európai populációja meggyérült a vízszennyezés következtében. Magyarországon viszonylag ritka, a hegyvidékek (Mátra, Börzsöny, Pilis) gyors folyású, oxigéndús patakjaiban, a szigetközi leapasztott medrű Duna–szakaszon, valamint egyes alföldi forrásokban él. |
|||
: |
|||
:A folyóvízi sapkacsiga tiszta vizű, oxigénben gazdag, gyorsan folyó patakokban, forrásokban és folyókban, valamint tavak hullámzó vizű partvidékén él, ahol a köveken, kövek alatt és a vízinövények leveleire tapadva található. A kövekre, levelekre tapadó algaréteggel táplálkozik. Hiányzik az időnként kiszáradó, vagy árvíz után folyásukat megváltoztató folyóvizekből. Nem viseli el, ha túl sok szerves üledék fedi el az aljzatot, vagy iszap takarja el a köveket, ahol táplálékát találja. Jelenléte szennyezésmentes vagy kevéssé szennyezett vizet jelent. Leginkább a 6,6-7,8 pH-jú vizet kedveli. |
|||
:Petéit 3 mm-es, sárga kapszulákban rakja le a kövekre vagy egyéb szilárd víz alatti felszínekre. Összesen 7-10 kapszulát rak le, melyek egyenként 9-12 petét tartalmaznak. A csigák 24-27 nap múlva kelnek ki. |
|||
⚫ | |||
:Magyarországon nem védett. |
|||
⚫ | |||
'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]] |
'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]] |
||
{{Forrás|Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39.|Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2}} |
{{Forrás|Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39.|Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2}} |
A lap 2017. október 22., 01:35-kori változata
Folyóvízi sapkacsiga
- (Ancylus fluviatilis, Syn: (Syn: {{{2}}}, )
- Más neve(i): Sapkacsiga
- A csigaház 4-9 mm magas, 3-7 mm széles, nem csavarodott, hanem egyszerű, hátrafelé (és kissé jobbra) hajló kúp formájú. A ház felülről széles ellipszist formáz. A héj vékony, áttetsző, világos-sárgástól vörösbarnáig terjedő színű, kissé sugarasan bordázott. A csiga szürke, a fej környékén fekete foltokkal. :A háza szinte teljesen betakarja, nem nyúlik ki a szájadék alól. Szemei a rövid, háromszögletű tapogatók tövében találhatóak. Ivar- és légzőnyílása a test jobb oldalán helyezkedik el. Bár rokonai tüdővel lélegeznek, a sapkacsiga nem jön fel a víz felszínére, hanem a testfalon keresztül, diffúzióval veszi fel a szükséges oxigént.
- Észak-Skandinávia kivételével egész Európában, valamint Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában előfordul. Svájcban 1000 m, Bulgáriában 2300 m magasságig találták meg. Kelet- és Dél-Spanyolországban a második leggyakoribb vízicsiga, Portugáliában is gyakori. Közép-Európai populációja meggyérült a vízszennyezés következtében. Magyarországon viszonylag ritka, a hegyvidékek (Mátra, Börzsöny, Pilis) gyors folyású, oxigéndús patakjaiban, a szigetközi leapasztott medrű Duna–szakaszon, valamint egyes alföldi forrásokban él.
- A folyóvízi sapkacsiga tiszta vizű, oxigénben gazdag, gyorsan folyó patakokban, forrásokban és folyókban, valamint tavak hullámzó vizű partvidékén él, ahol a köveken, kövek alatt és a vízinövények leveleire tapadva található. A kövekre, levelekre tapadó algaréteggel táplálkozik. Hiányzik az időnként kiszáradó, vagy árvíz után folyásukat megváltoztató folyóvizekből. Nem viseli el, ha túl sok szerves üledék fedi el az aljzatot, vagy iszap takarja el a köveket, ahol táplálékát találja. Jelenléte szennyezésmentes vagy kevéssé szennyezett vizet jelent. Leginkább a 6,6-7,8 pH-jú vizet kedveli.
- Petéit 3 mm-es, sárga kapszulákban rakja le a kövekre vagy egyéb szilárd víz alatti felszínekre. Összesen 7-10 kapszulát rak le, melyek egyenként 9-12 petét tartalmaznak. A csigák 24-27 nap múlva kelnek ki.
- Magyarországon nem védett.
Magyar Wikipédia w:Folyóvízi sapkacsiga
Forrás: Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39.
Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2