Kertészet/Légyalkatúak/Aknázólegyek

A lap mérete: 2374 bájt

Aknázólegyek

---

Aknázólegyek Latin neve - (Agromyzidae) (Liriomyza langei), (Phytomyza rufipes) A Diptera rendbe tartozó aknázólegyek vírusátvitele a légyimágók tojócsövével történik. Két vektor vírusterjesztő szerepe ismeretes. Az egyik a (Liriomyza langei), amely a Chenopodium mozaik vírus (sowbane mosaic sobemovirus), és a dohány mozaik vírus (tobacco mosaic tobamovirus), a másik a (Phytomyza rufipes), a tarlórépa göndörödés vírus (turnip crinkle carmovirus). Az aknázólegyek mérete 1,7–2,3 mm között változik, színük sárgás-fekete, sárga hátlemezzel. Hőmérséklettől függően 2–10 hétig élnek. Tojásaikat a levél szövetébe rágott mélyedésekben helyezik el. Ezek a rágások a teljes levélszövetet beboríthatják (lásd a tüneteknél), beltéri termesztésnél azonban ritkán okoznak gondot. A kikelt lárvák úgynevezett aknákat rágnak a levél szövetébe, ami szélsőséges esetben olyan sűrű lehet, hogy nem marad ép zöldfelület. Tünetek A lárvák folyamatos táplálkozása világos színű aknákat hoz létre, leginkább a friss, lédús hajtásokon. Ezáltal a levelek növekedése lelassul, a virágzás tovább tart. Ritkán fordul elő teljes pusztulás, de a növény más betegségekre is fogékonyabb lesz. Kezelés A járatokban rejtőző nyüvek ellen a permetezés gyakran hatástalan, de ezeknek a kártevőknek is megvan a maguk természetes ellensége, például a darazsak (Dacnusa sibirica, Diglyphus isaea, Opius pallipes). A károsított leveleket szintén el kell távolítani, míg a kifejlett egyedekkel szemben a sárga rovarcsapdák is hatékonyak lehetnek. Biológiai védekezésként Neem-olaj alkalmazható. Forrás: Magyar Wikipédia Aknázólegyek Papp László Zootaxonómia. (1996)., Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).