„Növények/Sz/Szelídgesztenye” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a KeFe átnevezte a(z) Kertészet/Termesztett gyümölcsök/Szelídgesztenye lapot a következő névre: Növények/Szelídgesztenye |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
__NOTOC__ |
__NOTOC__ |
||
[[Kategória:Gyógynövények]] |
|||
__NOEDITSECTION__ |
|||
[[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] |
[[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] |
||
{{ |
{{Növ-főcím}} |
||
{{ |
{{Növ-fejezetek}} |
||
{{gyógynövény-abc}} |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
|||
{{latin|Castanea sativa}} |
|||
⚫ | |||
A '''szelídgesztenye''' vagy '''szelídgesztenyefa' |
A '''szelídgesztenye''' vagy '''szelídgesztenyefa''' a [[bükkfafélék]] családjába tartozó, gyors növekedésű fafajta. |
||
⚫ | |||
== Származása, élőhelye == |
|||
⚫ | |||
[[Délkelet-Európa]] hegyvidékeinek párás völgyeiből származik, és már a történelmi időkben terjedt el szerte a kontinensen. Ehető terméséért a rómaiak sokfelé telepítették. Fontos táplálékuk volt; a magjából lisztet őröltek. Valószínű, hogy a [[Brit-szigetek]]re és a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencébe]] is ők telepítették be – ekképpen valószínűleg római ültetvények maradványai a [[Börzsöny]] déli lejtőin zöldellő szelídgesztenye-ligetek. A termesztésből sokfelé kivadult. |
[[Délkelet-Európa]] hegyvidékeinek párás völgyeiből származik, és már a történelmi időkben terjedt el szerte a kontinensen. Ehető terméséért a rómaiak sokfelé telepítették. Fontos táplálékuk volt; a magjából lisztet őröltek. Valószínű, hogy a [[Brit-szigetek]]re és a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencébe]] is ők telepítették be – ekképpen valószínűleg római ültetvények maradványai a [[Börzsöny]] déli lejtőin zöldellő szelídgesztenye-ligetek. A termesztésből sokfelé kivadult. |
||
Jelentősebb szelídgesztenyések (leginkább fenyővel elegyest) Magyarországon az [[Alpokalja|Alpokalján]] vannak: |
:Jelentősebb szelídgesztenyések (leginkább fenyővel elegyest) Magyarországon az [[Alpokalja|Alpokalján]] vannak: |
||
* a [[Soproni-hegység]]ben a 19. század végén, [[Muck Endre]] kezdeményezésére telepítették; |
* a [[Soproni-hegység]]ben a 19. század végén, [[Muck Endre]] kezdeményezésére telepítették; |
||
* a [[Kőszegi-hegység]]ben őshonos, de domináns fajjá az erdőgazdálkodás tette. |
* a [[Kőszegi-hegység]]ben őshonos, de domináns fajjá az erdőgazdálkodás tette. |
||
⚫ | |||
== Megjelenése, felépítése == |
|||
⚫ | |||
⚫ | :Fényes, bőrszerű, keskeny, 10–20 cm hosszú, váltakozó állású, hosszúkás lándzsa alakú levelei szúrósan fogazottak, mindkét oldalon 4–7 éles foggal. A fogak hosszúak, hegyesek, közöttük a bemetszések lekerekítettek. Gyakran karéjos is. A levél csúcsa keskeny, hegye rövid. A levélnyél hossza 2–5 cm. A levél színe sötétzöld; fiatalon szőrös, később kopasz. Fonákuk fiatalon nemezesen szőrös, a sűrű szőrzet miatt színe a szürkétől a fakózöldön át a fehéresig változhat. Egy-egy levélen 15–20 pár oldalér nő. A levél válla ritkábban szív-, többnyire széles ék alakú vagy lekerekített. |
||
⚫ | |||
⚫ | :Hímnős barkavirágzata felálló, látványos. Csúcsán a [[virágzat]] nagy részét adó sárga porzók nyílnak, alapjuknál pedig a zöld termős virágok, gyakran a porzóknál később. A megporzás után a termős virágok gömbbé növekednek; egy-egy ilyen gömbben két-három termés nő. Fényes, barna [[makk]]termése a gesztenye. Ennek [[kupacs]]a zöld, sűrűn tövises, szúrós. |
||
⚫ | Fényes, bőrszerű, keskeny, 10–20 cm hosszú, váltakozó állású, hosszúkás lándzsa alakú levelei szúrósan fogazottak, mindkét oldalon 4–7 éles foggal. A fogak hosszúak, hegyesek, közöttük a bemetszések lekerekítettek. Gyakran karéjos is. A levél csúcsa keskeny, hegye rövid. A levélnyél hossza 2–5 cm. A levél színe sötétzöld; fiatalon szőrös, később kopasz. Fonákuk fiatalon nemezesen szőrös, a sűrű szőrzet miatt színe a szürkétől a fakózöldön át a fehéresig változhat. Egy-egy levélen 15–20 pár oldalér nő. A levél válla ritkábban szív-, többnyire széles ék alakú vagy lekerekített. |
||
⚫ | |||
⚫ | Hímnős barkavirágzata felálló, látványos. Csúcsán a [[virágzat]] nagy részét adó sárga porzók nyílnak, alapjuknál pedig a zöld termős virágok, gyakran a porzóknál később. A megporzás után a termős virágok gömbbé növekednek; egy-egy ilyen gömbben két-három termés nő. Fényes, barna [[makk]]termése a gesztenye. Ennek [[kupacs]]a zöld, sűrűn tövises, szúrós. |
||
⚫ | :A meszes talajt rosszul tűri. Melegkedvelő: a téli fagyokat elviseli ugyan, de termése a [[Kárpátok]]tól északra csak kivételesen jó években érik be. Június-júliusban virágzik. Virágait részben a szél porozza be, részben a rovarok. Az érett gesztenyék októberben hullanak a földre a felpattanó kupacslevelek közül. |
||
⚫ | |||
== Életmódja == |
|||
[[Fájl:Castanea_sativa_fruit.jpg|jobbra|bélyegkép|és termése]] |
|||
⚫ | A meszes talajt rosszul tűri. Melegkedvelő: a téli fagyokat elviseli ugyan, de termése a [[Kárpátok]]tól északra csak kivételesen jó években érik be. Június-júliusban virágzik. Virágait részben a szél porozza be, részben a rovarok. Az érett gesztenyék októberben hullanak a földre a felpattanó kupacslevelek közül. |
||
== Felhasználása == |
== Felhasználása == |
||
Virágai jó mézelők, a gesztenyeméz különlegességnek számít. |
:Virágai jó mézelők, a gesztenyeméz különlegességnek számít. |
||
Termése, a '''gesztenye''' nagyon sokféleképpen használható: |
:Termése, a '''gesztenye''' nagyon sokféleképpen használható: |
||
* a maghéját bevágva pirítják nyílt tűzön, |
:* a maghéját bevágva pirítják nyílt tűzön, |
||
* héjától megtisztítva [[b:Szakácskönyv/Tartósítás/Egyéb#kandírozás|kandírozzák]], |
:* héjától megtisztítva [[b:Szakácskönyv/Tartósítás/Egyéb#kandírozás|kandírozzák]], |
||
* főzés után meghámozva készítenek belőle pürét, amivel süteményeket, mártásokat ízesítenek vagy tejszínhabbal tálalják. |
:* főzés után meghámozva készítenek belőle pürét, amivel süteményeket, mártásokat ízesítenek vagy tejszínhabbal tálalják. |
||
A szárított magokat porrá őrölve tárolják. |
:A szárított magokat porrá őrölve tárolják. |
||
Sűrű, szabályos koronája miatt díszfának is ültetik. |
:Sűrű, szabályos koronája miatt díszfának is ültetik. |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
== Gesztenyeünnep == |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
== Lásd még == |
== Lásd még == |
||
*[[Kertészet/ |
*[[Kertészet/Fajtalisták/Gesztenye fajták|Gesztenye fajták]] |
||
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} |
|||
⚫ | |||
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/P/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} |
|||
⚫ | |||
</div></div></div> |
|||
{{Kert fejezetek}} |
|||
{{portál|Növények}} |
A lap 2017. szeptember 26., 02:59-kori változata
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
A Gyógynövényekről - Ábécé szerinti tartalomjegyzék
|
Szelídgesztenye
- (Castanea sativa, Syn: (Syn: {{{2}}}, )
- Más neve(i): édes gesztenyének, európai vagy jóféle gesztenyének
A szelídgesztenye vagy szelídgesztenyefa a bükkfafélék családjába tartozó, gyors növekedésű fafajta.
Délkelet-Európa hegyvidékeinek párás völgyeiből származik, és már a történelmi időkben terjedt el szerte a kontinensen. Ehető terméséért a rómaiak sokfelé telepítették. Fontos táplálékuk volt; a magjából lisztet őröltek. Valószínű, hogy a Brit-szigetekre és a Kárpát-medencébe is ők telepítették be – ekképpen valószínűleg római ültetvények maradványai a Börzsöny déli lejtőin zöldellő szelídgesztenye-ligetek. A termesztésből sokfelé kivadult.
- Jelentősebb szelídgesztenyések (leginkább fenyővel elegyest) Magyarországon az Alpokalján vannak:
- a Soproni-hegységben a 19. század végén, Muck Endre kezdeményezésére telepítették;
- a Kőszegi-hegységben őshonos, de domináns fajjá az erdőgazdálkodás tette.
- Nagy termetű fa, akár 30 m magasra is megnő. Kérge csavarodó kéregkötegektől bordás. Rügyei zömökek, kerekdedek.
- Fényes, bőrszerű, keskeny, 10–20 cm hosszú, váltakozó állású, hosszúkás lándzsa alakú levelei szúrósan fogazottak, mindkét oldalon 4–7 éles foggal. A fogak hosszúak, hegyesek, közöttük a bemetszések lekerekítettek. Gyakran karéjos is. A levél csúcsa keskeny, hegye rövid. A levélnyél hossza 2–5 cm. A levél színe sötétzöld; fiatalon szőrös, később kopasz. Fonákuk fiatalon nemezesen szőrös, a sűrű szőrzet miatt színe a szürkétől a fakózöldön át a fehéresig változhat. Egy-egy levélen 15–20 pár oldalér nő. A levél válla ritkábban szív-, többnyire széles ék alakú vagy lekerekített.
- Hímnős barkavirágzata felálló, látványos. Csúcsán a virágzat nagy részét adó sárga porzók nyílnak, alapjuknál pedig a zöld termős virágok, gyakran a porzóknál később. A megporzás után a termős virágok gömbbé növekednek; egy-egy ilyen gömbben két-három termés nő. Fényes, barna makktermése a gesztenye. Ennek kupacsa zöld, sűrűn tövises, szúrós.
- Virágpora kis méretű, legnagyobb átmérője 10–12 µm. Trikolporát, hosszú hasítékokkal és kis pórusokkal. Az exine barázdált, puha. Pollene kevéssé allergén.
- A meszes talajt rosszul tűri. Melegkedvelő: a téli fagyokat elviseli ugyan, de termése a Kárpátoktól északra csak kivételesen jó években érik be. Június-júliusban virágzik. Virágait részben a szél porozza be, részben a rovarok. Az érett gesztenyék októberben hullanak a földre a felpattanó kupacslevelek közül.
Felhasználása
- Virágai jó mézelők, a gesztenyeméz különlegességnek számít.
- Termése, a gesztenye nagyon sokféleképpen használható:
- a maghéját bevágva pirítják nyílt tűzön,
- héjától megtisztítva kandírozzák,
- főzés után meghámozva készítenek belőle pürét, amivel süteményeket, mártásokat ízesítenek vagy tejszínhabbal tálalják.
- A szárított magokat porrá őrölve tárolják.
- Sűrű, szabályos koronája miatt díszfának is ültetik.
- Sokoldalúan felhasználható, műszaki szempontból kiváló faanyaga. Igen tartós, rugalmas, közepesen kemény, szép rajzolatú, repedésre nem hajlamos, jól fényezhető, korhadásnak ellenáll. A déli országokban kedvelt bútorfa, főként jó hajlíthatósága, rugalmassága miatt.
- Olyan helyeken, ahol a tél enyhe, parkokba is előszeretettel ültetik.
- A jó gesztenyetermő vidékeken ősszel gyakran gesztenyeünnepet tartanak a termés betakarítása után:
- Magyarországon híres az októberben tartott velemi gesztenyeünnep;
- Madeira szigetén október/november fordulóján, Curral das Freiras faluban tartanak turistacsalogató gesztenyeünnepet.
- Erdély legjelentősebb gesztenyeünnepe e nagybányai.
Lásd még
Lásd még: Szelídgesztenye
- Magyar Wikipédia: Szelídgesztenye|2011. március 14., 03:30 (CET)}}