A '''benedekfű''' a [[fészkesek]] ''(Asteraceae)'' vagy ''(Compositae)'' családjába tartozó, étvágyjavító és az emésztést serkentő hatású gyógynövény, a '''''Cnicus''''' nemzetség egyetlen faja.
:A [[w:Földközi-tenger]] keleti medencéjéből terjedt el. [[w:Magyarország]]ra (és egész [[w:Európa|Európába]]) a bencés szerzetesek hozták Itáliából, és sokáig a kolostorkertekben termesztették.
== Jellemzői, termesztése ==
:Mediterrán vidékeken máig vadon élő, [[w:egyéves növény]]. Tenyészideje rövid: ha március-áprilisban vetjük, június-júliusban már virágzik is.
:A fél méter magas növény ötélű szárat hajt. A szár alul érdes és mirigyszőrök borítják. Hosszú, szeldelt [[w:Levél (növény)|levelei]] lándzsa alakúak és tüskések. Virágai sárgák.
[[w:Termés|Kaszattermése]] szappangyártásra alkalmas zsíros olajat is tartalmaz.
== Hatóanyagai ==
:[[w:Szeszkviterpén lakton]]okat ([[w:knicin]]t, [[w:artemizifolin]]t), [[w:lignán]]okat, nyálkát, [[w:cseranyag]]ot, [[w:gyanta|gyantát]], [[w:nikotinsav]]at, [[w:szalonitenoid]]ot, [[w:artemizifolin]]t, kálium- és magnéziumsókat, nyomokban [[w:illóolaj]]at tartalmaz.
Drogjának latin neve ''Cardui benedicti herba''.
== Felhasználása ==
:Virágzása kezdetén aratják. Gyógyászati célokra oldalhajtásait és felső 30–40 cm hosszú virágos, leveles részét szedik. Árnyékos helyen kell szárítani, mert a napfényre érzékeny; azon hamar kifakul. 1 kilogramm szárítmányhoz 4 kilogramm nyers növény kell.
Jó emésztés- és étvágyjavító hatású szer. Fokozza a gyomorsav elválasztását. A népi gyógyászatban epehajtóként, így sárgaság ellen is alkalmazzák. Védi a májat. Más, hasonló hatású drogokkal előnyösen kombinálható.
:Különösen nőgyógyászati panaszokra (erős és rendszertelen menstruációs vérzés csillapítására) és idegkimerültség ellen ajánlott. Antibiotikus hatása is van.
Teában gyakran keverik citromfűvel. Ehhez mindkét növényből 2–2 teáskanálnyit forráznak le fél liter forró vízzel, és öt 5 perc múlva leszűrik. Naponta 2 csészényi ajánlott, fél órával az étkezések előtt. Gyomor- és bélfekélyeseknek ellenjavallt; allergiás reakciókat is kiválthat.
A benedekfű a fészkesek(Asteraceae) vagy (Compositae) családjába tartozó, étvágyjavító és az emésztést serkentő hatású gyógynövény, a Cnicus nemzetség egyetlen faja.
Elterjedése, élőhelye
A w:Földközi-tenger keleti medencéjéből terjedt el. w:Magyarországra (és egész Európába) a bencés szerzetesek hozták Itáliából, és sokáig a kolostorkertekben termesztették.
Jellemzői, termesztése
Mediterrán vidékeken máig vadon élő, w:egyéves növény. Tenyészideje rövid: ha március-áprilisban vetjük, június-júliusban már virágzik is.
A fél méter magas növény ötélű szárat hajt. A szár alul érdes és mirigyszőrök borítják. Hosszú, szeldelt levelei lándzsa alakúak és tüskések. Virágai sárgák.
Kaszattermése szappangyártásra alkalmas zsíros olajat is tartalmaz.
Virágzása kezdetén aratják. Gyógyászati célokra oldalhajtásait és felső 30–40 cm hosszú virágos, leveles részét szedik. Árnyékos helyen kell szárítani, mert a napfényre érzékeny; azon hamar kifakul. 1 kilogramm szárítmányhoz 4 kilogramm nyers növény kell.
Jó emésztés- és étvágyjavító hatású szer. Fokozza a gyomorsav elválasztását. A népi gyógyászatban epehajtóként, így sárgaság ellen is alkalmazzák. Védi a májat. Más, hasonló hatású drogokkal előnyösen kombinálható.
Különösen nőgyógyászati panaszokra (erős és rendszertelen menstruációs vérzés csillapítására) és idegkimerültség ellen ajánlott. Antibiotikus hatása is van.
Teában gyakran keverik citromfűvel. Ehhez mindkét növényből 2–2 teáskanálnyit forráznak le fél liter forró vízzel, és öt 5 perc múlva leszűrik. Naponta 2 csészényi ajánlott, fél órával az étkezések előtt. Gyomor- és bélfekélyeseknek ellenjavallt; allergiás reakciókat is kiválthat.
Túladagolása émelygést, gyomorgörcsöt, hányást okozhat.
A XVI. században tévesen azt gondolták, hogy a pestis gyógyítására alkalmas.
Rendkívül keserű; ezt a likőriparban használják ki (gyomorkeserűk gyártásánál).
Lásd még: Benedekfű
