„Gomba/Gyógygombák/Shiitake” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
__NOTOC__
__NOTOC__
[[Kategória:Ehető gombák]]
[[Kategória:Ehető gombák]]
[[Kategória:Gyógyhatású gombák]]
{{Gomba főcím}}
{{Gomba főcím}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
7. sor: 8. sor:
<!-- [[Fájl:|right|250px]] -->
<!-- [[Fájl:|right|250px]] -->
{{cím2|Siitake}}
{{cím2|Siitake}}
Latin neve ''(Lentinula edodes)''
{{latin|Lentinula edodes)}}
{{népies|illatos fagomba}}





A lap 2017. szeptember 16., 09:59-kori változata


Gombák

Shiitake

Siitake
(Lentinula edodes), Syn: (Syn: {{{2}}}, )
Más neve(i): illatos fagomba


A siitake gyógyhatású gombafaj. Tumorgátló és a vérkeringési zavarokat enyhítő hatású. Egyes források szerint a legrégebbi termesztett gombafaj.[1] Japánban és Kínában már mintegy 2000 éve termesztik, mára világszerte elterjedt.

A csiperke és a laskagomba után a legnagyobb mennyiségben termesztett gomba: évente mintegy 600 000 tonnát termelnek belőle, főleg Kelet-Ázsiában.[1]

Elnevezése

A siitake név japán szóösszetétel: sii jelentése „pasaniafa”, take jelentése „gomba”. Kínai neve hsziag gu. Általánosan elterjedt magyar neve nincs, de felmerült az illatos fagomba elnevezés.

Előfordulása

Őshazája a Távol-Kelet (Kína, Japán, Korea, Nepál, Thaiföld, a Fülöp-szigetek, Új-Guinea, Vietnam). Holt faanyagokon él, eredetileg főleg a pasaniafa (Pasania cuspidata) anyagán, de miután másutt is termeszteni kezdték (például Európában) kiderült, hogy a bükk, a tölgy vagy a gesztenye fáján is megél.

Megjelenése

A siitake vörösbarna színű, közepes termetű, fehér húsú kalapos gomba. Jól szárítható és porítható.[2]
Fehérkorhasztó, azaz miután enzimeket kibocsátva lebontja többek közt a fa lignintartalmát, annak színe kivilágosodik.
Japánból jelentős mennyiségben exportálják. Az 1990-es évek óta Magyarországon is növekvő mennyiségben termesztik, részben exportra.[3]

Íze

Jellegzetes, hagymafélékre emlékeztető ízét a gombában lévő kéntartalmú vegyületek (mint a lentionin) okozzák.

Gyógyhatásai

Előnyös tulajdonsága, amely különösen keringési problémákkal küzdők számára teszi kedvezővé fogyasztását, hogy jelentős a kálium és foszfor-tartalma, ugyanakkor kevés nátriumot tartalmaz. A gomba ugyanakkor, pontosabban a benne lévő eritadenin vegyület) a szervezet lipoproteinjeit kevesebb zsírt és több fehérjét tartalmazóvá alakítja, csökkentve a vér koleszterinszintjét. Kísérletek szerint csökkenti a vérnyomást és gátolja a trombózis képződését is.
A gombából először a Csikahara professzor vezette kutatócsoport vonta ki a tumorgátló hatású poliszacharida lentinant, egy b-D-glukánt, amely máig a világ legjobban ismert gombából származó rákellenes hatású vegyülete. Hatását úgy fejti ki, hogy ismert káros mellékhatás nélkül serkenti a szervezet immunrendszerének működését. Emiatt kísérleteznek az AIDS gyógyításában való felhasználásában is. A gombából egyéb rákgátló poliszacharidákat is kivontak.
A siitake mindemellett bakteriosztatikus hatású is, gátolja több baktériumfaj szaporodását.


Lásd még

A Wikimédia Commons tartalmaz Shiitake témájú médiaállományokat.

Sablon:Ehető gombák

  1. GombaNET.hu