„Növények/K/Kókusz” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2017. június 5., 01:17-kori változata

A lap mérete: 2676 bájt

Kertészet

Kókusz

Kókusz

(Cocos nucifera, Syn: (Syn: {{{2}}}, )
A kókuszpálma, az egyszikűek (Liliopsida) osztályába, a pálmavirágúak (Arecales) rendjébe és a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj, ennek gyümölcse (magja) a kókusz.

Valószínűleg az Indiai-óceán szigeteiről vagy az Ázsia és Ausztrália közt elterülő szigetcsoportról terjedhetett el. Sok helyütt előfordul, mivel a lehullott magok hosszú hónapokig megőrizhetik csírázóképességüket és a tengeren úszva az anyanövénytől akár 4000 kilométerre is kezdhetik a csírázásukat.

A gyakran 25-30 méter magasságot elérő törzse egyenes, vagy ívesen meghajló, alapjánál megvastagodó. Jellemzően világosszürke színű. Gyökérzete nem hatol mélyre, de a földfelszín feletti járulékos gyökerei kitámasztják a törzset, így jól ellen tud állni az erős viharoknak is. A hatalmas, 3-6 méter hosszú szárnyalt levelekből álló üstökös levélkorona legtöbbször 25-35 levélből áll. Egylaki, virágai sárgák.

Termése

Termése, a kókuszdió, lecsüngő és tojás alakú, színe a zöldesszürkétől a narancssárgáig terjedhet. :Mérete 30 centiméter hosszú, 18 centiméter átmérőjű, 1-2 kilogramm tömegű.

Felhasználása

A kókuszdiót borító durva rostszálakat kefesörték, tömítőanyagok, valamint – textilipari eljárásokkal – szőnyegek, lábtörlők, zsinórok készítésére lehet felhasználni. Ehhez az éretlen kókuszdiókat 3 napig vízben áztatják, így a rostok leválaszthatók a kemény héjról. Ezután a rostokat megszárítják, gerebenezik. Textilipari feldolgozáshoz fonalat készítenek belőlük. A kókuszszőnyegek rendkívül rugalmasak, korábban így készültek a tornatermi szőnyegek. 1000 kg kókuszdióból kb. 35 kg keferostot és 150 kg fonásra alkalmas rostot lehet előállítani.

Szintén a terméséből nyerik ki a koprát, ami a kókuszdió kiszárított húsa, és alapanyaga a kókuszolajnak és számos takarmánynak.

Kókusztejet a reszelt húsából állítják elő préseléssel és a kívánt konzisztenciától függően vizet adnak hozzá. Tejet és tejszínt helyettesíthet különböző ételekben. A folyadék ami a kókuszdióban van nem használható mint kókusztej.

Úgy tartják, hogy kókuszt tartalmazó krémek használnak ekcéma és pikkelysömör ellen. A kókuszzsír tartalmaz laurinsavat ami kedvezően hat az immunrendszerre és az emésztőrendszerre.

A Wikimédia Commons tartalmaz Kókusz témájú médiaállományokat.

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }}
 {{latin|Cocos nucifera}}
-;A kókuszpálma, az egyszikűek (Liliopsida) osztályába, a pálmavirágúak (Arecales) rendjébe és a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj.
+;A kókuszpálma, az egyszikűek (Liliopsida) osztályába, a pálmavirágúak (Arecales) rendjébe és a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj, ennek gyümölcse (magja) a kókusz.
 :Valószínűleg az Indiai-óceán szigeteiről vagy az Ázsia és Ausztrália közt elterülő szigetcsoportról terjedhetett el. Sok helyütt előfordul, mivel a lehullott magok hosszú hónapokig megőrizhetik csírázóképességüket és a tengeren úszva az anyanövénytől akár 4000 kilométerre is kezdhetik a csírázásukat.
 :A gyakran 25-30 méter magasságot elérő törzse egyenes, vagy ívesen meghajló, alapjánál megvastagodó. Jellemzően világosszürke színű. Gyökérzete nem hatol mélyre, de a földfelszín feletti járulékos gyökerei kitámasztják a törzset, így jól ellen tud állni az erős viharoknak is. A hatalmas, 3-6 méter hosszú szárnyalt levelekből álló üstökös levélkorona legtöbbször 25-35 levélből áll. Egylaki, virágai sárgák.
@@ 16. sor: / 14. sor: @@
 :Termése, a kókuszdió, lecsüngő és tojás alakú, színe a zöldesszürkétől a narancssárgáig terjedhet. :Mérete 30 centiméter hosszú, 18 centiméter átmérőjű, 1-2 kilogramm tömegű.
 '''Felhasználása'''
+:A kókuszdiót borító durva rostszálakat kefesörték, tömítőanyagok, valamint – textilipari eljárásokkal – szőnyegek, lábtörlők, zsinórok készítésére lehet felhasználni. Ehhez az éretlen kókuszdiókat 3 napig vízben áztatják, így a rostok leválaszthatók a kemény héjról. Ezután a rostokat megszárítják, gerebenezik. Textilipari feldolgozáshoz fonalat készítenek belőlük. A kókuszszőnyegek rendkívül rugalmasak, korábban így készültek a tornatermi szőnyegek. 1000 kg kókuszdióból kb. 35 kg keferostot és 150 kg fonásra alkalmas rostot lehet előállítani.
-:A kókuszdiót borító durva rostszálakat kefesörték, tömítőanyagok, valamint – textilipari eljárásokkal – szőnyegek, lábtörlők, zsinórok készítésére lehet felhasználni. Ehhez az éretlen kókuszdiókat 3 napig vízben áztatják, így a rostok leválaszthatók a kemény héjról.[1] Ezután a rostokat megszárítják, gerebenezik. Textilipari feldolgozáshoz fonalat készítenek belőlük. A kókuszszőnyegek rendkívül rugalmasak, korábban így készültek a tornatermi szőnyegek. 1000 kg kókuszdióból kb. 35 kg keferostot és 150 kg fonásra alkalmas rostot lehet előállítani.
 Szintén a terméséből nyerik ki a koprát, ami a kókuszdió kiszárított húsa, és alapanyaga a kókuszolajnak és számos takarmánynak.
-:Kókusztejet a reszelt húsából állítják elő préseléssel és a kívánt konszisztenciától függően vizet adnak hozzá. Tejet és tejszínt helyettesíthet különböző ételekben. A folyadék ami a kókuszdióban van nem használható mint kókusztej.
+:Kókusztejet a reszelt húsából állítják elő préseléssel és a kívánt konzisztenciától függően vizet adnak hozzá. Tejet és tejszínt helyettesíthet különböző ételekben. A folyadék ami a kókuszdióban van nem használható mint kókusztej.
 :Úgy tartják, hogy kókuszt tartalmazó krémek használnak ekcéma és pikkelysömör ellen. A kókuszzsír tartalmaz laurinsavat ami kedvezően hat az immunrendszerre és az emésztőrendszerre.