„Kertészet/Tünethatározó/Palántadőlés” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor: 3. sor:
{{Kert-főcím}}
{{Kert-főcím}}
{{Kert fejezetek}}
{{Kert fejezetek}}
{{Növénybetegségek}}
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]]

{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}


Március első hetében már mindenki elkezdi a magok vetését, amelynek az egyik legnagyobb ellenség, a palántadőlés.
Március első hetében már mindenki elkezdi a magok vetését, amelynek az egyik legnagyobb ellenség, a palántadőlés.

A lap 2017. május 31., 07:15-kori változata

A lap mérete: 5871 bájt

Kertészet

Palántadőlés


Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők



Március első hetében már mindenki elkezdi a magok vetését, amelynek az egyik legnagyobb ellenség, a palántadőlés.

Az otthoni palántanevelésnél a legtöbben a palántadőlés megjelenésétől félnek. Ez az a gombabetegség, amely a legtöbb palántát képes elpusztítani, szinte az összes palántanevelő földben jelen lehet a kórokozó gombacsalád valamelyike és a legvédtelenebb korukban éri őket. A növények a csírázástól a két lombleveles korukig a legérzékenyebbek rá, de helytelen nevelési körülmények között később is felléphet.

A megjelenésekor a növény föld közelében lévő szárrészén a szövetek megpuhulnak, előbb áttetszővé válnak, szürkülnek, majd megfeketednek, elhalnak és a növény eldől. A csíranövények kelése után a szikleveles kortól a 4-6 leveles palántakorig fejlődnek ki. Jellegzetes tünete: a palánták gyökérnyaki része üveges lesz, elvékonyodik, meggyengül, a kis növénykék a talajra borulnak, a szártő barnán elhal. A palántapusztulás foltokban alakul ki a megjelenésnek, hogy a szövetek sötétednek és a növény nem fejlődik.

A palántadőlés előidéző körülmények:

- Túl sűrű vetés,
- Állandóan túl vizes talajfelszín,
- Párás, befülledt levegő,
- Nem kellő megvilágítás,
- Fertőzött mag,
- Fertőzött föld,
- Levegőtlen, tömör talaj.

Megelőzése

A talaj, amit alkalmazunk szinte biztosan tartalmazza valamilyen formában a gombákat. A vetéshez felhasznált földet inkább tegyük levegőssé, áteresztővé, mégpedig ¼, ⅓-ad mennyiségű homok és/vagy perlit hozzákeverésével. De akármilyen ásványi porral is lazíthatjuk. A felhasznált magot 2-3 óráig áztathatjuk kamilla és fokhagyma lébe csávázásként. Majd a vetést ezzel a lével és 1,5%-os Bordói-lével öntözzük be. A kelésig tartsuk nedvesen a talajt, de ne legyen tocsogósan vizes.

Ha a magokat túl sűrűn vetettük, akkor feltétlen tűzdeljük át őket poharakba, vagy legalább egy másik ládába 4-5 cm-es tőtávolságra. A sűrű vetés miatt meg fognak nyúlni a növények, és gyengébbek lesznek. Kelés után a növényeknek (főleg a paradicsomnak) kb egy hétig amúgy is alacsonyabb a hőigénye, így 5 C fokkal csökkenteni kell a hőmérsékletüket. Majd tűzdelés után újra melegebbet kívánnak.

A túlzott gondoskodással is több kárt okozhatunk, főleg az öntözéssel. Nem szabad a talajnak állandóan vizesnek lennie. A felszínt nem locsolom felülről, alulról a tálcában öntözök, elég egy héten egyszer, legfeljebb kétszer. Csak akkor öntözöm felülről, ha valamilyen növényi ázalék levet használok, de ez a mennyiség is növényenként kb. egy műanyag kupaknyi. Ezek a levek: csalán és kamillalé, áztatott fokhagymalé. Igyekezzünk a növényeknek megfelelő fényt biztosítani. Segíthet nappal egy villanyégővel történő pórvilágítás is, amit 50-70 cm-re föléjük lógatunk. Vannak különféle színhőmérsékletű neoncsövek is erre a célra.

Időnként, és ahogy nőnek egyre többször szellőztessünk. Szobában lévő fólia szekrényben nevelt növényeinknél rendszeresen szellőztessünk, két lombleveles korban már ne legyen zárt a nevelő. Itt ugyanis a keletkező párás levegő kedvez a gombák szaporodásának.

Ha mégis előfordul a fertőzés, akkor tűzdeljük át, vagy ültessük át a nem fertőzött növényeket másik földbe és öntözzük be réztartalmú szerrel. A fertőzött növényeket és földet távolítsuk el. Ha igyekszünk ezeket a módszereket betartani, elkerülhető a betegség előfordulása.

Vegyszeres védekezés

A dazomet hatóanyagú Basamid G, a metám-ammónium hatóanyagú Ipam 40, a metam-natrium hatóanyagú Nemasol 510 a talajban lakó kártevők, fonálférgek, gomba kórokozók, gyommagvak ellen hatásosak.

A fosztiazet hatóanyagú Nemathorin 10 G-t a fonálférgek ellen, míg az oxamyl hatóanyagú Vydate 10 G-t a fonálférgek és talajlakó kártevők ellen alkalmazhatjuk.

Csak rágó szájszervű kártevők ellen hatásos a fenitrotion+malation hatóanyagú Buvatox 5 G vagy Galition 5 G talajfertőtlenítő, amit a talajba kell dolgozni.

Talajlakó gombák ellen a thiram (TMTD) hatóanyagú Perthiram 500 SC és Pol-Thiuram, a kaptán hatóanyagú Captan 50 WP gombaölő szereket lehet alkalmazni. A Coniothyrium minitans parazita gombát tartalmazó biológiai gombaölő szer, a Koni WG a Sclerotinia sclerotiorum polifág gomba elleni ölő hatása bizonyított.

A Fusarium gombák és a palántadőlést előidéző számos kórokozó faj elleni védelemben eredményesen alkalmazhatjuk a Streptomyces griseoviridis baktériumot tartalmazó Mycostop biopreparárumot. A propampkarb hatóanyagú Previcur 607 SL és Proplant csak a talajlakó Phytophthora-fajok ellen hatnak, a többi gomba ellen nem.