„Kertészet/Lepkefélék/Szilvamoly” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2017. március 4., 05:27-kori változata

A lap mérete: 2516 bájt

Szilvamoly

A szilvamoly (Grapholita funebrana), a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrómolyfélék (Tortricidae) családjának egyik, hazánkban is honos faja.

Ez az eurázsiai faj Európa nagy részén honos, csak az északi területeken nem él. Kelet felé a Japán-tengerig, dél felé Észak-Afrikában is elterjedt. Magyarországon mindenfelé megtalálható.

A lepke szárnya sötétszürke, halványan mintázott. A szárny fesztávolsága 12–15 mm.

Annyira közeli rokona a keleti gyümölcsmolynak, hogy nem csak rénézésre könnyű összetéveszteni őket, de a két faj „feromonpár”, azaz mindkettejük nőstényeinek szexferomonjai vonzzák a másik faj hímjeit is.

Magyarországon évente három nemzedéke kel ki, és a három rajzás összefolyik. Kifejlett lárvái telelnek át – legtöbbjük a fakéreg repedéseiben. Az első nemzedék rajzása április végén vagy május elején kezdődik. Május végén–június elején a hernyók a még zöld szilvát támadják meg: a kényszerérett szilvák június végén lehullanak. A július elejétől megjelenő erős mézgafolyás a szilvamoly második (első nyári) nemzedékének kártételét jelzi. A károsított szilvák könnyen lehullanak.

A szilvamoly elsődlegesen a szilvát károsítja úgy, hogy hernyói kifejlődnek bármely termesztett szilvafajtában, sőt, a kökényben is. Ritkásan más gyümölcsben is megjelenik. Azokat a szilvákat, amiket a hernyók megsebeztek, könnyen megfertőzi a monília.

A Wikimédia Commons tartalmaz Szilvamoly témájú médiaállományokat.

Forrás: Szilvamoly
Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 , A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839., Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935

◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 __NOTOC__
+__NOEDITSECTION__
-<noinclude>[[Kategória:Lepkefélék]]</noinclude>{{Kert-kártevők}}
+[[Kategória:Lepkefélék]]
+{{Kert-kártevők}}
 {{Kert fejezetek}}
 {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
@@ 6. sor: / 8. sor: @@
 [[Kép:Grapholita funebrana FvL.jpg|thumb|200px|right|Szilvamoly]]
 [[Fájl:Cydia funebrana ugglan.jpg|thumb|200px|right|Az imágó és a lárva.]]
-:A '''szilvamoly''' ''(Grapholita funebrana)'', a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrendjébe]] tartozó [[sodrómolyfélék]] ''(Tortricidae)'' [[család (rendszertan)|családjának]] egyik, hazánkban is honos faja.
+: A '''szilvamoly''' ''(Grapholita funebrana)'', a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrendjébe]] tartozó [[sodrómolyfélék]] ''(Tortricidae)'' [[család (rendszertan)|családjának]] egyik, hazánkban is honos faja.
-== Elterjedése, élőhelye ==
-:Ez az eurázsiai faj Európa nagy részén honos, csak az északi területeken nem él. Kelet felé a Japán-tengerig, dél felé Észak-Afrikában is elterjedt. Magyarországon mindenfelé megtalálható.
+: Ez az eurázsiai faj Európa nagy részén honos, csak az északi területeken nem él. Kelet felé a Japán-tengerig, dél felé Észak-Afrikában is elterjedt. Magyarországon mindenfelé megtalálható.
-== Megjelenése ==
-:A lepke szárnya sötétszürke, halványan mintázott. A szárny fesztávolsága 12–15&nbsp;mm.
+: A lepke szárnya sötétszürke, halványan mintázott. A szárny fesztávolsága 12–15&nbsp;mm.
-== Életmódja ==
-:Annyira közeli rokona a [[keleti gyümölcsmoly]]nak, hogy nem csak rénézésre könnyű összetéveszteni őket, de a két faj „feromonpár”, azaz mindkettejük nőstényeinek szexferomonjai vonzzák a másik faj hímjeit is.
+: Annyira közeli rokona a [[keleti gyümölcsmoly]]nak, hogy nem csak rénézésre könnyű összetéveszteni őket, de a két faj „feromonpár”, azaz mindkettejük nőstényeinek szexferomonjai vonzzák a másik faj hímjeit is.
-:Magyarországon évente három nemzedéke kel ki, és a három rajzás összefolyik. Kifejlett lárvái telelnek át – legtöbbjük a fakéreg repedéseiben. Az első nemzedék rajzása április végén vagy május elején kezdődik. Május végén–június elején a hernyók a még zöld szilvát támadják meg: a kényszerérett szilvák június végén lehullanak. A július elejétől megjelenő erős mézgafolyás a szilvamoly második (első nyári) nemzedékének kártételét jelzi. A károsított szilvák könnyen lehullanak.
+: Magyarországon évente három nemzedéke kel ki, és a három rajzás összefolyik. Kifejlett lárvái telelnek át – legtöbbjük a fakéreg repedéseiben. Az első nemzedék rajzása április végén vagy május elején kezdődik. Május végén–június elején a hernyók a még zöld szilvát támadják meg: a kényszerérett szilvák június végén lehullanak. A július elejétől megjelenő erős mézgafolyás a szilvamoly második (első nyári) nemzedékének kártételét jelzi. A károsított szilvák könnyen lehullanak.
-:A szilvamoly elsődlegesen a [[Nemes szilva|szilvát]] károsítja úgy, hogy hernyói kifejlődnek bármely termesztett szilvafajtában, sőt, a [[kökény]]ben is. Ritkásan más gyümölcsben is megjelenik. Azokat a szilvákat, amiket a hernyók megsebeztek, könnyen megfertőzi a [[monília]].
+: A szilvamoly elsődlegesen a [[Nemes szilva|szilvát]] károsítja úgy, hogy hernyói kifejlődnek bármely termesztett szilvafajtában, sőt, a [[kökény]]ben is. Ritkásan más gyümölcsben is megjelenik. Azokat a szilvákat, amiket a hernyók megsebeztek, könnyen megfertőzi a [[monília]].
+{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}
+{{Forrás|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve  Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 |A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.|Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935}}
+|}
+{{K-tünethat}}