„Kertészet/Lepkefélék/Ezüstsávos sodrómoly” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
11. sor: 11. sor:


: Honos egész Európában (Angliában is), de Kis-Ázsiában és a Kaukázuson túl is megtalálták.
: Honos egész Európában (Angliában is), de Kis-Ázsiában és a Kaukázuson túl is megtalálták.
Magyarországon főleg a domb- és hegyvidékeken általános.
: Magyarországon főleg a domb- és hegyvidékeken általános.


: Feketés vörösbarna szárnyát ezüstös keresztszalagok díszítik. A szárny fesztávolsága 16–23 mm.
: Feketés vörösbarna szárnyát ezüstös keresztszalagok díszítik. A szárny fesztávolsága 16–23 mm.


: Hazánkban egy évben egy nemzedéke nő fel úgy, hogy a fiatal (L3) hernyók szövedékgubóban telelnek át a fák koronájában. Rügyfakadáskor behatolnak a rügybe, majd a hajtás belsejében rágnak tovább. Már április–májusban bebábozódnak az összeszőtt hajtásban vagy az összegöngyölt levelekben, és május második felében rajzanak. Petéikből két héten belül kikelnek a hernyók, és a tápnövény leveleit, ritkábban a gyümölcsöt kezdik rágni, majd a fa koronájába vonulnak, és elkészítik telelő gubójukat. Hazánkban szinte állandó tagja a gyümölcsösök tavaszi molylepkeegyüttesének.
: Hazánkban egy évben egy nemzedéke nő fel úgy, hogy a fiatal (L3) hernyók szövedékgubóban telelnek át a fák koronájában. Rügyfakadáskor behatolnak a rügybe, majd a hajtás belsejében rágnak tovább. Már április–májusban bebábozódnak az összeszőtt hajtásban vagy az összegöngyölt levelekben, és május második felében rajzanak. Petéikből két héten belül kikelnek a hernyók, és a tápnövény leveleit, ritkábban a gyümölcsöt kezdik rágni, majd a fa koronájába vonulnak, és elkészítik telelő gubójukat. Hazánkban szinte állandó tagja a gyümölcsösök tavaszi molylepke-együttesének.


'''Magyarországon az alábbi gyümölcsfákon figyelték meg:'''
'''Magyarországon az alábbi gyümölcsfákon figyelték meg:'''
35. sor: 35. sor:
* [[kőris]],
* [[kőris]],
* [[galagonya]] stb.
* [[galagonya]] stb.
A lombkorona- és cserjeszint [[polifág]] faja. Nem szerepel a Vörös listán
: A lombkorona- és cserjeszint [[polifág]] faja. Nem szerepel a Vörös listán


{{commonskat|Ptycholoma lecheanum|{{SUBPAGENAME}}}}
{{commonskat|Ptycholoma lecheanum|{{SUBPAGENAME}}}}

A lap 2017. március 4., 01:43-kori változata

A lap mérete: 2471 bájt

Ezüstsávos sodrómoly


Az ezüstsávos sodrómoly (Ptycholoma lecheanum) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrómolyfélék (Tortricidae) családjának Magyarországon is honos faja.
Honos egész Európában (Angliában is), de Kis-Ázsiában és a Kaukázuson túl is megtalálták.
Magyarországon főleg a domb- és hegyvidékeken általános.
Feketés vörösbarna szárnyát ezüstös keresztszalagok díszítik. A szárny fesztávolsága 16–23 mm.
Hazánkban egy évben egy nemzedéke nő fel úgy, hogy a fiatal (L3) hernyók szövedékgubóban telelnek át a fák koronájában. Rügyfakadáskor behatolnak a rügybe, majd a hajtás belsejében rágnak tovább. Már április–májusban bebábozódnak az összeszőtt hajtásban vagy az összegöngyölt levelekben, és május második felében rajzanak. Petéikből két héten belül kikelnek a hernyók, és a tápnövény leveleit, ritkábban a gyümölcsöt kezdik rágni, majd a fa koronájába vonulnak, és elkészítik telelő gubójukat. Hazánkban szinte állandó tagja a gyümölcsösök tavaszi molylepke-együttesének.

Magyarországon az alábbi gyümölcsfákon figyelték meg:

Külföldön leírták számos egyéb tápnövényét is:

A lombkorona- és cserjeszint polifág faja. Nem szerepel a Vörös listán
A Wikimédia Commons tartalmaz Ezüstsávos sodrómoly témájú médiaállományokat.

Forrás: Ezüstsávos sodrómoly

Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 , A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839., Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935

2011. március 1., 06:39 (CET)