„Kertészet/Lepkefélék/Ezüstsávos sodrómoly” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2017. március 4., 02:40-kori változata

A lap mérete: 2464 bájt

Ezüstsávos sodrómoly

Fájl:Ptycholoma lecheanum.jpg

Az ezüstsávos sodrómoly (Ptycholoma lecheanum) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrómolyfélék (Tortricidae) családjának Magyarországon is honos faja.

Honos egész Európában (Angliában is), de Kis-Ázsiában és a Kaukázuson túl is megtalálták.

Magyarországon főleg a domb- és hegyvidékeken általános.

Feketés vörösbarna szárnyát ezüstös keresztszalagok díszítik. A szárny fesztávolsága 16–23 mm.

Hazánkban egy évben egy nemzedéke nő fel úgy, hogy a fiatal (L3) hernyók szövedékgubóban telelnek át a fák koronájában. Rügyfakadáskor behatolnak a rügybe, majd a hajtás belsejében rágnak tovább. Már április–májusban bebábozódnak az összeszőtt hajtásban vagy az összegöngyölt levelekben, és május második felében rajzanak. Petéikből két héten belül kikelnek a hernyók, és a tápnövény leveleit, ritkábban a gyümölcsöt kezdik rágni, majd a fa koronájába vonulnak, és elkészítik telelő gubójukat. Hazánkban szinte állandó tagja a gyümölcsösök tavaszi molylepkeegyüttesének.

Magyarországon az alábbi gyümölcsfákon figyelték meg:

Külföldön leírták számos egyéb tápnövényét is:

A lombkorona- és cserjeszint polifág faja. Nem szerepel a Vörös listán

A Wikimédia Commons tartalmaz Ezüstsávos sodrómoly témájú médiaállományokat.

Forrás: Ezüstsávos sodrómoly
Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 , A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839., Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935

2011. március 1., 06:39 (CET)

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 __NOTOC__
+__NOEDITSECTION__
-<noinclude>[[Kategória:Lepkefélék]]</noinclude>{{Kert-kártevők}}
+[[Kategória:Lepkefélék]]
+{{Kert-kártevők}}
 {{Kert fejezetek}}
 {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
 {{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #339966;" {{!}}
-<!--[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|200px|right|]] -->
+[[Fájl:Ptycholoma lecheanum.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]]
+: Az '''ezüstsávos sodrómoly''' ''(Ptycholoma lecheanum)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[sodrómolyfélék]] ''(Tortricidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának [[Magyarország]]on is honos faja.
+: Honos egész Európában (Angliában is), de Kis-Ázsiában és a Kaukázuson túl is megtalálták.
-Az '''ezüstsávos sodrómoly''' ''(Ptycholoma lecheanum)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[sodrómolyfélék]] ''(Tortricidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának [[Magyarország]]on is honos faja.
-== Elterjedése, élőhelye ==
-Honos egész Európában (Angliában is), de Kis-Ázsiában és a Kaukázuson túl is megtalálták.
 Magyarországon főleg a domb- és hegyvidékeken általános.
+: Feketés vörösbarna szárnyát ezüstös keresztszalagok díszítik. A szárny fesztávolsága 16–23&nbsp;mm.
-== Megjelenése ==
+: Hazánkban egy évben egy nemzedéke nő fel úgy, hogy a fiatal (L3) hernyók szövedékgubóban telelnek át a fák koronájában. Rügyfakadáskor behatolnak a rügybe, majd a hajtás belsejében rágnak tovább. Már április–májusban bebábozódnak az összeszőtt hajtásban vagy az összegöngyölt levelekben, és május második felében rajzanak. Petéikből két héten belül kikelnek a hernyók, és a tápnövény leveleit, ritkábban a gyümölcsöt kezdik rágni, majd a fa koronájába vonulnak, és elkészítik telelő gubójukat. Hazánkban szinte állandó tagja a gyümölcsösök tavaszi molylepkeegyüttesének.
-Feketés vörösbarna szárnyát ezüstös keresztszalagok díszítik. A szárny fesztávolsága 16–23&nbsp;mm.
+'''Magyarországon az alábbi gyümölcsfákon figyelték meg:'''
-== Életmódja ==
-Hazánkban egy évben egy nemzedéke nő fel úgy, hogy a fiatal (L3) hernyók szövedékgubóban telelnek át a fák koronájában. Rügyfakadáskor behatolnak a rügybe, majd a hajtás belsejében rágnak tovább. Már április–májusban bebábozódnak az összeszőtt hajtásban vagy az összegöngyölt levelekben, és május második felében rajzanak. Petéikből két héten belül kikelnek a hernyók, és a tápnövény leveleit, ritkábban a gyümölcsöt kezdik rágni, majd a fa koronájába vonulnak, és elkészítik telelő gubójukat. Hazánkban szinte állandó tagja a gyümölcsösök tavaszi molylepkeegyüttesének.
-Magyarországon az alábbi gyümölcsfákon figyelték meg:
 * [[alma]],
 * [[birs]],
@@ 29. sor: / 25. sor: @@
 * [[meggy]],
 * [[málna]].
-Külföldön leírták számos egyéb tápnövényét is:
+'''Külföldön leírták számos egyéb tápnövényét is:'''
 * [[nyárfa|nyár]],
 * [[bükk]],
@@ 39. sor: / 35. sor: @@
 * [[kőris]],
 * [[galagonya]] stb.
-A lombkorona- és cserjeszint [[polifág]] faja.
+A lombkorona- és cserjeszint [[polifág]] faja. Nem szerepel a Vörös listán
+{{commonskat|Ptycholoma lecheanum|{{SUBPAGENAME}}}}
+{{Forrás|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve  Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 |A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.|Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935}}
-{{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 1., 06:39 (CET)}}
+. március 1., 06:39 (CET)