„Kertészet/Lepkefélék/Ékes sodrómoly” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2017. március 3., 04:20-kori változata

A lap mérete: 2566 bájt

Ékes sodrómoly

Az ékes sodrómoly (Argyrotaenia ljungiana) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrólepkefélék (Tortricidae) családjának egyik, hazánkban is honos faja.

Európában és Kis-Ázsiában honos; Észak-Amerikába valószínûleg behurcolták. Magyarországon mindenütt megtalálni, és az ország egyes részein kimondottan gyakori.

Rókabarna alapszínén sötétebb barna a mintázat. A szárny fesztávolsága 12–16 mm.

A mediterrán területeken és még nálunk is évente három nemzedéke nő fel, tőlünk északra kettő. A bábok telelnek át lehullott növényi részek között. A tavaszi nemzedék lepkéi a mediterrán területeken március–áprilisban rajzanak, nálunk minimálisan áprilisban, majd május elején. A két nyári nemzedék rajzása lefedi az egész nyarat: július és szeptember között szinte állandóan röpülnek a lepkék.

E polifág faj hernyói számos lágy szárú növényen éppen olyan jól megélnek, mint a gyümölcsfákon, különféle cserjéken és a szőlőn. Európa különböző részein más-más növényeket károsít:

Dél-Franciaországban, Olaszországban, Svájcban és Dél-Tirolban, az ötvenes években főleg a szőlőt (szőlőn a kártételt fokozza, hogy a hernyók a fürtkocsányt is megeszik).
Később Verona tartományban károsította az almát és körtét is.
Hazánkban jelentősége időben és térben erősen változó:
- első nagy kártételét 1967-ben észlelték Békés megyében, jonatán almán.
- szőlőben 1969-ben tett kárt Pécs környékén.

Az utóbbi évtizedekben érdemleges kárt nem okozott.

A Wikimédia Commons tartalmaz Ékes sodrómoly témájú médiaállományokat.

Forrás: Ékes sodrómoly
Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 , A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839., Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935

2011. március 1., 06:33 (CET)

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 __NOTOC__
+__NOEDITSECTION__
-<noinclude>[[Kategória:Lepkefélék]]</noinclude>{{Kert-kártevők}}
+[[Kategória:Lepkefélék]]
+{{Kert-kártevők}}
 {{Kert fejezetek}}
 {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
@@ 6. sor: / 8. sor: @@
 [[Kép:Argyrotaenia ljungiana 20020516 09.JPG|thumb|Ékes sodrómoly]]
-Az '''ékes sodrómoly''' ''(Argyrotaenia ljungiana)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[sodrólepkefélék]] ''(Tortricidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának egyik, hazánkban is honos faja.
+: Az '''ékes sodrómoly''' ''(Argyrotaenia ljungiana)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[sodrólepkefélék]] ''(Tortricidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának egyik, hazánkban is honos faja.
+: Európában és Kis-Ázsiában honos; Észak-Amerikába valószínûleg behurcolták. Magyarországon mindenütt megtalálni, és az ország egyes részein kimondottan gyakori.
-== Elterjedése, élőhelye ==
+: Rókabarna alapszínén sötétebb barna a mintázat. A szárny fesztávolsága 12–16&nbsp;mm.
-Európában és Kis-Ázsiában honos; Észak-Amerikába valószínûleg behurcolták. Magyarországon mindenütt megtalálni, és az ország egyes részein kimondottan gyakori.
+: A mediterrán területeken és még nálunk is évente három nemzedéke nő fel, tőlünk északra kettő. A bábok telelnek át lehullott növényi részek között. A tavaszi nemzedék lepkéi a mediterrán területeken március–áprilisban rajzanak, nálunk minimálisan áprilisban, majd május elején. A két nyári nemzedék rajzása lefedi az egész nyarat: július és szeptember között szinte állandóan röpülnek a lepkék.
-== Megjelenése ==
+: E [[polifág]] faj hernyói számos lágy szárú növényen éppen olyan jól megélnek, mint a gyümölcsfákon, különféle cserjéken és a szőlőn. Európa különböző részein más-más növényeket károsít:
-Rókabarna alapszínén sötétebb barna a mintázat. A szárny fesztávolsága 12–16&nbsp;mm.
-== Életmódja ==
-A mediterrán területeken és még nálunk is évente három nemzedéke nő fel, tőlünk északra kettő. A bábok telelnek át lehullott növényi részek között. A tavaszi nemzedék lepkéi a mediterrán területeken március–áprilisban rajzanak, nálunk minimálisan áprilisban, majd május elején. A két nyári nemzedék rajzása lefedi az egész nyarat: július és szeptember között szinte állandóan röpülnek a lepkék.
-E [[polifág]] faj hernyói számos lágy szárú növényen éppen olyan jól megélnek, mint a gyümölcsfákon, különféle cserjéken és a szőlőn. Európa különböző részein más-más növényeket károsít:
 * Dél-Franciaországban, Olaszországban, Svájcban és Dél-Tirolban, az ötvenes években főleg a szőlőt (szőlőn a kártételt fokozza, hogy a hernyók a fürtkocsányt is megeszik).
 * Később Verona tartományban károsította az almát és körtét is.
@@ 27. sor: / 23. sor: @@
 ** szőlőben 1969-ben tett kárt Pécs környékén.
-Az utóbbi évtizedekben érdemleges kárt nem okozott.
+: Az utóbbi évtizedekben érdemleges kárt nem okozott.
+{{commonskat|Argyrotaenia ljungiana|{{SUBPAGENAME}}}}
+{{Forrás|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve  Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 |A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.|Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935}}
-{{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 1., 06:33 (CET)}}
+. március 1., 06:33 (CET)