„Kertészet/Rovarok/Hársfadíszbogár” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
||
[[Fájl:Ovalisia (Scintillatrix) rutilans bl1.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|]] |
[[Fájl:Ovalisia (Scintillatrix) rutilans bl1.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|]] |
||
[[Fájl: |
[[Fájl:Ovalisia (Scintillatrix) rutilans bl2.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|]] |
||
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
||
Latin neve - ''(Ovalisia rutilans)'' |
Latin neve - ''(Ovalisia rutilans)'' |
A lap 2017. február 5., 07:23-kori változata
Hársfadíszbogár
Hársfadíszbogár
Latin neve - (Ovalisia rutilans) A hársfadíszbogár a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjéhez és a díszbogarak (Buprestidae) családjához tartozó faj. ElterjedéseA hársfadíszbogár melegkedvelő faj, főleg Közép-Európa déli területein és a Földközi-tenger környékén fordul elő. Ritka rovar. MegjelenéseA hársfa díszbogár 1,2-1,5 centiméter hosszú. Fémfényű, zöld színű, aranyló vagy kékes csillogással, az előtor hátának oldalai és egy sáv a szárnyfedők oldalszegélye mentén rézvörösek. Elszórtan sötét, hosszúkás foltocskák díszítik. Egyike a legszebb kárpát-medencei bogaraknak. ÉletmódjaA hársfa-díszbogárnak az öreg hársfasorok és az elegyes erdők, ahol korhadt hársfák is találhatók, alkotják az otthonát. A modern erdészeti technológiával fenntartott erdőkben a hársfa-díszbogárnak nincs már életlehetősége. A teljes lárvafejlődés a hársak korhadó törzsében zajlik le, amelyben a lárvák járatokat rágnak. A járatok a fajra jellemzőek: laposak, kígyózók és hátulról előrehaladva kiszélesednek. Bebábozódás előtt a lárva kijárónyílást készít a bogár számára, amely a bábból kibújva elhagyja a fa törzsét. Tápláléka élő és elhalt növényi anyagok, petéző nőstényeit kivágott, vagy még élő, de beteges hársfák törzsén láthatjuk június–júliusban.
|