„Szerkesztő:Gubbubu” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
57. sor: 57. sor:
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==



* [http://test.wikipedia.org/wiki/Main_Page TEST WIKI]
Ϯ ϯ
Ϯ ϯ


* [http://64.233.183.104/search?q=cache:0JsCiZ-BIUIJ:www.konyvtar.elte.hu/szolgaltatasok/e_szolg/dr_temat.htm+wikibooks&hl=hu&lr=lang_hu]
* [http://64.233.183.104/search?q=cache:0JsCiZ-BIUIJ:www.konyvtar.elte.hu/szolgaltatasok/e_szolg/dr_temat.htm+wikibooks&hl=hu&lr=lang_hu]

Különösen érdekes:
* Webliográfia, wikipedia, webxicon, wikibooks, invisible-web stb. részletes bemutatása, elemzése (Az internetes publikációk típusai, angol, német, orosz és magyar virtuális lexikonok, enciklopédiák, digitális dokumentumok. '''Keresőgépekkel közvetlenül nem elérhető, rejtett adatbázisok a weben, a történelem és segédtudományai köréből'''.)

* [http://64.233.183.104/search?q=cache:198zfNVf4wUJ:www.oktopusz.hu/gss/alpha%3Fdo%3D9%26pg%3D223%26st%3D42%26m289_doc%3D1131%26m330_curr%3D1+wikibooks&hl=hu&lr=lang_hu ]


----
----

A lap 2016. szeptember 27., 23:53-kori változata

Lásd itt


Bábel szerkesztői információk
hu Ennek a szerkesztőnek magyar az anyanyelve.
en-3 This user has advanced knowledge of English.
la-1 Hic usor simplici lingua Latina conferre potest.
Felhasználók keresése nyelv szerint
html-2 Ez a felhasználó közepes szintű HTML tudással rendelkezik.


Aktuális

Régi

Szépen halad:

előkészületben:

A használata pedig: {{fejléc|tartalom=[[Lineáris algebra|Tartalomjegyzék]]|előző=[[Lineáris algebra - 1.|(Bevezetés)]]|következő=[[Lineáris algebra - 3.|(Lineáris egyenletrendszer ekvivalens átalakításai)]]}}

Mi legyen a kimithisz cikksorozat címe?

Még gondolkodok ... Gubbubu 2005. július 11., 08:08 (UTC)

Külső hivatkozások

Ϯ ϯ


Ez a Wikikönyvek egyik felhasználói lapja.
Ha ezt a lapot nem a Wikikönyvekben olvasod, akkor egy tükrözést látsz. Légy tudatában annak, hogy a lap elavult lehet, és hogy ezen felhasználónak valószínűleg nincs kapcsolata a Wikikönyveken kívül semmilyen más, ezt a lapot tartalmazó weboldallal. Az eredeti felhasználói lapot a https://hu.wikibooks.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Gubbubu címen találod meg.
Wikimédia Alapítvány

Bizonyítások

Elemi algebrai eszközökre épülő bizonyítás

Legyenek a háromszög csúcsai a szokásos módon A,B,C, a szemközti oldalak a,b,c, T a c ponthoz tartozó mc := m magasság talppontja! A magasság az ABC háromszöget két részháromszögre bontja, ezek az ATC és BTC derékszögű háromszögek. Legyen az AT távolság AT=x, ekkor TB=AB-AT=c-x. Felírva a két derékszögű háromszögre Pitagorasz tételét,

azaz

Ismertnek tételezve az a,b,c mennyiségeket, a fenti egyenletrendszer egy algebrai, másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer. Ezt a következő módon kényelmesen meg lehet oldani: fejezzük ki az első egyenletből az m2 mennyiséget, és helyettesítsük be a második egyenletbe:

    (*)

A második egyenletben alkalmazva a két tag különbségére vonatkozó nevezetes azonosságot, nevezetesen, hogy akármilyen A,B valós számokra , ennélfogva az A := c és B := x háromszög-oldalhosszakra ;

Az ellenkező előjellel szereplő x^{2}-es tagok kiejtik egymást, marad:

Ebben az első ránézésre másodfokú egyenletben már csak egy ismeretlen szerepel, az x. Mivel ez egyetlen helyen fordul elő az egyenletben, és csak az első hatványon, a fönti egyenlet szerencsés módon valójában elsőfokú, ennélfogva az x ismeretlen mennyiség könnyedén kifejezhető, részint egy átrendezés,

részint 2c-vel való osztás után:

Visszahelyettesítve ezt az első egyenlet (*)-gal megjelölt formájába:

             
             
.

Alkalmazva az   „nevezetes azonosságot” az és esetekre;

         
     
      .

Az utolsó két átalakításnál a két tag összegének négyzetére vonatkozó , szintén nevezetes azonosságot alkalmaztuk (az egyik zárójelen belül), illetve egy harmadikat, a két tag különbségére vonatkozót, amely a következőképp fest: .

Megint csak a már említett azonosságot alkalmazva a fentebbi kifejezés szögletes zárójelbe rakott részkifejezéseire (az első esetében az   és ; míg a második esetében az és helyettesítésekkel):